Az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

 

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

 

 

 

Átdolgozva a 17/2007. / III.14./ OKM rendelet alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A program érvényes:  2007. év  szeptember hó 1. nap

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Bevezető.  A minőségirányítási  program célja, tartalmi követelményei

 

Az intézményi minőségirányítási program a közoktatási intézmény stratégiai dokumentuma. Elkészítését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 40. §-a (10) bekezdés írja elő:

 

„A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni.”

 

Figyelemmel a jogszabályi előírásokra, az intézmény adottságaira, a partnerközpontú működés erősítésére, továbbá a fenntartó által meghatározott minőségcélokra, 2004. április 30-án dr. Nagy Gáborné igazgatónő elkészítette iskolánk minőségirányítási programját, melyet 2006 márciusában  Czinege Józsefné igazgatónő módosított

 

.A 2006. évi LXXI. tv módosítja a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvényt.  A Kt .40.§-ának 11. bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

 

„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és  a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és étékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”

 

A fenti törvényi módosítás végett programunkat módosítottuk, kiegészítettük.

Bízva abban, hogy e dokumentumban foglalt elvek és gyakorlati előírások megvalósítása, betartása nemcsak az iskola hatékony, törvényes és szakszerű működéséhez járul hozzá, hanem az intézményen belüli folyamatok átláthatóságát, a partnerekkel való együttműködés javítását és a szolgáltatói szerep erősítését is elősegíti. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy intézményünk megfeleljen a modern, XXI. századi kihívásoknak és teljes jogú tagja legyen a Magyar Köztársaság és az Európai Unió közoktatási rendszerének is.

                                                                                                  

Az intézményi minőségirányítás alapjai

 

1.1.              Az intézmény bemutatása

Az Intézmény neve: Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Székhelye: 2737 Ceglédbercel, Pesti út 160.

Telephelye:   Ceglédbercel, Petőfi u. 1/a

A ceglédberceli Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény többcélú intézmény. Alapfeladatai:

·       Alapfokú oktatás, melyet 8 évfolyamon, 16 osztályban végzünk

·       Alapfokú művészetoktatás, zeneművészeti ágon. A működő hangszeres tanszakok a trombita, kürt, harsona, furulya, klarinét, fuvola, zongora, ütő, hegedű, gitár. Elméleti tanszak a szolfézs, egyéb a kamarazene. A zenei képzés előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik, legfeljebb 12 évfolyamon.

Az intézmény egyéb feladatai:

 

Tanulólétszám  315, átlagos osztálylétszám 19 fő.  A zeneiskolát az utóbbi 4 év átlagában 90 tanuló vette igénybe. Az intézményben 27 általános iskolai pedagógus, 6 zenepedagógus és 7 technikai segítő dolgozik.

 

A nevelés-oktatás két, egymástól kb. 1,5 km-re lévő épületben történik. A főépületben 4 alsó tagozatos és 8 felsős osztály, a telephelyen 1-4. osztályok, valamint 2 napközis csoport és a melegítőkonyha működnek.

 

Az iskola jogilag önálló, gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Fenntartója: Ceglédbercel  Önkormányzata.

 

1.2.              Küldetésnyilatkozat

„ Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik

legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli és hogy neveli

eljövendő generációit”

Füst Milán

 

 

Iskolánkban a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, melynek célja, hogy

Arra törekszünk, hogy az ismeretközvetítés gyermekközpontú, magas színvonalú, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony legyen. Az iskolában folyó tevékenység nyomán, távozó tanulóink birtokában legyenek annak a nyitottságnak és igényességnek, ami alkalmassá teszi őket az élethosszig tartó tanulásra, az egyetemes emberi értékeket becsülő szemléletre. Célunk, hogy szűkebb környezetét és hazáját szerető, azért tenni akaró, idegen nyelvet jól beszélő, az emberi értékeket tiszteletben tartó, művelt fiatalokat képezzünk, melyek a nagyobb európai közösségben is megállják majd a helyüket.   

 

1.3.              Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata

 

Az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény törvényes, eredményes és hatékony működésének alapja a minőség.

A minőség az intézményi feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenő jellemzők összessége.

A minőség biztosításáért az iskola vezetése és minden intézményi dolgozó felelős.

Törekszünk arra, hogy a település lakossága érintett része – tanulók családja – felénk irányuló elvárásainak megfeleljünk, minőségpolitikánkat érvényesítsük valamennyi eljárásunkban, döntésünkben.

Ennek megfelelően biztosítjuk, hogy:

§         Az iskolai tantestület megfeleljen a törvényesség, szakszerűség, eredményesség és hatékonyság követelményeinek.

§         Törekszünk arra, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, a környezetünkből érkező kihívásoknak, speciális képzési és oktatási igényeknek.

§         Pedagógusaink és egyéb dolgozóink munkáját a szakértelem, a nyitottság, az eredményesség, jellemezze. Elkötelezettek legyenek a minőségi munka iránt.

§         Az intézmény működésében a törvényesség és szakszerűség mellett gyermekközpontú, humánus és kreatív legyen.

§         Felelősek vagyunk a ránk bízott gyermekekért, tanulókért, ezért részükre a tőlünk telhető legoptimálisabb szociális és pedagógiai környezetet teremtjük meg.

§         Kiemelt figyelmet fordítunk az intézményi szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és működtetésére, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a versenyképesség, a humánerőforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok fejlesztésére, (a nemzetiségi kapcsolatok ápolására), az iskola pedagógiai munkájának fejlesztésére.

§         Törekszünk arra, hogy megfelelő, naprakész, a működési, szakmai és a gazdálkodási tevékenységet támogató szabályzatokkal rendelkezzen, s az azokban foglaltak betartásra kerüljenek.

§         Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat a partneri szemlélet jellemezze.

§         Az iskola pedagógiai programjában előírtakat igyekszünk maradéktalanul megvalósítani.

§         Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségük mértékét, és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket.

Intézményünk kinyilvánítja, hogy a minőség munkánk jellemzője, egyben szemléletmód is az iskola működésében.

 

Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy a céljaink megvalósítása során feltárjuk és megoldjuk a minőséget befolyásoló problémákat.

Intézményünk vezetői és pedagógusai egyaránt elkötelezettek a kompetenciafejlesztés irányában.

 

1.4.              A fenntartó intézménnyel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés

 

Általános iskola

Biztosítjuk az iskola törvényes, az adott feltételek mellett a lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátását.

Törekszünk a partnerek – tanuló, szülő, pedagógus, egyéb intézményi dolgozó, fenntartó, társintézmény, szolgáltatók stb. – által az iskolával szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére.

Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesztjük humán erőforrásainkat.

A pedagógiai munka színvonalának emelése, valamint a tanulók identitásának erősítése érdekében folyamatosan ápoljuk és fejlesztjük az intézmény külső kapcsolatait.

Felkutatjuk és kiaknázzuk a különböző térségi, országos vagy nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében.

Az iskola igazgatója minden – munkaköréből eredő – megnyilvánulásában elkötelezettséget mutat a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt.

Biztosítjuk a működési körzetből érkező tanulók felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésüket és oktatásukat, tankötelezettségük teljesítését.

Folyamatosan figyelemmel kísérjük az intézmény területén a tanuló- és gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul foganatosítjuk a szükséges intézkedéseket.

Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók testi és lelki állapotának javítására, az egészségnevelésre, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására.

Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók és tanulók kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt.

Kiemelt figyelmet fordítunk az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére.

Törekszünk arra, hogy a körzetünkbe eső, sajátos nevelési igényű tanulók közül az alapító okiratban felsoroltaknak minden lehetséges segítséget megadjunk, helyben, integrált körülmények között biztosítsuk a fejlesztésüket, felzárkózásukat. 

Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztatjuk a tanulók szüleit – részletes és érdemi módon – a tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, tanácsokat adunk, illetve segítséget nyújtunk a tanuló neveléséhez.

Rendszeres kapcsolatot tartunk az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében.

Figyelemmel kísérjük az általános iskolai tanulók számára szervezett versenyeket, vetélkedőket, s lehetőségek kihasználásával részt veszünk e programokon.

Lehetőségeink kiaknázásával magunk is szervezünk, rendezünk iskolai tanulmányi versenyeket, kulturális és sportvetélkedőket a tanulók számára, tanévenként legalább egy alkalommal.

Széleskörű információkat és pedagógiai segítséget nyújtunk az iskola utolsó évfolyamain tanulók és szüleik számára a megalapozott pályaválasztási, iskolaválasztási döntés meghozatalához.

Törekszünk arra, hogy az iskola végzős tanulói birtokában legyenek a továbbtanulás igényének és képességének, illetve minél jobb eséllyel indulhassanak a középfokú továbbtanulás útján.

 

Művészeti iskola

Biztosítjuk a működési körzetéből érkező tanulók felvételét, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelően megalapozzuk művészi kifejező készségeiket, illetve felkészítjük tanulóinkat a szakirányú továbbtanulásra.

A zenepedagógusok hangsúlyt fektetnek arra, hogy tanulóik értsék, értékeljék és igényeljék a művészi színvonalú zenét, valamint örömüket leljék az együtt-zenelésben és műveljék azt.

Figyelemmel kísérjük az alapfokú művészetoktatási intézményekben tanulók számára szervezett versenyeket, fesztiválokat s lehetőségeink kihasználásával, a tanulók felkészítését követően részt veszünk e programokon.

Lehetőségeink kiaknázásával magunk is szervezünk, rendezünk iskolai hangversenyeket, találkozókat tanulóink számára, tanévenként legalább két alkalommal.

Tanáraink és tanulóink színvonalas műsorokkal, műsorszámokkal készülnek a település ünnepeire, fellépésükkel gazdagítani kívánjuk ezen ünnepségeket.

 

1.5.              Intézményi célok

Minőségirányítási Programunkat Pedagógiai Programunk megvalósítását szolgáló eszköz­rendszernek tekintjük. Kiépítésével, működtetésével szeretnénk biztosítani a Pedagógiai Programunkban megfogalmazottak teljesítését.

Ennek érdekében a minőségbiztosítási munkacsoport javaslatára a tantestület (szükség szerint az alkalmazotti közösség) az éves munkaterv összeállításához minőségcélokat fogad el, melyek elérését, mérését, értékelését éves tervében rögzíti.

 

1. számú melléklet: Az intézmény minőségcéljai

 

 

2. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere

 

Az Intézmény a Közoktatásról szóló törvény 40. § (10) bekezdése alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert

                - épít ki, és

                - működtet.

 

 2.1.  A minőségfejlesztés célja, eszközei

 

A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az Intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja.

Az Intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat.

 

2.2.   Működési jellemzők

 

 Az intézmény vezetője a minőségirányítási program működtetésére minőségirányítási csoportot hoz létre. A csoport tagjait és vezetőjét az intézmény vezetője bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az intézményvezető, vagy az általa megbízott személy irányítja, ellenőrzi. A csoport létszáma 3 fő. Beosztás szerint: az intézmény vezető-helyettese, és 2 pedagógus. Vezetőjüket maguk választják ki az intézményvezető jóváhagyásával.

Céljuk: Az intézményi minőségpolitika megvalósulásának segítése,

             Az intézményi minőségcélok elérésének támogatása,

              A vezetés és az intézményi folyamatok közötti minőségügyi szemléletű kommunikáció és kapcsolat 

              fenntartása,

              Az intézményi szervezeti működés folyamatos fejlesztésének indukálása.

 

Az intézmény vezetője garantálja a csoport jogszerű működésének feltételeit

§       Csoportszinten

§       Csoport – intézményvezető szinten

§       Csoport – alkalmazotti közösség (vagy kisebb egységei) szinten

A kapcsolattartást a csoport és az intézmény vezetője koordinálja

Minden formális megbeszélésen emlékeztető, szükség esetén jegyzőkönyv készül, melyet irattározni kell.

 

A csoport – vezetőjének koordinálásával – operatív módon irányítja a minőségirányítási rendszer működtetését. Ennek érdekében:

§       Munkatervet készít

§       Szervezi a feladatok végrehajtását

§       Kommunikációs csatornákat (belső, külső) működtet - tájékoztat

§       Ellenőrzi a feladatok végrehajtását

§       Kezdeményezi az intézményi szervezeti működés fejlesztésének tartalmát, módját (folyamatok további azonosítása, algoritmizálása, szabályozása)

§       Gondoskodik az adminisztratív fegyelemről (kidolgozza és szabályozza a folyamat közben keletkező dokumentumok tárolási rendjét, biztosítja a követhetőséget, a külső kontrollt)

§       Kezdeményezi a MIP felülvizsgálatát

§       Fejleszti saját tevékenységét

 

 

2. 3.  A partnerkapcsolatok irányítása

 

A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata.

Az intézményvezető utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelően további személyek is részt vesznek az irányításban.

A partnerkapcsolatokat egyértelműen az intézményvezető irányítja:

                - a fenntartó és az Intézmény,

                - az alkalmazottak és az Intézmény vonatkozásában.

Az Intézmény szülőkkel, tanulókkal való partnerkapcsolatának irányításában jelentős szerepet vállal:

                - a pedagógus munkaközösség, valamint

                - a pedagógus.

Az Intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható valamely pedagógus is.

 

A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja:

- a partnerek azonosítási folyamatát,

- a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét,

- a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását,

- a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését,

- a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését,

- az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését.

 

A partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

 

2.4. A partnerek azonosítása

 

Cél: A partnerközpontú működés kialakítása, fenntartása, fejlesztése.

A partnerek igényeinek és elégedettségének folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos kommunikáció biztosítása, a partneri igények és a pedagógiai célok összhangjának megteremtése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése.

Az intézmény minőségfejlesztő csoportja a Comenius I. modell leírása szerint elkészítette partnerei beazonosítását.

 

A közvetlen és közvetett partnerek azonosításának adatlapjai  a 3. sz. mellékletben   találhatók.

               

 

Legfontosabb partnereink:

§       a gyermek, a tanuló

§       a pedagógus – nevelőtestület, tantestület

§       oktatást segítő dolgozók

§       a szülők - szülői munkaközösség

§       a fenntartó önkormányzat és annak bizottságai

 

Az Intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentős kapcsolatban van.

                - További intézmények, szervek:

                               - Napsugár Óvoda

                               - Iskolaorvos, fogorvos, védőnők

                               - Kisebbségi Önkormányzat

                               - Gyermekjóléti  Szolgálat,

                               - Művelődési Ház

                               - Szabó Pál Sportegyesület, KSE

                               - Ceglédberceli Iskoláért Alapítvány

                            - Ceglédbercelért Alapítvány

                              

2.5.  A partnerek igényeinek nyomon követése

 

A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények

                - megismeréséről,

                - a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről,

                - összesítéséről, elemzéséről.

 

Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik:

 

Partnercsoport (partner)

Igény megismerés eszköze, formája

Fenntartó

- Fenntartó minőségirányítási programja.

 

Az Intézmény

alkalmazottjai

- Értekezleten felszólalási lehetőség,

- Írásbeli javaslattétel,

- Intézményi alkalmazotti közösség

javaslatai, kérései,

- Szóbeli vélemény és igény kikérés,

- Kérdőíves igényfelmérés.

Az Intézmény tanulói

-Tanulóközösségekben, iskolai diákfórumokon elhangzott igények,

- Egyéni igénybejelentések,

- Szóbeli vélemény és igény kikérés,

- Kérdőíves igényfelmérés.

