„ Az tudomány gyükere

keserű, gyümölcse

penig gyönyörűséges.”

 

(Apáczai Csere János)

A CEGLÉDBERCELI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

 

EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA

 

ÉS

 

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE

 

 

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átdolgozva: 2011.október


 

T A R T A L O M J E G Y Z É K

 

 

I. Bevezetés. 4

1. 1.   Törvényi háttér 4

1.2.  Rövid történeti áttekintés. 4

II. Helyzetelemzés. 5

2.1 Iskolánk általános jellemzői: 5

2.2. A tanulók szociokulturális környezete. 6

2.3. Személyi feltételek: 7

2.4. Tárgyi feltételek: 7

A) NEVELÉSI PROGRAM... 9

I. Pedagógiai alapelveink. 9

II. Az iskolai nevelő - oktató munka célja, feladatai 10

2.1. Értelmi nevelés terén: 11

2.2 Az emberi kapcsolatok, életvitel, erkölcsi nevelés terén. 11

2.3 A munkára nevelés terén. 11

2.4.  Környezeti, vizuális és esztétikai nevelés terén: 12

2.5.  Az egészséges életmódra nevelés terén. 12

2.6 A német nemzetiségi nevelés célja és feladatai: 12

2.7 .  Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása. 12

2.8. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek. 13

2.9.  A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. 13

2.10. Iskolaotthonos nevelés-oktatás. 14

2.11. Zeneiskolai oktatás terén. 14

III. Az oktató és nevelő munka eljárásai és eszközei 15

A gyakorlás módszerei: 15

IV.       A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 16

V.    Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 17

VI.     A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. 19

VII. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. 20

VIII. A szülők, tanulók és a pedagógusok iskolai együttműködésének formái ; a továbbfejlesztés lehetőségei 23

IX.       A nemzetiségi nevelés és oktatás tartalma. 24

X.  Egészségnevelési és egészségfejlesztési program.. 25

XI.  Környezeti nevelési program.. 30

XII. Fogyasztóvédelem az iskolában. 34

B)  HELYI TANTERVEK.. 37

I.  A segédletek kiválasztásának elvei 37

II. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 38

III. A községi és iskolai könyvtár feladata az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésében  39

IV. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 39

V. Az értékelés rendszere, a magasabb évfolyamba lépés feltétele. 40

VI. Nem szakrendszerű oktatás az 5. és a 6. évfolyamon. 43

VII. Óraszámok. 44

VIII. Helyi tantervek tantárgyanként 45

ZÁRADÉKOK.. 46

Mellékletek.. 47

1. számú melléklet: Közlekedési ismeretek beépítésének lehetőségei a helyi tantervbe. 47

2. számú melléklet: KIVÁLÓ TANULÓ díj alapító okirata. 48

3. számú melléklet:  A Ceglédberceli ÁMK Alapfokú Művészetoktatási Intézményének Pedagógiai Programja  50

Nevelési program.. 52

Helyi tanterv. 54

I. A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai 54

II.  A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések. 55

III. Ellenőrzés, értékelés. 57

IV. A magasabb évfolyamba lépés feltétele. 58

V. A tankönyvkiválasztás elvei iskolánkban. 58

VI.  Saját bevételek, térítési díjak megállapítása. 58

HELYI TANTERVEK.. 59

Zongora tanszak. 59

Fafúvós tanszak. 62

Fuvola. 65

Klarinét 68

Rézfúvós tanszak. 71

Szolfézs tanszak. 81

2011-ben módosított helyi tanterv. 106

4. számú melléklet: A modulok tanítására és értékelésére vonatkozó tantestületi határozatok. 356

5. számú melléklet: Szöveges értékelés az alsó tagozaton. 357

6. számú melléklet: A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. 368

Függelékek.. 370

1. számú függelék Éves óraterv a 2011/2012. tanévre. 370

2. számú függelék: Nyelvi órák megoszlása a 2011/2012. tanévben. 377

3. számú függelék: Felzárkóztatás és tehetséggondozás. 378

4-es számú függelék: Nem szakrendszerű oktatás. 379

5-ös számú függelék: Választható órák. 380


 

I. Bevezetés

 

1. 1.   Törvényi háttér

Pedagógiai Programunk felülvizsgálatához a következő törvényeket és rendeleteket használtuk fel:

A közoktatásról szóló és többször módosított 1993. évi LXXIX. tv.