Az Intézmény tanulóinak szülei

- Szülői szervezet által közölt igények,

- Egyéni szülői igénybejelentések,

- Szóbeli vélemény és igény kikérés,

- Kérdőíves igényfelmérés.

Napsugár Óvoda

- Az óvoda vezetőjének igényei.

További intézmények

- Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli igények.

 

A megismert igényekről - ha az csak szóbeli közlésből ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából.

Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell:

                - az igénylők csoportja, valamint

                - az igény tartalma szerint.

 

Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, szakkör igény stb.).

A kérdőív annak jellegétől, céljától függően lehet anonim és nem anonim.

A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell

- a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés és összeállítás általános szabályait),

                - a kérdőívek begyűjtéséről,

- a kérdőívek kiértékeléséről,

- a kiértékelést követően az összesítésről,

- vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények:

- hogyan viszonyulnak az önkormányzat minőségirányítási programjához,

- hogyan illeszkednek az Intézmény minőség céljaihoz,

- mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon,

- milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetőek legyenek,

- teljesítése milyen költségvonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet stb.

Az igények összesítéséről, értékeléséről tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert, valamint valamennyi, további érdekeltet.

Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni.

 

2.6.   A partnerek elégedettségének mérése

 

A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az Intézmény működésével.

 

Az eljárás magában foglalja

§         a partnerazonosítás frissítését

§         a felmérés lebonyolítását

§         intézkedési terv készítését

§         a beavatkozás ellenőrzését

A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz.

A partneri igényfelmérés kiterjed:

§         elvárásokra, igényekre

§         elégedettségre, elégedetlenségre

§         oktató-nevelő munkánk véleményezésére

Rendszeresítjük, és dokumentációs rendszerben rögzítjük azokat a kérdőíveket, amelyeket önállóan használunk igényfelmérésre. A körülmények, a változások figyelembe vétele érdekében alkalmazott módszerünket és kérdőíveket a minőségügyi vezető irányításával rendszeresen felülvizsgáljuk. Újabb alkalmazás előtt elvégezzük szükséges módosításokat.

A tervezés fázisában összevetjük a partneri igényeket, az intézmény által megállapított szakmai és minőségi követelményeket.

A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük.

Az adatokat és feldolgozásukat minőségügyi feljegyzés formájában rögzítjük.

A partneri követelmények felmérését, a szakmai összevetését, teljesítési feltételeket, azok átvizsgálását feljegyzések formájában dokumentáljuk.

Intézkedési terv: a partnerközpontú működés biztosítása érdekében szükséges beavatkozások listája.

Az alkalmazott módszerek használatáért a minőségügyi vezető felelős.

 

2.7.  Panaszkezelés

Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni a minőségügyi vezetőnek.

A partnerek azonosításával, igényeik és elégedettségük mérésével kapcsolatos követelményeket a Comenius I. modell-leírás tartalmazza, ezt követi intézmény.

Panaszkezelés lépcsőfokai

Szülőknek:                       1. Szaktanár kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhoz

                                          2. Osztályfőnök kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhoz

                                          3. Közvetlenül fordul az igazgatóhoz

Fentieken kívül panaszt tehet még az SZMK-nál, akik az igazgatóhoz viszik a panaszt.

Az illetékes szóban vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül.

Tanulóknak:                    1. Szaktanárhoz fordul

                                          2. Osztályfőnökhöz

                                          3. Igazgatóhelyettes

                                          4. Igazgató

Panaszt tehet egyénileg, vagy a DÖK-ön keresztül a DÖK SZMSZ-nak megfelelően. Az illetékes írásban, vagy szóban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül.

2.8.  Kommunikáció a partnerekkel

A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk:

- belső kommunikációt, valamint

- külső kommunikációt.

A belső kommunikáció során az Intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák:

- a hatékony napi működését,

- az információszükségletet és az informálandók körét,  

- a kommunikációs kapcsolatokat,

- a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét.

 

A belső kommunikációra vonatkozó előírásokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

 

A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, az Intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele.

 

Az Intézmény külső kommunikációval kapcsolatos tevékenységét meghatározó előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

 

A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a Házirend is.

A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert

- egyrészt általa tájékozódhat az Intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről,

- másrészt a partner képet alkothat az Intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről.

 

A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérőek lehetnek.

 

    2.8.1.   A fenntartó és az Intézmény kommunikációjának sajátosságai:

- szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció Intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata,

- a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek,

- a fenntartónak és az Intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára.

 

  2.8.2      Pedagógusokkal való kommunikáció

Az iskola vezetősége minden hónap első keddjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hónap munkáját és a következő hónap feladatait. Felelős: igazgató

A vezetőségi értekezletről az igazgatóhelyettes kivonatot készít (vezetőségi megbeszélések kivonata) és a tanárikban a faliújságra kihelyezi a következő értekezletig, utána a kivonatot iktatja. Felelős: igazgatóhelyettes

Fenti értekezletről vezetőségi értekezletet követően előre egyeztetett időpontban rövid tájékoztatást adnak a munkaközösség-vezetők.

Tantestületet érintő, vagy tantestületi döntést igénylő témák esetén nevelőtestületi értekezletet tartunk, melyen a tantestület az iskolát érintő feladatokat megbeszéli, szükség esetén dönt. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.(Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve) Felelős: igazgató

Indokolt esemény miatt az igazgatóhelyettes az iskolarádión keresztül rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: igazgató

 

  2.8.3.    Nem pedagógus dolgozókkal

Az igazgatóhelyettes minden hónap első hétfőjén 1400-től munkaértekezletet tart technikai dolgozóknak. Felelős: igazgatóhelyettes

A távollévő dolgozókat az első munkanapon az igazgató helyettes tájékoztatja.

 

   2.8.4.   A tanulókkal, tanulócsoportokkal való kommunikáció sajátosságai:

          - a tanulókkal való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az   osztályfőnökök, pedagógusok biztosítják,

          - az intézményvezető rendelheti el az iskola tanulóira, egyes tanulóközösségeire kiterjedő szóbeli felméréseket, írásbeli kérdőív kitöltéseket,

          - az osztályfőnökök, tanárok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt,

         - a diákönkormányzattal kapcsolatos kommunikáció keretében a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja a diákokat a jogaik érvényesítésében,

         - a diákönkormányzat döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe veszi,

         - a pedagógusok segítik a Szülői Szervezet működését, s azt, hogy az elláthassa a feladatait.

     

   2.8.5.   A tanuló szüleivel való kommunikáció sajátosságai:

- a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata,

- a szülői szervezet és az Intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy

- a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek,

- a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja,

- a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, évente 3 alkalommal, ezen kívül minden pedagógusnak van heti fogadó órája. A fogadó órákon minden pedagógusnak részt kell vennie, indokolt esetben az igazgató vagy a helyettes engedélyezheti a távolmaradást.

- a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a tanulóközösséggel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, /évente legalább 3 alkalommal./

- nyílt napokon, illetve az iskola rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra,

- a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel a szakmai pedagógiai feladatukat adott gyermek vonatkozásában jobb minőségben tudják ellátni.

 

   2.8.6.     A partnerintézményekkel való kommunikáció

          Az óvodával és azokkal az intézményekkel, amelyekben a gyermekek továbbtanulnak: a következő    sajátosságokat mutatják:

-   folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól,

- gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felelnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

 

2.9.   Intézkedési terv

A minőségbiztosítási csoport elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit.

Az elemzések alapján meghatározza:

- szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait,

- a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet.

Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.

 

2.10.  Az intézmény honlapja

Partnerkapcsolataink során kihasználjuk az Internet adta lehetőséget.  Honlapunk : www.bercelisuli.hu

Honlapunkat rendszeresen aktualizáljuk. A honlapon feltüntetünk minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti minőségirányítási programunkban meghatározott célkitűzések elérését.

Az Intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető az informatikus kollégát jelöli ki.

E-mail címeink révén kapcsolatot tartunk partnereinkkel, továbbá lehetőséget adunk arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg. A beérkező javaslatokat, észrevételeket, esetleg kritikákat az megvizsgáljuk (legkésöbb 30 napon belül), a szükséges intézkedéseket megtesszük.

 

 

 

 

2.11.   Egyéb PR tevékenység

·         Az iskolai élet eseményeiről a Ceglédberceli Híradó lapjain, vagy plakátokon, folyamatosan tájékoztatjuk a falu lakosságát. A tanulmányi és sportversenyek helyezettjeiről az újságban adunk hírt. Felelős:  iskolavezetés

·         Az iskola kiemelkedő tanulmányi és sport eredményt elérő tanulóit március 15-én, és év végén, a tanévzárón jutalmazza. Felelős: igazgatóhelyettes

·         A több éves kiemelkedő és sokrétű teljesítményt a 8. osztály végén jutalmazzuk. A KIVÁLÓ TANULÓ díj jutalmazottjairól tablót kell kifüggeszteni az iskola folyosóján. Felelős: igazgató

·         Kiemelt iskolai rendezvényekre, ünnepségekre az iskola hívja meg a községvezetés és intézmények vezetőiből azokat, akikkel szoros kapcsolatot tart. Felelős: igazgató

·         Minden év végén az iskola köszönje meg azon cégek, magánszemélyek támogatását, akik akár anyagi hozzájárulásokkal, akár munkájukkal vagy tárgyi adománnyal hozzájárultak az intézmény fejlődéséhez. Felelős: igazgató

2.12.   Nyilvánosság

·         Az iskola 2 évente kiemelt ünnepséget rendez az iskola névadásának vagy alapításának évfordulóján, melyre meghívja a volt tanárokat, a község vezetőit és a kiemelkedő eredményt elért diákokat.

        Felelős: igazgató

·         Az iskoláról a médiának hivatalos tájékoztatót az igazgató adhat, vagy engedélyével az általa felhatalmazott dolgozó.

·         Az ellenőrző könyvbe csak az iskolai élettel kapcsolatos dolgok kerülhetnek be. Egyéb beírás csak igazgatói engedéllyel.

·         Az iskola területén plakátot kihelyezni csak az iskolavezetés vagy az általa megbízott dolgozó engedélyével lehet.

 

3. Az intézmény működési folyamata

 

 

            Az Intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra, részletezésre:

                - vezetési,

                - tervezési,

                - ellenőrzési,

                - mérési,

                - értékelési feladatok.

 

 

 

3.1.   Vezetési feladatok

Az intézmény e minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert a szolgáltatásaira vezette be.

A minőségirányítási rendszert a közoktatási törvény 40. §. követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában (ÖMIP) megfogalmazott elvárásait is.

Az intézmény vezetője kinyilvánítja teljes elkötelezettségét

§         a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén

§         a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában

§         a minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában

§         a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában – a költségvetés lehetőségei szerint.

§         Az oktatás eredményességének növelése és a kompetenciafejlesztés irányában.

Az igazgató vállalja, hogy a kiépített és működtetett rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása (újabb partnerek megnyerése) céljából.

Az intézmény munkatársai felelősséget viselnek e program megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért.

Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni.

A jogszerű működés érdekében az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az iskola működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

Jogi dokumentumok azonosítása, elérhetősége:

·         Törvények, rendeletek: igazgatói, igazgatóhelyettesi iroda

·         Fenntartói szabályozók – rendeletek, határozatok: igazgatói iroda, nevelőtestületi szoba (kifüggesztve)

·         Belső intézményi szabályzatok: iskolai könyvtár, irodák, nevelőtestületi szobák, jegyzői iroda

A vezetési feladatokat konkrétan- az egyes feladatok ellátásáért való felelősséget, valamint a feladatok határidejét – a 6. sz . melléklet tartalmazza.

 

3.2.   Tervezési feladatok

 

Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes feladatellátásban.

Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása.

 

   

 

 

   3.2.1.  Célok megfogalmazása

Az intézmény szervezeti céljait az intézményvezető és a munkatársak egyetértésben határozzák meg. A célokat a jogi környezet elvárásai, és az ÖMIP mérhető, konkrét követelményei, elvárásai alapján stratégiai, operatív szinten és a napi működés szintjén tervezzük.

 

Az Intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait:

                - szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése),

                - biztonságos intézményüzemeltetés tervezése,

                - gazdálkodással kapcsolatos tervezés,

                - ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés.

 

A részletes tervezési folyamatokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

 

      

       3.2.2.   Feladatok kijelölése

Az intézmény meghatározza azokat a feladatokat, folyamatokat, amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások jó színvonalú végrehajtásának tervezéséhez.

A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel a Minőségügyi csoport tagjait.

A minőségügyi csoport tagjainak vezetésével, a nevelőtestület tagjaival kiegészülve az eredményesebb nevelő-oktató munka érdekében három munkacsoport alakul, melyek tevékenysége eljárásrendekben szabályozott.

A munkacsoportok:

Tevékenycégük célja: az OKÉV-mérések eredményeinek javítása.

 

 

        3.2.3.  Erőforrások biztosítása

Az intézmény vezetője az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez.

Az erőforrások biztosításáért – a költségvetés függvényében – a teljes felelősség az igazgatóé.

 

         3.2.4.   Emberi erőforrások

Az intézmény csak olyan szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel.

Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait.

A személyi feltételek tervezése, megteremtése a vezető felelőssége.

 

        3.2.5.  Stratégiai tervezés

Az intézményi folyamatok hosszú távú, meghatározó jelentőségű tervezése, a tervek megfogalmazása és dokumentálása elsősorban az intézmény pedagógiai programjában történik. A tervezés folyamatában a munkatársak közösen vesznek részt. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat az igazgató koordinálja. A tervezés teljes folyamatában a minőségügyi csoport egyetértő közreműködésére van szükség.

A tervezéskor figyelembe kell venni:

§            A közoktatási törvény, továbbá végrehajtási rendeletei

§            A Nemzeti Alaptanterv, illetve a vonatkozó kerettantervek előírásait

§            Fenntartói elvárások – alapító okirat

§            Egyéb jogi előírások (A Munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról, az államháztartás működési rendjéről, az adott év költségvetéséről szóló törvények stb.)

§            Partneri elvárások – minőségügyi csoport szolgáltatja

§            OKÉV-mérések eredményeit.

 

      3.2.6.  A pedagógiai program

Cél: az intézmény olyan pedagógiai programmal rendelkezzen, amely tartalmazza az iskola küldetésnyilatkozatát, jövőképét, pedagógiai alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, a kompetenciafejlesztésre vonatkozó legfontosabb tevékenységi területeket és megfelel a törvényi előírásoknak.

A pedagógiai program módosítása a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az iskola értékeinek figyelembe vételével történik.

A feladat elvégzéséért az igazgató a felelős, munkáját a feladat elvégzésére létrehozott csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület teljes bevonásával.

A pedagógiai program módosításának elfogadásához a tantestületi létszám 2/3-os támogatása szükséges. A módosítás során be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek véleményét.

 

     3.2.7.  Az SZMSZ

Cél: az intézményi szervezeti struktúra folyamatos fejlesztése, optimalizálása.

Jellemezze a dokumentumot a szervezeti kapcsolatrendszer minden érintett alkalmazott számára történő bemutatása, az alá-fölérendeltségi viszonyok átláthatósága, a működés paramétereinek leírása, a szervezeti feladatok leosztása, a munkaköri feladatok megfogalmazása, a munkaköri leírások aktualizálása, kompetenciafejlesztés elemeinek  beemelése.

 

 

      3.2.8.  A Minőségirányítási program

fogalmazza meg a stratégiai „hogyan” kérdésre a válaszokat.

Cél: a minőségirányítási program létrehozása annak érdekében, hogy az intézmény képes legyen a pedagógiai programban megfogalmazott értékek alapján eredményesen és hatékonyan működni.

Biztosítja a minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítását.

A IMIP elkészítéséért az igazgató a felelős. A feladat elvégzését a minőségirányítási csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület bevonásával.

A minőségirányítási program elfogadásához illetve módosításának elfogadásához az alkalmazotti létszám 2/3-os támogatása szükséges.

 

     3.2.9.   Operatív tervezés, az éves munkaterv

Cél: az intézmény rövid távú tervezett működésének biztosítása.

a.) Előkészítés

A megfelelő törvényi és rendeleti időpontok és elemek figyelembevétele.

A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tevők körének meghatározása:

§         a tantestület

§         a minőségbiztosítási csoport

§         a szülői szervezet

§         a diákönkormányzat

A korábbi munkaterv figyelembe vétele (beválás-vizsgálat, alpontok átemelése ill. felülvizsgálata). OKÉV-mérési, iskolai belső mérési- értékelési eredmények elemzése, számbavétele.

b.) Az éves munkaterv elkészítése

§       A főbb tartalmi elemek megfogalmazása, fő tevékenységi területek meghatározása.

§       A stratégiai dokumentumok és a javaslatok alapján a prioritások megállapítása.

§       Feladatok meghatározása sikerkritériumokkal, felelősökkel, határidőkkel.

§       Feladatok delegálása, megbízások.

§       A tartalmi területek közötti egyeztetés.

c.) Az éves munkaterv elfogadása

§       A munkaterv elfogadásához be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek véleményét.

§       A munkaterv elfogadásához a tantestület 2/3-os támogatása szükséges.

d.) Az éves munkaterv lebontása havi ill. heti tervekre

§         Havi program.

§         Rendezvények forgatókönyvei, eljárásrendek, szabályozott folyamatok.

§         Az éves munkatervet a tantestület fogadja el.

§         Az éves munkaterv a tanévre szól.

Tartalmazza:

§            a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását

§            a szünetek időtartamát

§            a megemlékezések, ünnepségek időpontját

§            a tantestületi értekezletek időpontját

Az éves munkaterv elkészítésének főbb szempontjai:

§            készítésének logikája könnyen áttekinthető

§            az intézmény pedagógiai programja, továbbá a tanév sajátosságai alapján kiemeli a tanév fő feladatait

§            átfogja az intézmény egészét

§            jelzi az eseményre, feladatra való felkészülési idő kezdetét is

§            tartalmazza az események, feladatok mellett a felelősök személyét

§            tartalmazza a pedagógiai, szervezési, minőségbiztosítási feladatokat is

§            tartalmazza a tanév ellenőrzési feladatait, fejlesztési feladatokat az OKÉV-mérésekre és iskolai belső mérésekre épülve

 

3.3.   Ellenőrzési feladatok

Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet határozhatjuk meg:

                - szakmai ellenőrzés,

                - törvényességi ellenőrzés,

                - pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés.

 

      3.3.1.  Vezetői ellenőrzés

Ellenőrzés: az iskolai életre vonatkozó normáknak való megfelelés vizsgálata

 

Cél: az intézmény jogszerű működésének, a belső szabályozók által meghatározott munkarend­jének vezetői ellenőrzése.

·         A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja:

§            segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését

§            jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára

§            segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket

§            mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre, fejlesztési lehetőségekre, eljárásokra

§            adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az eseti döntések, problémamegoldások esetében

§            adjon támpontot a személyek munkájának illetve a folyamatok értékeléséhez

 

       3.3.2.   Minőségügyi ellenőrzés

Az intézmény vezetése a minőségirányítási rendszert évente legalább egy alkalommal, szükség esetén többször is felülvizsgálja.

A felülvizsgálat kiterjed a következőkre:

A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket az igazgató az ellenőrzési naplóban dokumentálja.

Vezetői ellenőrzési táblázat tartalmazza a következőket: tevékenység, terület, ellenőrzést végző, érintett, módszer, idő, doku­mentáció, tájékoztatás, felhasználás.

 

       3.3.3.   A vezetői ellenőrzés területei

A stratégiai folyamatok ellenőrzése:

§           a pedagógiai program

§           a vezetői program (pályázat)

§           a minőségirányítási program

§           kompetenciafejlesztés területei, azok megvalósítása

§           a pedagógus továbbképzési terv

§           az éves beiskolázási terv

§           a humán erőforrás biztosítása

§           a tárgyi feltételek alakulása:

-        kötelező eszköz-beszerzés

-        felújítások

-        beruházások

-        leltár és selejtezés

-        a költségvetés alakulása

§           A belső szabályozók működése:

-        szervezeti és működési szabályzat

-        házirend

-        közalkalmazotti szabályzat

-        intézményi működés eljárásrendjei

§           a hagyományos iskolai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása

§           az intézményi adminisztráció működése:

-        adatkezelés

-        dokumentumok kezelése

-        irattározás

-        munkaegészségügy

-        tűz- és balesetvédelmi tervek ellenőrzése

A mindennapi működés ellenőrzése:

§           éves tervek, közösségi programok ellenőrzése

§           a munkaidő, a foglalkozások pontos betartása, megtartása

§           a mindennapos adminisztráció (tanóra, foglalkozás kezdése, befejezése, hiányzók beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás)

§           megrendelők, úti rendelvények, elszámolások

§           a helyettesítések

§           az óravezetés, a pedagógiai munka

§           kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tevékenység

§           új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres ellenőrzése

§           a házirend betartásának ellenőrzése

§           az iskolai rendezvények ellenőrzése

§           eseti beszámolók, jelentések határidőre ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése

§           tűz- ill. bombariadós készültség ellenőrzése

 

       3.3.4.  A vezetői ellenőrzés szintjei

§           intézményvezetői szint

§           más vezetői szint (igazgató-helyettes, munkaközösség vezetők)

 

       3.3.5.   A vezetői ellenőrzés formái

§           dokumentumok elemzése

§           kérdőívek, felmérések mérés-értékelési rendszer működtetése

§           interjúk, beszélgetések

§           foglalkozások látogatása

§           a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatás (takarítás, karbantartás, díjak beszedése, rendezvény lebonyolítása stb.)

§           az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámoló

 

       3.3.6.   A vezetői ellenőrzés dokumentálása

·           ellenőrzési napló

·           jegyzőkönyvek

·           beszámolók

              Egyéb ellenőrzések

 

3.4.  Mérési feladatok

A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az iskolai munka eredményeiről, az Intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának.

 

Az iskolai nevelő-oktató munka mérése:

- a pedagógiai program szerinti nevelési-oktatási célok elérését szolgálja, kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztését.

- a pedagógiai munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével,

- végső soron a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység számára ad információt.

 

A mérési feladatok kiterjednek

                - az Intézmény egészére,

                - az Intézmény fontosabb partnereire:

                               - Intézmény foglalkoztatottjaira,

                               - az Intézmény tanulóira,

                - a tanulóközösségek tevékenységére,

                - a pedagógus közösségre,

               - az Intézmény rendezvényeire, programjaira.

    

      3.4.1.   Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok

      Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell

                - a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről,

                - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről,

                - az oktató és nevelő munka színvonalának méréséről,

                - a szakmai tevékenység méréséről,

                - az 1 tanulóra jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadásról,

                - az 1 tanulóra jutó saját tervezett és tényleges bevételről.

 

      3.4.2.   Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok

      Az Intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább:

                - a pedagógus szakmai munkájának eredményességét

- tanulók által elért központi és helyi felmérők segítségével,

- a tanulmányi versenyeken való részvétel eredményével,

- a bukások számával,

- az OKÉV-mérések eredményével

                - a pedagógus tanórákon nyújtott teljesítményének színvonalát

                               - a pedagógus felkészülését és tervező munkáját,

                               - az alkalmazott oktatási módszert,

                            - a kulcskompetenciák fejlesztését

                               - a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét

                - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását

                               - a tanár-diák kapcsolat milyenségét,

                               - a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel milyenségét és mennyiségét.

A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek.

 

        3.4.3. Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok

       Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell:

                - a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján,

                - a pedagógusok tevékenységét segítő tevékenység mértékét, színvonalát.

 

        3.4.4. Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok

         Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladat

                - a tanulói létszám mérése,

                - az 1. osztályosok szintfelmérése, diagnosztikai mérése (alapkészségek, fizikai adottságok),

              -  év eleji helyzetfelmérés, DIFER- mérés

                - a tanulmányi eredmény mérése

                               - tanulmányi átlagokkal (felső tagozatban):

                                               - személyi tanulmányi átlag,

                                               - osztályonkénti tanulmányi átlag,

                                               - iskolai tanulmányi átlag;

                                          - OKÉV-méréseken nyújtott teljesítmény  

                               - témazáró dolgozatokkal,

                               - teljesítménymérő évfolyamfelmérésekkel és osztályfelmérésekkel,

                             - félévi és év végi eredmények

- Nemzeti Alaptanterv követelményei szerint (országos képesség és készség felmérés),

- központi mérések összehasonlító elemzése

                               - további képesség és készség felmérésekkel,

                               - a személyiség és közösségi magatartás mérése

                               - kérdőívekkel felsős évfolyamokon,

                               - személyiségvonások mérése,

                               - erkölcsi fejlettség vizsgálatok (1., 3. és 6. osztályban). ( Lásd az iskola mérési-értékelése   rendszerében)

                - a házirendben megfogalmazott elvárásoktól eltérő magatartásformák okainak elemzése, értékelése

 

         3.4.5. A tanulóközösségek tevékenységének mérése

         A tanulóközösségek tevékenységének mérése során adatokat kell gyűjteni:

                - a működő tanulóközösségek számáról,

                - az önszerveződő közösségek működési területéről és létszámáról,

                - a közösségek által szervezett tevékenységekről.

 

        3.4.6. A pedagógus közösség tevékenységének mérése

        A pedagógus közösség tevékenysége mérése során mérni kell különösen

                - a pedagógusok által kezdeményezett programokat,

                - a megvalósított programokat,

                - a fegyelmi büntetés alkalmazásának számát,

                - a kitüntetett, jutalmazott pedagógusok számát,

- a felvetett jelentősebb problémák számát, és ehhez viszonyítva a megoldott problémákat.

 

         3.4.7. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése

         Az Intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell:

- az Intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával,

- az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával,

- az egyes programokkal kapcsolatos költségeket,

- a programokkal elért pozitív hatást, az iskola hírneve növelésének mértékét.

 

3.5.  Az értékelés

Értékelés: lényege a kitűzött célok és az elért eredmények összevetése, középpontjában minden esetben a minőség és annak javítása áll.

A vezetői értékelés a szervezeti hatékonyság értékelésére irányul.

Cél: az intézményi működés időszakos mérése, értékelése.

·         A fenntartó számára készített tanév végi jelentés készítése a fenntartó által meghatározott szempontok alapján.  8. sz. melléklet

Az intézményvezetés évente készít értékelést az intézmény és egyes folyamatai működésének eredményességéről és hatékonyságáról.

 

Az értékelés színterei:

                - a költségvetési terv és beszámolók adatai,

                - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok,

                - az oktató és nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése,

                - a nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése,

                - a tanulóközösségek tevékenysége,

                - a pedagógusok közösségének tevékenysége,

                - az iskola rendezvényei

Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg.

   

        3.5.1. A költségvetési terv és beszámoló értékelése

         A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe veendő szempontok:

- a költségvetési tervet

- csak a megelőző költségvetési terv, és módosított költségvetési terv adatok figyelembevételével,

- a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben,

- a fenntartó elképzelései ismeretében  lehet értékelni.

- a költségvetési beszámolót

- az adott évi költségvetési terv és módosított terv adatok figyelembevételével,

- a megvalósított feladatokkal összefüggésben  lehet értékelni.

 

     A költségvetési terv értékelésének ajánlott mutatói:

- a tervezett költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása, (eredeti terv és módosított terv adatokkal),

- a főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása,

- a legnagyobb arányt képviselő kiadás és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya.

 

     A költségvetési beszámoló értékelésének ajánlott mutatói:

- a teljesített költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása,

- a teljesített költségvetési főösszegek eredeti terv és módosított terv adatokkal való összehasonlítása (adott évben, illetve évek között),

- a terv és a teljesítési adatok közötti eltérések aránya,

- a teljesített főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása,

- a legnagyobb arányt képviselő teljesített kiadás és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya.

 Az értékelésnél figyelembe kell venni a költségvetés és annak teljesítése és a szakmai feladatellátás kapcsolatát,    oda-vissza hatását.

Az értékelés fontosabb szempontjai:

                - gazdaságosság szempontjából:

                               - a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél,

                               - megfelelő szállítók kiválasztása,

                               - gazdaságos üzemeltetés,

                               - gazdaságos üzemeltetési technológiák és technikák,

                - munkaerő gazdálkodás szempontjából:

                               - állományi létszám mennyisége,

                               - 1 fő pedagógusra jutó tanulók száma,

                - a szakmai tervek megvalósítása szempontjából

                               - szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e,

                               - szakmai tervek megvalósulását segítették-e a megvalósult beruházások.

  

   3.5.2. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése

   A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott

                - mutatók, és

                - értékelési szempontok alapján kell végezni.

Cél: a pedagógiai programban és a minőségirányítási programban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

A munkatársak továbbképzése

·         Továbbképzési rendszer működtetése

Alkalmazott dokumentumok:

§         Továbbképzési terv

§         Beiskolázási terv

 

A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen:

                - adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma,

                - a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása,

                - a szakos ellátottság alakulása,

                - a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma,

                - a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve.

 

Az értékelés szempontjai:

- a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az Intézmény minőségcéljainak elérését,

                - a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az Intézmény költségvetése számára,

                - a képzés hozzá járul-e új pedagógiai módszerek alkalmazásához.

 

 A humán erőforrás fejlesztése

A munkatársak kiválasztása

Cél: az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése.

Kiválasztási és betanulási rend működtetése, az intézmény pedagógiai programjával azonosulni tudó, annak végrehajtásához legjobb tudása szerint hozzájárulni tudó munkatársak alkalmazása.

 

      3.5.3. Az oktató és nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése

Az oktató és nevelő munka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése

- amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján,

- amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján  történik.

 

Az alkalmazandó mutatószámok különösen:

- a pedagógusok képzettségi szint mutatója,

- az OKÉV-mérési eredmények trendje

- a tanulók központi, körzeti, és helyi felmérései eredményeinek változása,

- tanulók tanulmányi átlagai,

- továbbtanulásra jelentkezők száma és aránya,

- a továbbtanulásra jelentkezők között a felvételt nyertek száma és aránya,

- a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkező - pozitív - észrevételek száma,

- a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban keletkezett - negatív - észrevételek száma.

 

Az értékelés szempontjai:

- a pedagógusok pedagógiai nevelési munkája során figyelembe kell venni:

                - a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét,

                - a nevelő-oktató munkájának minőségét,

                - az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát,

                - a tehetség-gondozási feladat ellátásának milyenségét,

              - kulcskompetenciák fejlesztését

                - a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát,

                - a tanulmányi versenyre történő felkészítő munkát,

                - a korrepetálási tevékenységet,

                - a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel mennyiségét és minőségét,

                - a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget,

- a tanulókkal való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni:

                - a gyermekekkel való bánásmódját,

                - a gyermekekkel való együttműködő készségét,

                - segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét,

                - a gyermekek szabályok betartatására irányuló magatartását,

                - konfliktushelyzet kezelési tevékenységét,

- a pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni:

                - a pozitív hozzáállást az oktatáshoz, a gyermekekhez, munkatársaihoz,

                - pontosság, határidők, házirend betartását,

                - adminisztrációs feladatok ellátását,

                - konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel,

- terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal (osztályfőnökség, egyéb speciális feladatok, szervezés stb.)