11/1994. MKM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és az ezt módosító

       32/2008.(XI. 24.) OKM rendelet

20/1997.(II.13) kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról

130/1995. (X.26.) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról

28/2000. OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

243/2003 kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

17/2004 OM. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

32/1997 (XI.5) MKM rendelet a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Oktatás Irányelvéről

27/1998. MKM rendelet az alapfokú művészeti oktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról

A 2007. évi LXXXVII. tv, mely módosítja az 1993. évi LXXIX. tv-t.

2/2005. (III.1.) MKM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról

 

A Pedagógiai Programunk (továbbiakban PP) két fő része:

-        A nevelési terv

-        A helyi tantervek

 

1.2.  Rövid történeti áttekintés

Ceglédbercelen 1879-ig két tanteremben folyt a tanítás. Az iskola katolikus egyházi iskola volt, 1894-ben államosították.  A község ekkor 6 tantermet és egy tanítói lakás építését ajánlotta fel.

1895-ben felépült a templom melletti iskola. Első igazgatója Füzi Elek volt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1929-ben építtette a Pesti út 160. szám alatt lévő 5 tantermes iskolát

A háborúban az iskola annyira megrongálódott, hogy nem lehetett tanítani benne. Ekkor pusztult el az irattár nagy része is. 1944-ben csak a Petőfi úti épületben folyt tanítás. . 1945-ben a tanárok létszáma 12 fő volt.

1948-ban indult a dolgozók iskolája, amely 1966-ig működött.

1949-ben indult az orosz nyelv tanítása.

1955-től Dunai Károly volt az igazgató.

Őt 1960-tól 1980-ig Szabó Albert követte. Ebben az időszakban, az 1962/63-as tanévben indult a napközi otthon. 1965-ben kezdődött el a zeneoktatás, az abonyi zeneiskola kihelyezett tagozataként.

 A cserői iskola udvarán társadalmi munkával épült fel a tornaterem, melynek átadása 1978. május 1.-jén volt. A cserői iskolát kibővítették egy új emeletes szárnnyal is, amelyben 6+1 tanterem épült. Az új részben a tanítás 1980. január 1-jén indult meg.

1980-90-ig Máté Gyuláné állt az intézmény élén, 1990-94 között Budai Ferenc volt az igazgató.

1994-1999-ig Plutzer Lénárd állt az iskola élén, az ő igazgatósága alatt indult a nemzetiségi német nyelv oktatása.

 A zeneiskola önállósodott 1995. szeptember 1-jén.

1999-2004-ig az iskolaigazgatói posztot dr. Nagy Gáborné töltötte be. Az ő nevéhez fűződik a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának megszervezése, a „Ceglédberceli Iskoláért” alapítvány létrehozása, az iskolánk névadása, illetve a névadáshoz kötődő hagyományok megteremtése, valamint a Kiváló Tanuló díj alapítása.

A 2004/2005-ös tanévben Megyeriné Szilágyi Klára vezette az iskolát, megbízott igazgatóként.

 A 2005/2006-os tanévtől az intézmény vezetője Czinege Józsefné.

2009-ben a fenntartó döntése alapján új összetett intézmény alakult meg: a Ceglédberceli Általános Művelődési Központ. Az óvoda, iskola, művelődési ház egyesítéseként létrehozott intézményt megbízott igazgatóként 1 évig dr Nagy Gáborné vezette.

2010-től 5 évre szóló megbízást kapott az ÁMK vezetésére.

II. Helyzetelemzés

 

2.1 Iskolánk általános jellemzői:

 

A Ceglédberceli ÁMK Eötvös József Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye az 1993.évi Közoktatási törvény (továbbiakban Kt.) 121. § (6) bekezdés, valamint a 37§(5) bekezdés és a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény szerint alapfokú oktatási intézmény, hagyományos német nemzetiségi nyelvoktató programmal, valamint a Kt. 31.§ szerint alapfokú művészetoktatási intézmény, amely zeneművészeti ágat oktat.

 Ezen kívül a Kt. 30.§ szerint sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását és hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató és integrált formában történő felzárkóztatását végezzük, valamint napközis, tanulószobai és étkezési szolgáltatást biztosítunk az igénylőknek.