 

       3.5.4. A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése

A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik.

Az alkalmazandó mutatók:

                - 1 tanulóra jutó nem oktató munkát végző dolgozó,

                - adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl: 1 takarítónőre jutó takarítandó m2),

                - 1 pedagógusra jutó nem oktató munkát végző személy.

 

Az értékelési szempontok:

                - a saját szakmai tevékenységének milyensége,

                - a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás),

                - együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel),

                - pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége.

   

         3.5.5. A tanulóközösségek tevékenységének értékelése

A tanulóközösségek tevékenységének értékelése részben mutatószámok alapján történik.

Alkalmazandó mutatók:

                - 1 tanulóközösségben résztvevő tanulók száma,

                - a tanulóközösségek átlaglétszáma.

A tanulóközösség értékelési szempontjai:

                - a tanulóközösség tanulási teljesítménye,

                - a társas kapcsolatok milyensége,

                - a közösségi tevékenység milyensége,

                - a csoport szociális összetétele.

 

        3.5.6. A pedagógus közösség tevékenységének értékelése

A pedagógus közösség tevékenysége értékelése során a következő mutatószámokat kell alkalmazni:

                - az 1 pedagógusra jutó rendezvények száma,

                - az 1 pedagógusra jutó problémafelvetések és megoldások száma.

Az értékelés kiemelt szempontjai:

                - a pedagógus közösség összetartásának milyensége,

                - a kezdő pedagógusok támogatottságának, segítésének milyensége,

                - az aktivitás, ötlet felvetések,

                - a problémamegoldásban való részvétel.

              - mérési-értékelési rendszer működtetésében való részvétel

 

        3.5.7. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése

Az Intézmény rendezvényeit - programjai vonatkozásában – azokkal a mutatókkal kell értékelni, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerültek.

 

Az értékelés szempontjai pedig a következők:

                - megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkező rendezvények,

                - a rendezvények látogatottsága,

                - a rendezvény előkészítés folyamata megfelelő volt-e,

                - a rendezvény lebonyolítása,

                - a rendezvény elérte-e a célját,

                - a résztvevők elégedettek voltak-e,

                - a költség-haszon mérleg.

 

4. Teljesítményértékelés

   

 4.1. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja

A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed

- a munka eredményének,

- a szervezeti magatartásnak, valamint

- a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére.

 

A teljesítményértékelés során az értékelésnek

                - meghatározott célrendszeren kell alapulnia,

                - fejlesztő értékelésnek kell lennie,

                - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket.

 

A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van:

                - a képzési szükségletek felmérésére,

                - a fejlődési törekvések támogatására,

                - a munkavállalók önértékelésére,

                - a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására,

                - a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására,

- a feladatellátási terv, a munkaidő-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére.

 

A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy

- teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben,

- összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg,

- biztosítja a dolgozók fejlődését.

 

A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol

-   a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt,

-   meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet,

- meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, tovább foglalkoztathatóságát (pl. szerződéses foglalkoztatásnál).

 

4.2. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése

      4.2.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása

 

A vezetők teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek

- maguk a vezetők, valamint

- a fenntartó önkormányzatok – közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával.

 

A vezetők teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek

- tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket,

- a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják.

A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 1-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek.

 

A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre:

- a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak,

- tartalmazniuk kell

- a vezető, illetve a pedagógus személyes adatait,

- a teljesítménykövetelmények részletes leírását.

 

 

4.2.2. Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szabályzata

 

Felelős: az igazgató

Hatóköre:

         I.      Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársakra (hetente 10 óránál többet tanítókra) munkaközösség-vezetőkre, minőségügyi vezetőre

       II.      Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársakra (hetente 10 óránál kevesebbet tanítókra) igazgatóhelyettesre, intézményegység-vezetőre terjed ki.                                    

                                                                                                               

Az értékelés periódusa:  …3….évente legalább egy alkalommal az adott év június 30-áig.

Kapcsolódó intézményi dokumentumok:

·         Önkormányzati minőségirányítási program

·         Pedagógiai/Nevelési program

·         Intézményi fejlesztési terv

·         Továbbképzési program

·         Beiskolázási terv

·         Személyre szóló munkaköri leírás (SzMSz függeléke/melléklete)

·         Munkaterv

A szabályozás részét képező formanyomtatványok:

I.        Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében:

A Pedagógusok teljesítményértékeléséhez alkalmazott formanyomtatványok

1. sz. Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról

2. A/B. sz. Szempontsor a tanítói/tanári év végi beszámolóhoz

4. sz. A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja

5. sz. Tanulói kérdőív (5-12. évfolyamon tanító pedagógusok esetében)

6. sz. Szülői kérdőív (1-4. évfolyamon tanító pedagógusok esetében)

7. sz. Emlékeztető (szülői értekezletről, fogadóóráról, megbeszélésről)

8. sz. Feljegyzés családlátogatásról

Vezetői feladatok vonatkozásában alkalmazott formanyomtatvány

V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez

 

Összesítéshez alkalmazott formanyomtatványok

9.A sz. Pedagógus teljesítményértékelése Vezetői összesítő

9.B sz. Pedagógus teljesítményértékelése Önértékelő lap

V5. Vezetői feladatokat is ellátó pedagógus teljesítményértékelésének összegzése

 

 

 

II.      Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében:

V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez

V2. SZEMPONTSOR vezetői-tanári beszámolóhoz

V3. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs VEZETŐI ÉRTÉKELÉSE

V4. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs ÖNÉRTÉKELŐ

V6. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelésének összegzése

 

4.2.2.1. Célok

 

Közvetlen cél:

·         a vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, nyomonkövetése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozott­ságának növelése

·         visszajelzés az értékelt személy számára vezetői és pedagógiai munkájának erősségei­ről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének

·         a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése

 

 

Közvetett cél:

·         az intézményi működés hatékonyságának, eredményességének növelése

·         a szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése, a közösség által megfogalmazott értékek elfogadása és képviselete

·         az emberi erőforrások optimális kihasználása

 

4.2.2.2. Alapelvek, elvárások

·         A fejlesztő szándék elve

Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére.

·         A sokoldalúság elve

A vezetői feladatokat ellátó pedagógus munkája sokrétű, összetett. Az értékelés térjen ki a vezetői és a pedagógiai tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg.

·         A méltányosság elve

Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre.

·         A kivitelezhetőség elve

Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel való takarékos gazdálkodásra.

Elvárások az értékelők felé:

·         tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát,

·         vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat,

·         adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét,

·         tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat.

Elvárások az értékeltek felé:

·         működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést,

·         fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát,

·         őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

 

4.2.2.3. Az értékelés szempontrendszere

      Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében:

 

  a) A pedagógiai munkájára vonatkozóan

1. Szakmai felkészültség, fejlődés

2. Nevelő-oktató munka hatékonysága

3.  Kulcskompetenciák fejlesztésének eredményessége

4. A nevelő-oktató munka dokumentációja

5. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség

6. Csapatmunka, együttműködés

7. Kreativitás, innováció

8. Kapcsolatok, kommunikáció

              9. A pedagógiai munka a tanulók, szülők véleménye szerint

b) A vezetői kompetenciákra vonatkozóan

1. Feladatvezérlés, iránymutatás

2. Helyzetfelismerés, kreativitás

3. Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

4. Emberi kapcsolatok, kommunikáció

 

   Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében:

A pedagógiai és vezetői feladatainak ellátására vonatkozóan

1. Szakmai felkészültség, fejlődés

2. Nevelő-oktató munka hatékonysága

3. Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség

A Munkaköri leírásban szereplő állandó vezetői feladatok ellátása

Éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése

4. Kreativitás, innováció

5. Kapcsolatok, menedzsment

6. Szakvizsga

7. elhivatottság a kompetenciafejlesztés területén

 A vezetői kompetenciákra vonatkozóan

1. Feladatvezérlés, iránymutatás

2. Helyzetfelismerés, kreativitás

3. Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

4. Emberi kapcsolatok, kommunikáció

 

4.2.2.4. Az információgyűjtés eszközei, használatának módja

            Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében:

1. sz.: Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról

·         Az igazgató és/vagy igazgatóhelyettes az értékelés évében tanító/egyszakos pedagógus esetében minimum négy órát, többszakos tanár esetében tantárgyanként minimum két órát látogat.

·         Minden látogatást megbeszélés követ, amely az értékelő lapon kerül rögzítésre.

2.A/B sz.: Szempontsor a tanítói/tanári év végi beszámolóhoz

·         A beszámolót minden tanév végén el kell készíteni minden pedagógusnak

·         A beszámolók összesítésére az értékelési ciklus végén kerül sor.

4. sz.: A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja

·         Az igazgatóhelyettes az értékelés évében tölti ki az adott pedagógusról.

 

Ha az értékelt munkatárs 5-12. évfolyamon tanít:

5. sz.: Tanulói kérdőív (5-12. évfolyam)

·         Egy alkalommal (az értékelés évében) a pedagógus által tanított összes csoport diákjai kérdőívek segítségével nyilvánítanak véleményt a pedagógus munkájáról.

·         A kérdőívek kitöltését független személy (pl. minőségügyi vezető vagy iskolatitkár) készíti elő és bonyolítja le.

·         A kitöltés során fontos a tanulók előzetes tájékoztatása, a megfelelő körülmények biztosítása.

·         A kitöltött kérdőívek feldolgozása szigorúan bizalmas.

 

Ha az értékelt munkatárs 1-4. évfolyamon tanít:

6. sz.: Szülői kérdőív (1-4. évfolyam)

·         Egy alkalommal (az értékelés évében) a pedagógus által tanított osztály szülői nyilvánítanak véleményt.

·         Az igazgató felelős a kérdőívek kiosztásáért és a kitöltés lebonyolításáért.

·         A kitöltött kérdőívek feldolgozása szigorúan bizalmas.

7. sz. Emlékeztető (szülői értekezletről, fogadó óráról, megbeszélésről)

·         A pedagógus a jelentősebb, problémacentrikus és érdemi döntést igénylő alkalmakról készít Emlékeztetőt.

8. sz. Feljegyzések (családlátogatásról)

·         A családlátogatások tapasztalatainak regisztrálása (történhet a formanyomtatványon, vagy saját füzetben, a pedagógus döntése szerint)

9. A/B sz. Pedagógus teljesítményértékelése Vezetői összesítő/ Önértékelő

·         A 3.1.a) pontban meghatározott szempontok szerint, a fenti dokumentumok alapján az értékelést végző vezető értékelési skála alkalmazásával összegzi megállapításait. Az értékelést követően elvégzi a súlyozást, majd a végső pontszámok alapján grafikusan is megjeleníti az összegzést, ami segíti a kiemelkedő és a fejlesztendő területek azonosítását. Az értékelt munkatárs is értékeli saját munkáját a vezetői összesítővel megegyező önértékelő lapon.

·         Az értékelések egyeztetésére a záró értékelő megbeszélésen kerül sor.

V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez

A vezetői kompetenciák kulcsfontosságú területeinek értékelését a 360°-os értékelés módszerével végezzük. Ennek lényege, hogy az értékelt személyre vonatkozóan minden lehetséges „irányból” (360 fok) véleményt kérünk: önmagáról, felettes(ek)től, az intézményi hierarchiában vele azonos szinten lévő partnerektől és a beosztottaktól. Mindenki ugyanazt a kérdőívet tölti ki, anonim módon. A módszer előnye, hogy a különböző nézőpontból érkező vélemények alapján jóval árnyaltabb képet kaphatunk, több pozitívumra vagy problémára derülhet fény.

·         Az értékelésben az érintett vezető valamennyi beosztottja részt vesz.

·         A kérdőívet az értékelt személy (önértékelés), felettese(i), vele egyenrangú partnere(i) és beosztottjai azonos időszakban, de egymástól függetlenül töltik ki.

·         A kitöltés előkészítését és az adatok számítógépes feldolgozását független személy végzi, az adatok szigorúan bizalmasak. Az összesítést csak az értékelt személy és az értékelés vezetője ismerheti meg.

V5. Vezetői feladatokat is ellátó pedagógus teljesítményértékelésének összegzése

A teljesítményértékelés összegzésére a záró értékelő megbeszélést követően kerül sor, melyen az értékelt személy és az értékelés vezetője egyeztetik véleményüket a mindkettejük által kitöltött összesítő/Önértékelő lapok alapján. Ezt követően egy héten belül a vezető elkészíti a teljesítményértékelés összegzését. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a pedagógiai és a vezetői feladatokra vonatkozóan.

 

  

 

 Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében:

V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez

A vezetői kompetenciák kulcsfontosságú területeinek értékelését a 360°-os értékelés módszerével végezzük. Ennek lényege, hogy az értékelt személyre vonatkozóan minden lehetséges „irányból” (360 fok) véleményt kérünk: önmagáról, felettes(ek)től, az intézményi hierarchiában vele azonos szinten lévő partnerektől és a beosztottaktól. Mindenki ugyanazt a kérdőívet tölti ki, anonim módon. A módszer előnye, hogy a különböző nézőpontból érkező vélemények alapján jóval árnyaltabb képet kaphatunk, több pozitívumra vagy problémára derülhet fény.

·         Az értékelésben az érintett vezető valamennyi beosztottja részt vesz.

·         A kérdőívet az értékelt személy (önértékelés), felettese(i), vele egyenrangú partnere(i) és beosztottjai azonos időszakban, de egymástól függetlenül töltik ki.

·         A kitöltés előkészítését és az adatok számítógépes feldolgozását független személy végzi, az adatok szigorúan bizalmasak. Az összesítést csak az értékelt személy és az értékelés vezetője ismerheti meg.

V2. SZEMPONTSOR vezetői-tanári beszámolóhoz

·         Az elsősorban vezetői feladatokat ellátó pedagógusnak minden tanév végén beszámolót kell készíteni, mely részben nevelő-oktató munkájának eredményeire, részben pedig vezetői feladatainak teljesítésére vonatkozik

·         A beszámolók összesítésére az értékelési ciklus végén kerül sor.

V3./V4. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelése VEZETŐI /ÖNÉRTÉKELŐ

·         A 3.2.a) pontban meghatározott szempontok szerint, a rendelkezésre álló dokumentu­mok és személyes tapasztalatok alapján az értékelést végző vezető értékelési skála alkalmazásával összegzi megállapításait. Az értékelést követően elvégzi a súlyozást, majd a végső pontszámok alapján grafikusan is megjeleníti az összegzést, ami segíti a kiemelkedő és a fejlesztendő területek azonosítását.

·         Az értékelt munkatárs is értékeli saját munkáját a vezetői összesítővel megegyező önértékelő lapon.

·         Az értékelések egyeztetésére a záró értékelő megbeszélésen kerül sor.

V6. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelésének összegzése

A teljesítményértékelés összegzésére a záró értékelő megbeszélést követően kerül sor. Egy héten belül a vezető elkészíti a teljesítményértékelés összegzését. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a vezetői és a pedagógiai feladatokra vonatkozóan.

 

4.2.2.5. A folyamat szabályozása

 

 

Feladat

Határidő

Felelős

  1.

Tanévkezdésre az adott évben értékeltek körének meg- határozása.

 

igazgató

  2.

Ütemterv készítése (kit, mikor, kik értékelnek, felelősök, értékelő megbeszélés időpontja)

 

 

  3.

A szükséges iratminták, értékelő lapok előkészítése

 

 

  4.

Az értékeltek tájékoztatása, a teljesítményértékelési rendszer és az értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének biztosítása

 

 

  5.

Az értékelésben résztvevők (értékelők) felkérése, tájékoztatása, értékelő lapok átadása

 

 

  6.

Az elkészült (kitöltött) értékelő dokumentumok gyűjtése (hozzáférési jogosultság!)

 

 

  7.

Kérdőívek számítógépes összesítése

 

 

  8.

A korábbi évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése

 

 

  9.

Értékelő megbeszélés előkészítése (legalább egy héttel az értékelő megbeszélés előtt):

§         időpont egyeztetése az értékelt kollégával

§         tisztázni, kik vesznek részt a beszélgetésen (csak ig., vagy igh., mkv., minőségügyi vez.)

§         átadni az értékelt számára az Önértékelő lapot, amit kitöltve hozzon magával

 

 

10.

Az értékelő megbeszélés lebonyolítása

§         Megfelelő nyugodt körülmények biztosítása, legalább 1 óra időtartam

§         Lehetőség a véleménycserére (meggyőző érvek esetén a vezetői értékelés korrigálható!)

§         Erősségek, fejlődési irányok közös meghatározása

§         A következő értékelési időszakra vonatkozó célkitűzések megfogalmazása

§         Mindezekről vezetői feljegyzés, ami alapján egy héten belül elkészíti az Összegző értékelést

 

 

12.

Az Összegző értékelés átadása az értékelt munkatársnak (Aláírások!)

 

 

13.

Az összegző értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban

 

igazgató

14.

Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása (hozzáférési jogosultság!)

 

 

 

 

4.2.2.6. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

 

Az intézmény Iratkezelési szabályzatában meg kell határozni a teljesítményértékelés dokumentumaira vonatkozó előírásokat.

A dokumentumok, bizonylatok kezelése az igazgató feladata és felelőssége.

A teljesítményértékelés során megfogalmazott megállapítások felhasználhatósága:

·         a vezetői feladatokat ellátók elismerésénél, díjazásánál,

·         ahol meg kell keresni annak okát, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet,

·         amennyiben meg kell ítélni a vezetői feladatokat ellátó munkatárs alkalmasságát, vagy döntést kell hozni további megbízásáról

·         amikor a szervezet fejlesztését szolgáló döntéseket kell hozni.

 

Valamennyi dokumentumot egy névre szóló gyűjtőmappában kell tartani és a személyi anyagokra vonatkozó szabályok szerint kell tárolni és kezelni.

 

A vezetők értékeléséhez alkalmazott formanyomtatványok a 9. sz. mellékletben találhatók.

 

4.3. A – nem vezetői feladatokat ellátó – pedagógusok teljesítményértékelése

    

     4.3.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása

A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezetők végzik.

A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek

- a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják,

- figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják,

- mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg.

 

A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek.

A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében.

 

4.3.2.   Pedagógusok teljesítményértékelésének szabályzata

 

Felelős: az igazgató

Hatóköre a pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottakra terjed ki.

 

Az értékelés periódusa: minden dolgozót    2   .évente, legalább egy alkalommal az adott év június 30-áig.

 

Kapcsolódó intézményi dokumentumok:

·         Önkormányzati minőségirányítási program

·         Pedagógiai/Nevelési program

·         Továbbképzési program

·         Beiskolázási terv

·         Személyre szóló munkaköri leírás (SzMSz függeléke/melléklete)

·         Munkaterv

·         Fejlesztési és intézkedési terv az OKÉV-mérések eredményeinek tükrében

 

A szabályozás részét képező formanyomtatványok:

1. sz. Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról

2. A/B. sz. Szempontsor a tanítói/tanári év végi beszámolóhoz

3. sz. Munkaközösség-vezető értékelő lapja

4. sz. A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja

5. sz. Tanulói kérdőív (5-12. évf.)

6. sz. Szülői kérdőív (1-4. évf.)

7. sz. Emlékeztető (szülői értekezletről, fogadóóráról, megbeszélésről)

8. sz. Feljegyzése családlátogatásról

9. A/B sz. Vezetői összesítő/Önértékelő lap

10. sz. Pedagógus teljesítményértékelésének összegzése

 

   4.3.2.1. Célok:

 

Közvetlen cél:

·         a pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése,

·         a dolgozó kapjon olyan átfogó értékelést munkájáról (visszajelzést erősségeiről, fejlesztendő területeiről), amely alapja és ösztönzője lesz további fejlődésének, fejleszti önismeretét, önértékelését,

·         a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése, az egyéni teljesítmény nyomon követése,

·         a munkatársak célirányos továbbképzésének, karrierfejlesztésének, az intézmény vezetői utánpótlásának segítése.

 

 

 

 

Közvetett cél:

·         segítse elő az intézmény minőségcéljainak hatékonyabb megvalósulását, a napi gyakorlat és az intézményi célok közelítését,

·         a partnerek (tanulók és szülők, fenntartó) elégedettségének fokozása,

·         a teljesítményorientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által megfogalmazott értékek elfogadtatása és fejlesztése,

·         az emberi erőforrás optimális felhasználása, illetve fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjék az alkalmazottak teljesítménye.

 

 

    4.3.2.2. Alapelvek, elvárások:

 

Általános alapelvek:

·         az értékelés területeit és módszereit a nevelőtestület javaslatainak figyelembevételével az igazgató határozza meg,

·         a személyes adatok bizalmas kezelése,

·         az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Elvárások az értékelők felé:

·         széles körben gyűjtött információkkal, tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát,

·         vegyék figyelembe az intézményi sajátosságokat,

·         az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen,

·         adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét,

·         tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat.

 

Elvárások az értékeltek felé:

·         működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést,

·         fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát,

·         őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

 

  4.3.2.3. Az értékelés szempontrendszere

 

1. Szakmai felkészültség, fejlődés

2. Nevelő-oktató munka hatékonysága, kompetenciafejlesztés a tanítási órán

3. A nevelő-oktató munka dokumentációja

4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség

5. Csapatmunka, együttműködés

6. Kreativitás, innováció

7. Kapcsolatok, kommunikáció

8. A pedagógiai munka a tanulók, szülők véleménye szerint

 

   4.3.2.4. Az információgyűjtés eszközei, használatának módja

 

1. sz.: Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról

·         A munkaközösség-vezető és/vagy igazgató, igazgatóhelyettes az értékelés évében tanító és egyszakos pedagógus esetében minimum négy órát, többszakos tanár esetében tantárgyanként minimum két órát látogat.

·         Minden látogatást megbeszélés követ, amely az Értékelő lapon rögzítésre kerül.

 

 

 

2.A/B sz.: Szempontsor a tanítói/tanári év végi beszámolóhoz

·         A beszámolót minden tanév végén el kell készíteni minden pedagógusnak

·         A beszámolók összesítésére az értékelési ciklus végén kerül sor.

 

3. sz.: Munkaközösség-vezető értékelő lapja

·         Az értékelés évében a pedagógusról értékelő lapot töltenek ki azok a munkaközösség-vezetők, akikhez a pedagógus tartozik.

 

4. sz.: A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja

·         Az igazgatóhelyettes az értékelés évében tölti ki az adott pedagógusról.

 

 

5. sz.: Tanulói kérdőív (5-12. évfolyam)

·         Egy alkalommal (az értékelés évében) a pedagógus által tanított összes csoport tanulói kérdőívek segítségével nyilvánítanak véleményt a pedagógus munkájáról.

·         A kérdőívek kitöltését független személy (pl. minőségügyi vezető vagy iskolatitkár) készíti elő és bonyolítja le.

·         A kitöltés során fontos a tanulók tájékoztatása, a megfelelő körülmények biztosítása.

·         A kitöltött kérdőívek feldolgozása szigorúan bizalmas.

 

6. sz.: Szülői kérdőív (1-4. évfolyam)

·         Egy alkalommal (az értékelés évében) a pedagógus által tanított osztály szülői nyilvánítanak véleményt.

·         Az igazgató felelős a kérdőívek kiosztásáért és a kitöltés lebonyolításáért.

·         A kitöltött kérdőívek feldolgozása szigorúan bizalmas.

 

7. sz. Emlékeztető (szülői értekezletről, fogadó óráról, megbeszélésről)

·         A pedagógus a jelentősebb, problémacentrikus és az érdemi döntést igénylő alkalmakról készít Emlékeztetőt. A tapasztalatokról folyamatosan tájékoztatja a vezetőt, illetve a záró értékelésen összegzésre kerül.

 

8. sz. Feljegyzése családlátogatásról

·         A családlátogatások tapasztalatainak regisztrálása (történhet a formanyomtatványon, vagy saját füzetben, a pedagógus döntése szerint)

 

9. A/B sz. Vezetői összesítő/Önértékelő lap

·         A 3. pontban meghatározott szempontok szerint, a fenti dokumentumok alapján az értékelést végző vezető értékelési skála alkalmazásával összegzi megállapításait. Az értékelést követően elvégzi a súlyozást, majd a végső pontszámok alapján grafikusan is megjeleníti az összegzést, ami segíti a kiemelkedő és a fejlesztendő területek azonosítását.

·         Az értékelt munkatárs is értékeli saját munkáját a vezetői összesítővel megegyező önértékelő lapon.

·         Az értékelések egyeztetésére a záró értékelő megbeszélésen kerül sor.

 

10. sz. Pedagógus teljesítményértékelésének összegzése

A teljesítményértékelés összegzésére a záró értékelő megbeszélést követően kerül sor, melyen az értékelt személy és az értékelés vezetője egyeztetik véleményüket a mindkettejük által kitöltött összesítő/Önértékelő lapok alapján. Ezt követően egy héten belül a vezető elkészíti a teljesítményértékelés összegzését. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását.

 

 

  

 

 

 

   4.3.2.5. A folyamat szabályozása

 

 

Feladat

Határidő

Felelős

  1.

Tanévkezdésre az adott évben értékeltek körének meg- határozása.

 

igazgató

  2.

Ütemterv készítése (kit, mikor, kik értékelnek, felelősök, értékelő megbeszélés időpontja).

 

 

  3.

A szükséges iratminták, értékelő lapok előkészítése

 

 

  4.

Az értékeltek tájékoztatása, a teljesítményértékelési rendszer és az értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének biztosítása.

 

 

  5.

Az értékelésben résztvevők (értékelők) felkérése, tájékoztatása, értékelő lapok átadása.

 

 

  6.

A korábbi évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése.

 

 

  7.

Tanulói, szülői véleménykérés lebonyolítása.

 

 

  8.

Kérdőívek számítógépes összesítése.

 

 

  9.

Az elkészült (kitöltött) értékelő dokumentumok gyűjtése (hozzáférési jogosultság!).

 

 

10.

Értékelő megbeszélés előkészítése (legalább egy héttel az értékelő megbeszélés előtt):

§         időpont egyeztetése az értékelt kollégával,

§         tisztázni, kik vesznek részt a beszélgetésen (csak ig., vagy igh., mkv., minőségügyi vez.),

§         átadni az értékelt számára az Önértékelő lapot, amit kitöltve hozzon magával.

 

 

11.

Az értékelő megbeszélés lebonyolítása

§         Megfelelő nyugodt körülmények biztosítása, legalább 1 óra időtartam,

§         Lehetőség a véleménycserére (meggyőző érvek esetén a vezetői értékelés korrigálható!),

§         Erősségek, fejlődési irányok közös meghatározása,

§         A következő értékelési időszakra vonatkozó célkitűzések megfogalmazása,

§         Mindezekről vezetői feljegyzés, ami alapján egy héten belül elkészíti az Összegző értékelést.

 

 

 

 

 

Feladat

Határidő

Felelős

12.

Az Összegző értékelés átadása az értékelt pedagó-gusnak (Aláírások!).

 

 

13.

Az összegző értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban.

 

igazgató

14.

Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása (hozzáférési jogosultság!).

 

 

 

 

 

    4.3.2.6. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

 

Az intézmény Iratkezelési szabályzatában meg kell határozni a teljesítményértékelés dokumentumaira vonatkozó előírásokat.

A dokumentumok, bizonylatok kezelése az igazgató feladata és felelőssége.

A teljesítményértékelés során megfogalmazott megállapítások felhasználhatósága:

·         a pedagógusok elismerésénél, díjazásánál,

·         ahol meg kell keresni annak okát, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet,

·         amennyiben meg kell ítélni a pedagógus alkalmasságát, további foglalkoztatásának lehetőségét (pl. szerződéses foglalkoztatásnál),

·         amikor a szervezet fejlesztését szolgáló döntéseket kell hozni.

 

Valamennyi dokumentumot egy névre szóló gyűjtőmappában kell tartani és a személyi anyagokra vonatkozó szabályok szerint kell tárolni és kezelni.

 

A pedagógusok értékeléséhez használt formanyomtatványokat a 10. sz. melléklet tartalmazza.

 

4.4. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok

 

Az értékelés során – a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében – minél több tényszerű elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglévő adatokból, információkból előállítható dokumentumokat, adatokat.

 

A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét a 11.számú melléklet tartalmazza.

 

5. A teljes körű intézményi önértékelés folyamatának szabályozása

Célja:

Közvetlen cél:

 

-          az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése,

-          milyen eredmények születtek az előző értékelés óta eltelt időszakban,

-          a felmérések, az adat-és információgyűjtések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése,

-          a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.

 

Annak megállapítása, hogy

·         az intézmény stratégiai céljainak elérése irányába halad-e,

·         illeszkednek-e ahhoz a folyamatok, tevékenységek,

·         rendelkezésre állnak-e a megfelelő szabályozók, azok milyen mértékben írják le és segítik a munkát,

·         a fenntartói elvárásokat hogyan teljesítette az intézmény,

·         a fenntartó által végzett értékelés kapcsolódási pontjai, szükséges fejlesztések megállapítása.

 

Az önértékeléssel szembeni elvárás:

·         Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az intézménynek,

·         biztosítsa az intézmény rendszeres időközökben történő önértékelésének megismétel­hetőségét és a kapott információk fejlesztési célú felhasználását.

Felelős: igazgató

 

Az önértékelés periódusa

 

·         A 3 éves periódust az indokolja, hogy minden évben ezt a feladatot nem lehetne elvégezni, mivel túlzott terhet jelentene az intézményre, hosszabb periódus viszont már nehezen volna átlátható és késleltetné a szükségessé váló intézkedések megtételét.

·         Az intézményi önértékelést először a 2008/2009-es tanévben készítjük el.

 

  5.1. Az önértékelés területei, módszerei

 

TERÜLETEK

MÓDSZEREK

A) Adottságok: ebben a részben azt kívánjuk bemutatni, hogy az adott időszakban milyen tulajdonságok jellemzik az intézményünket, mit és hogyan teszünk a szervezet hatékony működése érdekében. Az adottságokat az alábbi öt területen vizsgáljuk:

1. Vezetés

Kérdőíves felmérés

2. Intézménypolitika és stratégia

Kérdőíves felmérés

3. Az alkalmazottak irányítása

Kérdőíves felmérés

4. Erőforrások

Kérdőíves felmérés

5. A folyamatok szabályozottsága

Kérdőíves felmérés

B) Eredmények: ebben a részben azt mutatjuk be, hogy milyen konkrét eredményeket ért el intézményünk a minőségfejlesztési program elindítása/az előző önértékelés óta eltelt időszakban. Az eredményeket az alábbi hat területen vizsgáljuk:

1. Partneri eredmények

1.1. A szülők és a diákok/gyermekek elégedettsége

1.2. A fenntartó értékelése az intézmény működésének hatékonyságáról, szakmai munkájáról

1.3. OKÉV-mérések

1.4. belső mérések

1.5.veresenyek eredményei

Partneri igénymérés eredménye

Dokumentumelemzés, feljegyzések

Adatlap (az értékelő csoport tölti ki)

Fenntartói értékelés anyaga

2. Munkatársak elégedettsége, illetve elégedetlenségre utaló mutatók

Dokumentumelemzés

Adatlap (az értékelő csoport tölti ki)

3. Az intézmény falain túlmutató tevékenységek

Adatlap, beszámolók

4. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói

4.1. A nevelő-oktató munkához kapcsolódó eredmények

4.2. A hatékonysággal összefüggő mutatók

Adatlap, beszámolók, Versenyeredmények, egyéb dokumentumok anyagai

5. Folyamatos fejlesztés

Kérdőíves felmérés

6. Szervezeti kultúra

Kérdőíves felmérés

 

 

 

 

 

5.2. A folyamat szabályozása

 

Feladat

Határidő

Felelős

1. AZ ÖNÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

Az irányított önértékelés évében ütemterv készítése, amely az éves munkaterv részét képezi.

 

igazgató

Team létrehozása a feladatok elvégzésére, team-vezető kijelölése.

 

 

A felmérésbe bevont munkatársak felkérése, tájékoztatása a feladatról. A piramiselv alapján: minden terület arányosan képviselve legyen (alsós, felsős, reál, humán, stb.).

 

 

Az adatgyűjtő eszköz szempontrendszerének áttekintése, szükség esetén módosítása.

 

Minőség-ügyi vez.

Az adottságok értékeléséhez szükséges értékelő lapok előkészítése.

Az eredmények meghatározásához szükséges dokumentumok, bizonylatok, beszámolók, adatgyűjtő lapok előkészítése.

 

 

2. ADATGYŰJTÉS

Az adottságok és az eredmények területén a kérdőívek használata kétféleképpen történhet:

A piramis elv alapján kiválasztott munkatársak

a)     egyénileg válaszolnak a kérdésekre, mely később összesítésre kerül

b)    a csoport közösen, konszenzussal alakítja ki a véleményét

 

Minőség-ügyi vez.

Az intézmény eredményeire vonatkozó adatokat a minőségügyi vezető az intézményvezetéssel közösen tölti ki.

 

 

3. ADOTTSÁGOK összesítése

A kitöltött kérdőívek adatainak kérdésenkénti és téma- területenkénti összesítése.

 

Minőség-ügyi vez.

Az értékelésnél az árnyaltabb elemzés biztosítása érdekében célszerű a vezetők, illetve a nem vezető munkatársak által kitöltött kérdőíveket külön-külön és összesítve is értékelni.

 

 

Az összesített adatok bemutatása: a kapott átlagértékek számszerű megjelenítése, grafikus ábrázolása és elemzése

 

 

 

 

4. EREDMÉNYEK összesítése

Az eredmények bemutatása, az előző évek eredményeihez viszonyított fejlődési tendenciájukban (trendvizsgálat).

 

igazgató

Az összesített adatok bemutatása: a kapott átlagértékek számszerű megjelenítése, grafikus ábrázolása és elemzése.

 

 

5. ÖSSZEGZÉS, ELEMZÉS, TÁJÉKOZTATÁS

Mindkét területről összefoglaló készítése, erősségeink, fejlesztendő területeink, a továbblépés legfontosabb céljainak, feladatainak megfogalmazása.

 

igazgató

Szükség esetén át kell vizsgálni az intézmény stratégiai dokumentumait, ha az értékelés szerint a változtatás indokolt.

 

 

Az alkalmazott eszközök értékelése. A folyamatban, vagy az eszközökben való változtatás szükségességét feljegyzésben kell rögzíteni.

 

 

6. ARCHÍVÁLÁS

Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása legalább 5 évig. (hozzáférési jogosultság!)

 

 

 

 

5.3. Az értékelés dokumentálása és az adatok felhasználása

 

Az önértékelés során keletkezett bizonylatok az intézményünk minőségügyi dokumentációjának részét képezik.

Az intézmény önértékelése során kapott adatok felhasználhatók:

·         a folyamatos fejlesztés irányainak meghatározása intézkedési tervekben

·         az intézmény stratégiai dokumentumainak kiegészítéséhez, módosításához,

·         munkatervek, feladattervek, intézkedési tervek készítéséhez,

·         PR tevékenységhez,

·         a fenntartó számára készítendő beszámolókhoz, értékelésekhez.

 

5.4. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat

 

Intézményünk teljes körű önértékelése szoros kapcsolatban van a fenntartói minőségirányítási rendszerben megfogalmazottakkal.

 

A kapcsolat kétirányú:

-          Az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb elvárásokat, melyeket alapul szolgálnak az önértékelés szempontrendszerének kialakításához. Ezért az önértékelés eredményét összevetjük a fenntartói elvárásokkal és ennek alapján határozzuk meg a további feladatainkat.

-          Az intézményi önértékelés, valamint intézményünk országos mérésekben elért eredményeinek birtokában a fenntartó is az aktuális helyzetnek megfelelő új célokat, követelményeket fogalmazhat meg intézményünk felé.

Mindkét rendszer akkor lehet hatékony és működőképes, ha figyelembe veszi a folyamatosan változó adottságokat, lehetőségeket, eredményeket, és ezekre alapozva az intézmény és a fenntartó is időben megteszi a szükséges intézkedéseket.

 

Teljes körű intézményi önértékelés eszközrendszere 12. melléklet.

 

6. Intézményi éves értékelés

  

Az IMIP határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósításról szóló elképzeléseket. Törvényi háttér: Ktv. 40.§ 11.bek., és a 99.§.

Az intézményi éves értékelést az intézmény nevelőtestülete a Szülői Szervezettel együttműködve készíti el évente.

Határideje: minden év június 20., először a 2008/2009-es tanév értékelése 2009. júniusában történik.

Felelős: intézményvezető

Az értékelés az intézmény, a Szülői Szervezet és a fenntartó számára készül.

Célja : az intézmény pedagógiai tevékenységének, pedagógiai folyamatainak értékelése abból a célból,hogy az intézmény eredményesebben működjön.

Az értékelés az alábbi tevékenységekre terjed ki:

 

Az értékelés folyamata

1.        A minőségirányítási csoport összegyűjti az értékelés tartalmát, rendszerezi, elemzi, értékeli az eredményeket.

Határidő: május 30.

2.        Az értékelő összegzést a nevelőtestület kiegészíti.

Határidő: június 10.

3.        Az iskolavezetés elkészíti az értékelést és megismerteti a Szülői Szervezettel.

Határidő: június 15.

4.        Az értékelés a fenntartó elé kerül.

Határidő: az intézmény beszámolójakor

 

7. A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata

A minőségirányítási programban meghatározott minőségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az Intézmény belső szabályzatainak minőségcélokkal való összehangolását.

A minőségirányítási program szempontjából a minőségcélok megvalósítására hatással lévő belső szabályok különösen a következők:

                - Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata,

                - Közalkalmazotti Szabályzat,

                - Pedagógiai program,

                - Munkaköri leírások,

                - Éves munkaterv,

                - Feladatellátási terv,

                - Költségvetési és beszámolási szabályzat.

A dokumentumok kezelésének rendje

§       Az éves munkaterv megismertetése a tantestülettel – tanévnyitó értekezleten

§       szülőkkel – első szülői értekezleten

Cél: a belső dokumentálás szabályainak kialakítása, a dokumentumok elkészítése.

Működést szabályozó dokumentumok aktualizálása

Cél: az intézmény belső működési rendjének jogszerű biztosítása:

§         a szervezeten belül az egyes szereplők jogosítványainak és hatáskörének szabályozása

§         az együttműködés, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumainak és működési rendjének szabályozása

§         a szervezeten belüli testületek, egyes közösségek egymáshoz való viszonyának, kapcsolatrendszerének szabályozása

§         a minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételek

§         belső dokumentálás szabályai

§         folyamatok eljárásrendjének megismertetése a munkatársakkal

§         a szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata.

 

 

 

 

8. A minőségirányítási program nyilvánossága

 

A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni.

A keletkezett adatokat az Intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni.

A minőségirányítási program teljes dokumentációja megtalálható

                - intézményvezetőnél, valamint

                - az Intézmény könyvtárában.

A minőségirányítási program hatályba lépése: 2007. szeptember 1.

Kelt: Ceglédbercel, 2007. május 31.

 

                                                                ...........................................................................

Iskolaigazgató

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ZÁRADÉKOK

 

A Minőségirányítási Programot a nevelőtestület a 2007. március 27.-i ülésén a nevelőtestület elfogadta, a kiegészítéseket 2008. február 25-én jóváhagyta.

 

Ceglédbercel, 2008. február 25.                                                            ………………………….

                                                                                                                         igazgató

 

 

A Diákönkormányzat a Minőségirányítási Program jóváhagyásához az egyetértését adta.

 

Ceglédbercel, 2008. február 27.                                                          …………………………..

                                                                                                                        DÖK vezetője

 

 

A Minőségirányítási Programot a Szülői Szervezet 2007.március 23-án  véleményezte és elfogadásra javasolta, a kiegészítéseket 2008. február 28-án elfogadta.

 

Ceglédbercel, 2008. február 28.                                                           …………………………….

                                                                                                                    Szülői Szervezet elnöke

 

Az iskolai Minőségirányítási Programot a Német Kisebbségi Önkormányzat a 2007. május 31-én elfogadta, a kiegészítésekkel 2008. március 27.-én elfogadta.

 

Ceglédbercel, 2008. március 27.                                                           …………………………………

                                                                                                                     Kisebbségi Önk. Elnöke

 

 

 

Az intézmény minőségirányítási programját a Kulturális, Nemzetiségi és Sportbizottság a 2008. március 10.-i ülésén elfogadta a 10/2008 (03.10.) KNSB Határozattal.

 

 A Minőségirányítási Program hatályba lépésének napja: 2007. szeptember 1, a kiegészítésekkel elfogadott változat 2008. április 1-től hatályos.

 

 

 

 

Ceglédbercel, 2008. március 31.                                                                      

 

 

                                                                                                   ……………………………………….            

                                                                                                                        polgármester

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. számú melléklet

 

 

 

 

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS

 

Fejlesztési intézkedési terv

 

a pedagógiai munka eredményessé tételére

 

 

Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

 

2008.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Törekedjél ismeretekre!

De ismeretekre, melyek ítélet és ízlés által vezéreltetnek.

E vezérlet híjával sok ismeret birtokába juthatsz ugyan,

hanem ismereteid hasonlók lesznek a szertelen sűrű vetéshez,

mely gazdag növésű szálakat hoz mag nélkül.”

( Kölcsey)

 


1. Helyzetelemzés:

 

Iskolánk 8. osztályos tanulói a 2006. évi OKÉV-mérések alkalmával szövegértés és matematika kompetenciaterületen az elvárt szint alatt teljesítettek. A tanulók átlagos teljesítménye nem érte el sem a kis községek országos átlagát, sem a ceglédi kistérségben működő oktatási intézmények átlagát.

A „családi háttérindex” tükrében a regressziós becslés alapján elvárható teljesítmény szövegértés kompetenciaterületen nem különbözik szignifikánsan, matematika kompetenciaterületen viszont szignifikánsan gyengébb tanulóink teljesítménye.

A fegyelemindex értéke (-6 és 6 terjedelmű skálán) 1, ami hasonló a községekre jellemző értékhez. A motivációs index értéke tanulóinknál gyengébb a községekhez képest: -3 (-5 és 5 intervallumban).

Intézményünkben, mint az oktatási intézményekben általában nincsenek előzmények a kompetenciamérés gyakorlatára. Rendszeresen végzünk méréseket, de nem azt mérjük, amit az OKÉV-mérések alkalmával mérnek. A tantárgyi mérésekbe nem épül be a szövegértés és a matematikai kompetenciák mérése. Szükség van a következetes, tudatos egyéni és csoportos fejlesztésekre, a tevékenység dokumentálására, nyomon követési rendszer működtetésére.

A fenti eredmény iskolánk nevelőtestületét arra késztette, hogy a mérési eredmények értelmezése után helyzetelemzést végezzen, próbálja a gyenge teljesítmény okait feltárni és az eredményesség növelése érdekében az intézmény minőségirányítási programját továbbfejlessze. A 2008/2009. tanévtől a nem szakrendszerű oktatás bevezetése során 5. osztályban heti 2-2 magyar illetve matematika óra áll rendelkezésre a kompetenciafejlesztés, felzárkóztatás és differenciált képességfejlesztés megvalósításához.

 

2. Fejlesztési feladatok:

 

A fenntartó által elnyert pályázat jóvoltából (pályázat a 17/2007. OKM rendelet a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatás elnyerésére) az intézményi fejlesztési terv elkészítése és az innovációs folyamat elindítása során Polyhosné Babácsek Erzsébet közoktatási szakértő kolléga segítségét élvezhetjük.

Az eredményességet növelő feladatok az intézményben három szinten jelentkeznek:

2. 1. : iskolai szintű feladatok:

·         a megvalósításhoz szükséges erőforrások és szervezeti keretek biztosítása

·         belső szakmai párbeszéd kereteinek megteremtése

·         helyzetelemzés, kudarcok okainak keresése

·         az intézményi dokumentumok áttekintése, a kompetenciafejlesztés céljának beemelése

·         iskolai szintű mérési-értékelési rendszer működtetése az országos mérések szellemében

·         a munkaköri leírások módosítása

·         az ellenőrzési tevékenység módosítása a kompetenciafejlesztés szellemében, óralátogatások szempontrendszerének felülvizsgálata

·         feladatbank létrehozása a diagnosztizáláshoz és a tanulók fejlesztéséhez

·         szakértő biztosítása a pedagógusok szakmai munkájához

·         a pedagógusok és tanulók érdekeltté tétele, motiválása

·         szakmai továbbképzések biztosítása

 

2. 2. : munkaközösségi szintű feladatok:

·                    a fejlesztésekhez szükséges tervek készítése

·                    a helyi tantervek felülvizsgálata kompetenciafejlesztés szempontjából

·                     a tankönyv és taneszköz választás felülvizsgálata a kompetenciafejlesztés eredményessége céljából

·                    tanulócsoportokra szabott tanmenetek készítése, melynek középpontjában a kompetenciafejlesztés áll

·                    iskolai értékelési rendszer működtetése

·                    egyéni és csoportos fejlesztési tervek készítése

·                    bemutatók, tréningek és mikrotanítások szervezése

·                    a pedagógusok érdekeltté tétele a mérések, elemzések, fejlesztések iránt

2.3. : egyéni szintű feladatok:

·                    fejlesztési irányok meghatározása

·                    tantárgyi fejlesztési terv összeállítása

·                    a tanítási órák hatékonyabb felhasználása az egyéni képességfejlesztésre

·                    differenciált képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos fejlesztési tervek alapján

·                    a teljesítmények pozitív irányú elmozdulása érdekében a tanulói önértékelés fejlesztése.

 

A fejlesztési terv elkészítése és innovációs folyamatok elindítása a 2007/2008. tanévben történik, leadásának határideje a fenntartó felé 2008. március 31. Felelőse az intézmény igazgatója.

A fejlesztési terv elkészítésének intézményi felelőse: Répás Lászlóné

A tevékenységet a minőségirányítási csoport tagjai koordinálják: Répás Lászlóné csop.vez., Megyeriné Szilágyi Klára és Fehérné Murár Anikó.

Intézményünkben alsós osztályfőnöki, felsős osztályfőnöki és nemzetiségi német munkaközösség működik, a fejlesztési feladatok lebontása ebben a szerkezeti formában nehézkes. Ezért a minőségirányítási csoport tagjainak vezetésével intézményünkben 2007. év októberében három munkacsoport alakult:

·        Mérés-értékelési csoport

Feladata: Iskolai mérési-értékelési terv összeállítása az OKÉV-mérések szellemében, működésének a 2007/2008. tanévben történő elindítása és 2008. szeptember 1-jétől történő folyamatos működtetése.

Az iskolai mérés-értékelés eljárásrendjének kidolgozása.

A mérési eredmények dokumentálása.

Az iskolai adatbank létrehozására történő intézkedési terv elkészítése.

A csoport öt főből áll: min. irányítási csoport tagja, alsós és felsős osztályfőnöki  munkaközösség vezetői, 1-1 fő az alsós és felsős munkaközösségből.

A 2007/2008. tanévben: Répás Lászlóné, Schmidt Ferencné, Simonné Szeleczki Ildikó, Vándorné Vígh Mária, Versitz Györgyné

 

·        Fejlesztő csoport:

Feladata: A méréseket követő értékelés után az eredményeken alapuló fejlesztési folyamatok koordinálása.

Közreműködés a fejlesztési tervek elkészítésében.

A fejlesztési tevékenység eljárásrendjének elkészítése.

Fejlesztések dokumentálása.

A csoport: 2 fős

A 2007/2008. tanévben: Fehérné Murár Anikó és Fecske Zoltánné

 

·        Módszertani csoport

Feladata: A tantestület módszertani gazdagodásának elősegítése.

A kollégák meglévő képesítéseinek számbavétele, belső tapasztalatátadások lehetőségeinek feltérképezése.

Évente két alkalommal belső képzések szervezése.

Szakirodalomi háttér biztosítása.

Óralátogatások, bemutató foglalkozások, mikrotanítások szervezése.

Eljárásrend készítése a tevékenységről, a munka dokumentálása.

A csoport 5 fős

A 2007/2008. tanévben: Megyeriné Szilágyi Klára, dr Nagy Gáborné, Novák Károly, Rábenspeckné Lőrincz Anna, Szuda Szilvia

 

A munkacsoportok tevékenységükről 2007. december1-ig eljárásrendet készítenek, munkájukat folyamatosan dokumentálják, az elkészült dokumentumokat az intézményvezetőnek bemutatják.

Munkájukat az intézményvezető havonta ellenőrzi. Az ellenőrzés módja: rendszeres beszámoltatás, az írásos anyagok elemzése. Tanév végén írásos beszámoltatás az éves tevékenységről.

 

3. Fejlesztési területek:

 

Nevelőtestületünk két fontos kompetenciaterület fejlesztésére fókuszál: szövegértés és matematika. Teszi ezt egyrészt azért, mert az országos mérések alkalmával is ezeket a területeket vizsgálják, másrészt azért, mert kulcsfontosságú a gyerekek továbbtanulása, a hétköznapi életben való helytállása, szocializációja szempontjából. Az információelemzés, önálló ismeretszerzés és képesség az élethosszig tartó tanulásra megnöveli gyermekeink esélyét a munkaerőpiacon, és elősegíti boldogulásukat.

Az alacsony motivációs index és az oktató-nevelő munka tapasztalatai azt bizonyítják, hogy e területen is van javítanivaló.

A gyenge eredmények sokszor a figyelmetlen munkának köszönhetők. A tanulók figyelmének vizsgálatával és a figyelem fejlesztésével a teljesítmény növelhető.

Célunk: az OKÉV-mérések eredményét a kistérségi átlaghoz közelíteni, majd azt elérni.

 

  1. számú melléklet: A szövegértés kompetenciaterületek fejlesztésének intézkedési terve.
  2. számú melléklet: A matematika kompetenciaterület fejlesztésének intézkedési terve

 

4. Intézkedések:

Az eredményesség növelése céljából intézményünkben az alábbi intézkedések történtek:

4.1. Iskolai mérési-értékelés rend kidolgozása az OKÉV- mérések szellemében melynek céljai:

    • bemeneti mérésekkel a tanulók képesség- és tudásszintjének meghatározása diagnosztikus céllal;
    •  fejlesztendő területek feltárása, a fejlesztés eredményességének vizsgálata;
    • kimeneti mérések a hozzáadott érték meghatározásához;
    • prevenció, a belső mérésekkel az országos mérésekre felkészíteni a tanulókat;
    • az országos mérések beillesztése az iskolai mérési értékelési rendszerbe.

Felelős: MÉCS vezetője

Határidő: 2007. november 15.

Várt eredmény: a mérési-értékelési rend elkészülte és eredményes működésének ebben a tanévben történő elindítása

3. számú melléklet: Iskolai mérési-értékelési rend

4. számú melléklet: A mérések időrendje havi lebontásban

 

4.2. Intézkedési terv készítése intézményi feladatbank létrehozására, melynek céljai:

·        mérőlapok összegyűjtése és készítése a belső mérésekhez és a tanulók fejlesztéséhez,

·        a mérőlapok könyvtárazása írásos illetve elektronikus formában.

Felelős: MÉCS vezetője

Határidő: 2007. december 1.

Várt eredmény: az intézkedési terv elkészülte és az eredményes használat lehetőségeinek megteremtése

5. számú melléklet: A feladatbank létrehozásának intézkedési terve

 

4.3. Tankönyvválasztás szempontjainak meghatározása

A tankönyvpiacon széles választékban állnak rendelkezésre különféle kiadók tankönyvei, taneszközei. E kiadványok minősége, tartóssága, kompetenciafejlesztés céljából való felhasználhatósága széles skálán mozog. A tankönyv használhatósága szempontjából alapfeltétel:

·         az életkori sajátosságoknak megfelelő, az egymásra épülő fogalom- és feladatrendszer,

·         az emészthető mennyiségű ismeretanyag,

·         a tanulók olvasási képességeit és előzetes tudását figyelembe vevő szövegezés,

·         valamint a tankönyvi ábraanyag sokoldalú felhasználása az ismeretek közvetítésében.

Ha a szöveg nehezen vagy csak alig érthető a tanulók számára, akkor a tankönyv akkor is használhatatlan, ha egyéb tekintetben a legkorszerűbb tanulás-módszertani elveket alkalmazza.

A Tankönyvkutató Intézet kutatási eredményeit felhasználva gyűjtöttük össze a tankönyvek kiválasztásának lehetséges szempontjait, és határoztuk meg a legfontosabb szempontokat, melynek alapján felülvizsgáltuk a használatban lévő tankönyveket, előkészítettük a tankönyvrendelést.

Felelős: MÉCS vezető

Határidő: 2007. december 15.

Várt eredmény: A tankönyvkiválasztás intézményi szempontrendszerének elkészülte és a tankönyvrendelés során történő felhasználása

6. számú melléklet: A tankönyvválasztás szempontrendszere

4.4. A mérés-értékelés eljárásrendjének kidolgozása, melynek célja:

·         tevékenységek pontosítása a mérések előtt, alatt, után,

·         a dokumentumok kezelésének szabályozása.

Felelős: MÉCS vezetője

Határidő: 2007. december 20.

Várt eredmény: az eljárásrend elkészülte és eredményes működtetése

 

7. számú melléklet: Mérés-értékelés intézkedési terve

8. számú melléket: Eljárásrend mérések alkalmával

 

 

4.5. A tanulói fejlesztések eljárásrendjének kidolgozása, melynek célja:

·         a diagnosztikus mérések és értékelés után a fejlesztések szabályozása,

·         képességszintek és tudásszintek meghatározása melynek alapján egyéni és kiscsoportos fejlesztések indulnak,

·         a fejlesztés idejének szabályozása, visszamérések rendjének meghatározása

·         a dokumentumok kezelésének szabályozása.

Felelős: fejlesztő csoport vezetője

Határidő: 2007. december 20.

Várt eredmény: az eljárásrend elkészülte és az eredményes felhasználás lehetőségeinek megteremtése, egyéni és csoportos fejlesztési tervek megvalósítása.

 

9. számú melléklet: A fejlesztőcsoport tevékenységének eljárásrendje

 

4.6. Módszertani csoport működési eljárásrendjének kidolgozása, melynek célja:

·        a pedagógusok módszertani megújulását szolgáló folyamatok szabályozása,

·        a TIOK-os munka során szerzett tapasztalatok, módszerek átadása a nevelőtestület tagjai számára,

·        helyi képzések, tréningek szervezése.

10. számú melléklet: A módszertani csoport tevékenységének eljárásrendje

Felelős: módszertani csoport vezetője

Határidő: 2008. február 1.

Várt eredmény: az eljárásrend elkészülte és megvalósulása

 

4.7. Az IMIP átdolgozása, melynek célja:

·                    a minőségi célok áttekintése, kiegészítése,

·                    az intézményvezetés szerepének, felelősségének kiegészítése,

·                    a folyamatszabályozások korrekciója,

·                    a belső kommunikációs rendszer korrekciója,

·                    a belső ellenőrzési rend kiegészítése,

·                    a teljesítményértékelési szempontok kiegészítése,

·                    az intézményi önértékelés területeinek kiegészítése,

·                    a partnerkapcsolatok korrekciója a kompetenciafejlesztés szellemében.

Felelős: MÉCS vezetője

Határidő: 2008. február 15.

Várt eredmény: a módosított IMIP elkészülte, melynek során beemelésre kerültek az új kompetenciatartalmak.

 

 

 

4.8. Vezetők és pedagógusok munkaköri leírásának módosítása, melynek célja:

·                   a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos feladatok és elvárások megfogalmazása

Felelős: intézményvezető

Határidő:2008. február 29.

Várt eredmény: a módosított dokumentumok elkészülte.

 

4.9. Az óralátogatások szempontrendszerének módosítása, melynek célja:

Felelős: intézményvezető

Határidő: 2008. február 29.

Várt eredmény: a módosított dokumentum elkészülte.

 

4.10. A pedagógusok együttműködésének szabályozása, melynek célja:

·                    együttműködési formák bővítése melynek megvalósulási területei a következők:

-          tervezés, együttgondolkodás a fejlesztési tevékenységről

-          ötletek gyűjtése a fejlesztéshez

-          esetmegbeszélések

-          hospitálások, bemutatók értékelő megbeszélése

-          tréningek

-          mérések lebonyolítása, értékelések

-          külső képzések tapasztalatainak átadása

-          feladatbank létrehozása

-          fejlesztési tervek készítése és közös megvalósítása

-          az elért eredmények áttekintése

·                    együttműködés rendjének meghatározása.

Felelős: intézményvezető

Határidő: 2008. február 29.

Várt eredmény: együttműködési kultúra fejlődése, a mérési-értékelési rendszer működése, közös tervek, elemzések elkészülése, belső kommunikáció megindulása a szakmai fejlődés irányába

 

 

A fejlesztési terv elkészítése és céljainak elérése komoly kihívást jelent minden oktatási intézmény számára. Egy hagyományosan tartalomvezérelt oktatási rendszerben kell működtetni a kompetenciaalapú gyakorlatot, erősíteni a tantárgyközi szemléletet egy tantárgyközpontú gyakorlatban. Egy szélsőségesen szelektív iskolarendszerben kell befogadó iskolamodellt megvalósítani, ahol tanárközpontú módszertani környezetben tanulóközpontú, differenciált módszerekkel kell dolgozni.

Paradigmaváltásra és szemléletmód változtatásra van szükség a tanítás-tanulási folyamatban. Az iskolai gyakorlatban megszokott szabályozatlan, spontán, tartalomvezérelt, egyirányú és egységes pedagógiai folyamatok helyett szabályozott, tervezett, funkcióvezérelt, multilaterális és differenciált folyamatoknak kell megjelenni és elterjedni.


1. számú melléklet

A szövegértés kompetenciaterületet fejlesztésének munkaközösségi szintű intézkedési terve

 

Célja: a fejlesztés lehetőségeinek feltárása, feladatainak meghatározása, fejlesztő tevékenységek felsorolása

feladat, tevékenység

felelősök

határidő

ellenőrzés

sikerkritérium

olvasási készség fejlesztése

1-8. minden pedagógus

8. év vége

pedagógusok, felmérések feladatlappal

a készség befejező elsajátítási szintjének kialakulása

tankönyvi szövegek elemzése, kérdések értelmezése

1-8. minden pedagógus

8. év vége

pedagógusok

önálló információszerző képesség kialakul

munkafüzeti feladatok utasításának értelmezése

1-8. minden pedagógus

8. év vége

pedagógusok

önálló feladatértelmezés készség szinten működik

szövegértelmezés tanítási órákon, önálló feladatmegoldás algoritmus alapján, információkeresés írott szövegből

1-8. minden pedagógus

8. év vége

pedagógusok, felmérések feladatlappal

a tevékenység készség szinten működik

szókincsfejlesztés, szómagyarázat

1-8. minden pedagógus

8. év vége

pedagógusok, felmérések

szókincs gazdagodása, szövegértelmezés javulása

lényegkiemelés, vázlatkészítés

1-8. minden pedagógus

8. év vége

pedagógusok

önálló vázlatkészítés képességének kialakulása

kérdésfeltevés, pontos válasz megfogalmazása

1-8. minden pedagógus

8. év vége

pedagógusok

válaszadás nyílt végű kérdésekre szóban, írásban, adott szövegre kérdések megfogalmazása több szempontból

szakácskönyv használata segítség nélkül

technikatanár és tanítók

8. év vége

tanítók, tanárok

ételkészítés írásos utasítás alapján

térképhasználat, térképolvasás

földrajztanár és tanítók

8. év vége

tanítók, tanárok

különféle térképek információszerzésre történő sikeres felhasználása

diagramelemzés, ábraelemzés

tanárok, tanítók

8. év vége

tanítók, tanárok

diagramok és ábrák információszerzésre történő sikeres felhasználása

Tv és rádió műsorok, színház és mozi plakátok használata tanórán

tanítók, tanárok

8. év vége

tanítók, tanárok

szempontok alapján történő sikeres információszerzés

feladatmegoldás internet segítségével

informatikatanár

8. év vége

tanárok

sikeres információszerzés és feladatmegoldás az interneten

játékszabályok értelmezése

testnevelő tanár, tanítók

8. év vége

tanítók, tanárok

játékszabályok megértése, játék elsajátítása

 

 

 

 

 

2. számú melléklet

 

A matematikai kompetenciaterület fejlesztésének munkaközösségi szintű intézkedési terve

 

Célja: a fejlesztés lehetőségeinek feltárása, feladatainak meghatározása, fejlesztő tevékenységek felsorolása

 

feladat tevékenység

felelősök

határidő

ellenőrzés

sikerkritérium

számlálás, számolás, becslés mérés, mértékegység-váltás

tanítók, matematikatanárok

alapozó szakasz vége

tanárok, tanítók

a számolási készség befejező szintjének kialakulása

életszerű szöveges feladatok megoldása, hiányos információ, felesleges információk esetében próbálkozás, reális válasz alkotása

1-8. minden pedagógus

8. év vége

matematika tanárok, tanítók

szöveges feladatok sikeres megoldása

térbeli viszonyok ábrázolása

1-8. minden pedagógus

8. év vége

tanárok, tanítók

térlátás fejlődése

rendszerezés, következtetések megfogalmazása, ismeretek rendszerezése, csoportosítása, érvelés, bizonyítás

1-8. minden pedagógus

8. év vége

tanárok, tanítók

a gondolkodási képesség fejlődése

figyelem, emlékezet, feladattartás fejlesztése, rész-egész észlelése

1-8. minden pedagógus

8. év vége

tanárok, tanítók

önismeret fejlődése tanulási képesség fejlődése

probléma érzékenyég kialakítása, problémamegoldás gyakorlása

1-8. minden pedagógus

8. év vége

tanárok, tanítók

tudásszerző képességek fejlődése

 

-


3. számú melléklet

1-8. évfolyam mérési értékelési rendszere

 

Célja: az OKÉV- mérések és az iskolai belső mérések rendszerbefoglalása a kompetenciák állapotának feltérképezése és fejlesztése céljából

Mérési-értékelési

célfeladat

Mérési mód

idő

sikerkritérium

felelős

Nyilvánosság

Dokumentáció.

Fejlesztések

ellenőrzés

bemeneti mérések:

kulcskompetenciák, alapkészségek állapota

1. 2. 3.  o.

DIFER

írásmozgás kord.

beszédhanghallás

reláció-szókincs

elemi számolási készség

tapasztalati köv.

tanév eleje

(szeptember 30.)

 

mérés, dokumentálás

osztálytanítók

min.ir.csoport

munkaközösségi megbeszélésen, szóban- írásban

igazgató, munkaközösség vezető

szummatív tantárgyi minimum mérések:

Matematika

Magyar

Nemzetiségi német nyelv 4.o.

Környezetismeret

Természetismeret

kémia

tesztlap

tanév vége, május

55 % (45-65)

osztálytanítók, szaktanárok

Munkaközösség vezető

 

írásban:

-szülő

-tanuló

-pedagógus

ig.helyettes

 

a  tanulók állóképességének vizsgálata

4. osztályban a tanítók által összeállított feladatsor

5-8 ped, program

minden tanév október-november

az előző méréshez viszonyított  fejlődés

testnevelést tanítók

szóban és írásban táblázat formátumban

munkaközösségvez.

funkcionális helyesírás vizsgálata 2. és  4. évfolyamon

szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegen- szövegértés mérésekor

március (4. o.)

május (2. o.)

elemzés megtörténte

munkaközösségvez.

szóban és írásban munkaközösségi és nevelőtestületi megbeszélésen

Ig.

íráskép vizsgálata

2. 3

4. (OKÉV).

szépir. és ism.terjesztő szövegen

Saját szempontsor szerint

március

elemzés megtörténte

munkaköz.vezető

szóban és írásban munkaköz. és nev. test. értekezleten

Ig.

szövegértő olvasás mérése

2. 3.

 5. 7. osztály

 belső mérés

szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveg feldolgozása

május

 mérés és elemzés megtörténte

 

osztálytanítók, szaktanárok, munka közösségvezető

min.ir.csoport

szóban, írásban munkak,értekezlet és nev.test,ért.

Ig.

4. 6. 8. osztály tanulói, belső mérés és OKÉV- mérés

március

8. osztály  január

számolási készség vizsgálata

2. o. szorzó és bennfoglaló táblák, összeadás, kivonás 100 körben, belső mérés

tesztlap

május

a mérés megtörténte

munk.köz.vez.

min.ir.csoport

szóban, írásban munkak,értekezlet és nev.test,ért.

Ig.

4. o. belső mérés, írásbeli műveletek ezres számkörben

Ø       összeadás

Ø       kivonás

Ø       szorzás

Ø       osztás

OKÉV- mérés

tesztlap

március illetve május

a mérés megtörténte

az országos átlag felett 5 %-kal

munk.köz.vez.  osztálytanítók, szaktanárok

min.ir.csoport

szóban, írásban munkak, értekezlet és nev.test,ért.         

Ig.

 

 

 

 

6. és 8. osztály

belső mérés és OKÉV mérés

 

tesztlap

március illetve május

8. o. jan. eleje

gondolkodási képesség vizsgálata

Induktív gondolkodás, kombinatív gondolkodás

tesztlap

kapcsolódva a matematikához

A mérés megtörténte, dokumentálása

munkaköz.vez.  osztálytanítók, szaktanárok

min.ir.csoport

szóban, írásban munkak, értekezlet és nev.test,ért.           

 ig.             

motiváció vizsgálata

Tanulási és nyelvtanulási 7. osztály

tesztlap

március

mérés, elemzés

osztályfőnökök, nyelvtanárok

 

szóban, írásban munkak, értekezlet és nev.test, ért.            

ig.       

a tanulók figyelmének vizsgálata 3. 5. 7.. osztály

tesztlap

november

mérés, elemzés

osztályfőnökök

szóban, írásban munkak, értekezlet és nev.test,ért.       

ig.      

erkölcsi arculat vizsgálata 3. és 7. osztályban

CD (TIOK-anyag)

március

mérés, elemzés

osztályfőnökök

szóban, írásban munkak, értekezlet és nev.test,ért.            

ig.     

a tanulócsoportok társas kapcsolatának vizsgálata , szociometria

5. osztály

írásos interjú

október, november

mérés, elemzés

osztályfőnökök

szóban, írásban munkak.értekezlet és nev.test,ért.            

ig.

 

 


4. számú melléklet

 

Mérési feladatok időrendje

 

Célja: a mérések idejének tervezése nyomon követése

 

szeptember

október

november

december

január

bemeneti mérés 1.o.

rámérés 2. 3. o.

DIFER

állóképesség-vizsgálat

1-8. o.

társas kapcsolat vizsg.

5.o

 

állóképesség-vizsgálat

1-8. o.

társas kapcsolat vizsg.

5.o

figyelem vizsgálata

belső mérés

3. 5. 7. o.

 

 

 

 

szövegértés-belső mérés

8.o

matematika-belső mérés

8.o

február

március

április

május

június

 

 

íráskép-belső mérés

2. 3. o

motiváció vizsg.

7.o

erkölcsi arculat vizsg.

3. 7. o.

szövegértés-belső mérés

4. 6. o.

matematika-belső mérés

és gond képesség vizsgálata

4. 6. o.

DIFER 1. o. rámérés

állóképesség-vizsgálat

1-8. o.

 

Okév-mérés

4. 6. 8. o.

tantárgyi minimum mérések-belső mérés

szövegértés-belső mérés

2. 3. 5. 7. o.

matematika-belső mérés

2. o.

gondolkodási képesség vizsgálata-belső mérés

3. 7. o.

 

 

 


5. számú melléklet: Feladatbank létrehozásának intézkedési terve

Feladatbank létrehozásának intézkedési terve

Célja: feladatbank létrehozása a mérések és fejlesztések megvalósításához

 

TÁJÉKOZÓDÁS

November 25-ig

A munka menetének tisztázása, cél- és időterv.

Pontos feladat meghatározások.

Résztvevők: nevelőtestület

Felelős:mérő-értékelő csop. vez.

ê

 

 

 

KUTATÁS

December 15-ig

Mérőeszközök összegyűjtése a nevelő-oktató munka minden egyes területén való felhasználásra.

Mérőeszközök továbbítása a munkacsoportok felé

Résztvevők: nevelőtestület

Felelősök: munkacsoportok vezetői

ê

 

 

 

PONTOSÍTÁS

Január 15-ig

Az összegyűjtött mérőeszközök feladattípusainak beazonosítása, tudásszintmérő és képességmérő feladatok csoportosítása, értékelésük jellegzetességei.

Résztvevők: nevelőtestület

Felelősök: munkacsoportok vezetői

Összegző jelentés: mérés-értékelési csoport vez.

ê

 

 

 

FELADATÍRÁS

Február 15-ig

Típusfeladatok készítése tantárgyanként, értékelési útmutatóval a kompetenciamérésekkel összhangban.

A feladatok felhasználhatóság szerinti csoportosítása, véleményezése, ötletbörze.

A munka egyénileg ill. kiscsoportokban zajlik.

Résztvevők: minden pedagógus

Felelősök: munkacsoportok vezetői

ê

 

 

TESZTSZERKESZTÉS

Március 14-ig

 

A feladatokból A-B-C-D variációban egységes formátumú tesztek készülnek.

Résztvevők: munkacsoportok, informatikus

Felelősök: munkacsoportok vezetői

 

ê

 

 

KÖNYVTÁRAZÁS

Március 30-ig

A mérőeszközök évfolyamonkénti illetve tantárgyankénti csoportosításban számítógépen, illetve nyomtatott formában az igazgatóhelyettes irodájában lesznek elhelyezve

Felelősök: munkacsoportok vezetői.

ê

 

 

HIÁNYPÓTLÁS

Április 30-ig

Az estleges hiányok feltérképezése, hiányzó mérőeszközök beszerzése.

Felelősök:igazgató, MÉCS vezető

 

 

 

 

 

 

 

6.számú melléklet

A tankönyvválasztás szempontjai

Célja: a tankönyvrendelés kompetenciafejlesztés szempontjából történő eredményes megvalósítása

Tankönyvek kiválasztásának szempontjai

 

  1. Jól strukturált ismeretanyag, megfelelő belső tartalommal.
  2. Életkori sajátosságoknak megfelelő.
  3. Tankönyvcsaládok esetében váltás az egyes évfolyamok között.
  4. Feladatokkal ellátott képi elemek aránya, oldalakon előforduló képek
  5. Feldolgozható mennyiségű tananyag.
  6. Együttműködésre lehetőséget adó, és a mindennapi élethez kapcsolódó feladatok.
  7. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztését, és gondolkodási eljárás tanulását segíti-e.
  8. Kapcsolata van-e más tankönyvekkel
  9. Idegen szavak, szakszavak száma, ismétlődése, mondatok hosszúsága.

 


7. számú melléklet

Mérés-értékelés intézkedési terve

 

Célja: az intézményi belső mérések feladatainak meghatározása, a tevékenységek időrendjének tervezése

 

tevékenység

idő

sikerkritérium

felelős

ellenőrzés

mérés előtt

 

célmeghatározás időtervezés

tanév eleje

éves terv elkészülte

MÉCS csoport

igazgató

mérőeszköz kiválasztása

Tanév eleje

összegző jelentés

MÉCS vezető

igazgató

mérőanyag elkészítése A-B-C-D-variáció

Mérés előtt 4 hét

tesztek elkészülte

Munk.köz.vezetők, szaktanárok

igazgató

mérés alatt

 

-sokszorosítás, tárolás

-mérés konkrét idejének kiválasztása

-mérőbiztosok kiválasztása

-eljárásrend a mérés ideje alatt

mérés előtt egy hét

tesztek megfelelő példányban

időpont, helyszín, személyek kiválasztása

iskolavezetés

igazgató

 

 

mérés után

 

a tesztek javítása

alsó tagozat: mérés után 1 hét

felső tagozat: mérés után 2 hét

javítás megtörténte

Tanítók, szaktanárok

igazgató

az eredmények dokumentálása iskolai számítógépre

javítás után egy héttel

dokumentum elkészülte

Alsó tagozat: Versitzné, Vándorné

Felső tagozat: tanárok

igazgató

az eredmények elemzése, diagnosztizálás

dokumentálás után egy héttel

összegző jelentés

MÉCS- csoport

igazgató

 

Dokumentáció kezelése- felelős: iskolavezetés

 

Ø       Felhasznált mérőlapok őrzése a tanév végéig elzárva

Ø       Felhasznált mérőlapok megsemmisítése minden tanévben a papírgyűjtés alkalmával, nevet letépni

Ø       eljárásrendek megőrzése tanév végéig

Ø       eljárásrendek megsemmisítése

Ø       összegző jelentések őrzése, amíg a gyermek az intézmény tanulója

 

 

 

 

 

 

 

 

8. számú melléklet

Eljárásrend iskolai belső mérések alkalmával

 

 

 

Mérés célja:......................................................................................................................................................................

Mérőeszköz megnevezése:............................................................................................................................................

Résztvevő tanulók köre:.................................................................................................................................................

Mérés ideje:......................................................................................................................................................................

Mérés helyszíne:.............................................................................................................................................................

Mérőbiztos neve:..............................................................................................................................................................

 

A mérés ideje alatt jelen lehet:.....................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................

Jegyzőkönyv a mérésről

Osztály létszáma:............................................................................................................................................................

Jelenlévők létszáma:......................................................................................................................................................

Hiányzók neve:.................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................

Különleges események:.................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................................

 

Dátum:                                                                                             mérőbiztos

 

 

 

9. számú melléklet

A fejlesztőcsoport tevékenységének eljárásrendje

 

Fejlesztési / intézkedési terv

 

 

1. IMIP célok

Kompetencia alapú mérés

Felelős: igazgató

2. Országos kompetencia mérések eredményei

 

Felelős: MÉCS csoport

          Minden pedagógus

3. Ok-elemzés

 

Fel: MÉCS csoport

4. Kompetenciafejlesztő gyakorlatok

 

Fel: tanítók, szakos tanárok

5. Tantárgyi mérések

1. o. DIFER mérés

Fel: tanítók, szaktanárok

6. Egyéni fejlesztési tervek készítése

50%-os teljesítmény alatt

Fel: tanítók, szaktanárok

     Csoportos fejlesztési tervek készítése

51-60%-os teljesítménynél

Fel: tanítók, szaktanárok

7. Sémák készítése az egyéni fejlesztési tervhez, amit a tanítók, szaktanárok használni tudnak

 

Fel: fejlesztőcsoport

8. Fejlesztési naplók vezetése

1. sz. táblázat

Fel: tanítók, szaktanárok

9. Visszamérések

 

Fel: tanítók, szaktanárok

10.Az eredmények rögzítése

Fejlődési táblázatban

2. sz. táblázat

Fel: MÉCS csoport

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feladat / tevékenység

Elvárt eredmény

Határidő

Résztvevők

Ellenőrzési pont

Felelős

 I.  Tervezés

- Az országos kompetencia mérések eredményeinek értékelése, elemzése, trendvizsgálat

                                              - Célok meghatározása 

                                              - Az ötletek szelektálása, véglegesítése Minőségbiztosítási csoport tagjainak újraválasztása

- MÉCS vezető megválasztása

 

 

- Elkötelezett csapattagok minden  munkaközösségből  

                                - Rávilágítás a kompetencia alapú oktatás szükségességére   

 

 

 

    Okt.19.

 

 

Tantestület tagjai

 

 

 

Jelenléti ív

 

 

 

 

MÉCS

vezető

 II.   Megvalósítás

Tantárgyi munkacsoportok tájékoztatása  (alsós-felsős)

DIFER mérések 1. o-ban

 

Mérések értékelése

 

 

 

Teljes képet kapni, hogy mi a cél, mit mikorra kell elké-szíteni, hogyan zajlik a munka menete

 

 

   Nov.15.

 

 

   Nov.30.

 

Répásné

Megyeriné

Fehérné

1.o. tanítók: Virágné

Fecskéné

Fejlesztőpedagógus

 

 

 

 

 

Mérés-értékelő-pontok

 

 

 

 

 

MÉCS vezetők

 

 

3. Kutató munka

Fejlesztőcsoport megalakulása

Fejlesztési terv- minták gyűjtése, tanulmányozása

 

Megegyezés a leg-fontosabb módsze-rekben, fejlesztő-munka dokumentá-lásában

Fejlesztési terv elfogadása

 

 

 

 

    Dec.15

 

 

 

 

Tantestület