Az intézmény a 2010/2011. tanévben benyújtott sikeres pályázat alapján bekapcsolódott a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrált oktatására indított 5/2010. (I.29) OKM rendelet által fémjelzett központi programba.

Ehhez harmonikusan illeszkedik és a szülői igényekkel is találkozik a 2011/2012. tanévben indított iskolaotthonos képzési forma, amelynek bevezetése felmenő rendszerben történik.

 

Iskolánkba a községben élő, illetve a vonzáskörzetbe tartozó valamennyi tanköteles tanulót felvesszük.

 

A szülő az első osztály megkezdése előtt „A beiratkozás rendje” című dokumentum szerint nyilatkozik arról, hogy melyik oktatási formát kívánja igénybe venni.

 

Iskolánkban a nemzetiségi német nyelvet a hagyományos nemzetiségi nyelvoktató program formában oktatjuk.

A nyelvoktató kisebbségi oktatás szerint tanulóink 1.- 8. osztályig heti 5 órában tanulják a nemzetiségi német nyelvet és irodalmat és heti fél-egy órában a nemzetiségi népismeretet. A Pedagógiai Program IX. fejezetében és a Helyi Tanterv című részében meghatározzuk, hogy a német népismeret, történelem, kultúra és hagyományok oktatása milyen módon történik iskolánkban. Ebben az oktatási formában a nyelvismeret mellett jelentős hangsúlyt kap a német nemzetiségi identitástudat mélyítése.

A nemzetiségi nyelvoktatás választása esetén a helyi tantervben meghatározott követelmények csak a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetők.

 

Amennyiben a szülő nem kívánja igénybe venni a nemzetiségi oktatási formát, úgy beiratkozáskor nyilatkozatot tesz a szabadon választható órák tekintetében.

 

Amennyiben a tanuló nem óhajt részt venni a nemzetiségi német nyelvoktató programban, számára az iskola kétféle választási lehetőséget kínál: normál tantervű és emelt szintű német nyelvoktató programot. A normál tantervű oktatási formát választók számára az idegen nyelvoktatás a 4. osztályban kezdődik, heti 3 órában német vagy angol órát biztosítunk. A finanszírozhatóságtól függ, hány jelentkező esetén indítja az intézmény a normál programmal működő osztályokban az egyes nyelvi csoportokat.

Az emelt szintű nyelvoktatást német nyelvből tudja megszervezni az iskola. Ez első és második osztályban heti 1-1, harmadikban heti kettő, negyedikben heti három nyelvórát ad. Így a tanulók számára fokozatos terhelést biztosít, több időt enged az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) elmélyítésére, ugyanakkor első két évfolyamon kis mértékben bővíti, 3-4-ben fejleszti a nyelvtudást. A felső tagozatban intenzívebb a terhelés: 5-6. osztályban heti 4-4 órát, 7-8. évfolyamon heti 5-5 órát fordítanak a német nyelvre, ami 8. osztály végén lehetővé teszi az eredményes kimenetet.

 

Az egyes tagozatok között átjárhatóságot biztosít az intézmény a tanulási folyamat bizonyos pontjain. A harmadik osztály és az ötödik osztály végén van lehetősége a szülőnek változtatni, a gyermek érdekeinek megfelelően. Ezeken az évfolyamokon az adott év május huszadikáig jelezheti a szülő a változtatás szándékát. Az előző évekhez képest nagyobb nyelvi óraszámú tagozatokra akkor léphet be a gyermek, ha az előző tanév végi követelményt szintfelmérés keretében teljesíteni tudja. Ennek formájáról és tartalmáról a német munkaközösség határoz. 

 

Az általános iskolai képzés jelenleg 8 évfolyamon történik, 15 tanulócsoportban, vagyis évfolyamonként két osztállyal, kivéve egy évfolyamot, ahol a lecsökkent tanulói létszám miatt össze kellett vonni a két párhuzamos osztályt.

 

Az alapfokú képzés mellett foglalkozunk gyógypedagógiai neveléssel-oktatással, enyhe értelmi fogyatékosok, beszédfogyatékosok, tanulási részképesség zavarokkal, illetve magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek integrált keretek között történő oktatásával, habilitációjával, rehabilitációjával, fejlesztésével.

 

Az intézmény pedagógus közössége kiemelt feladatnak tekinti valamennyi évfolyamon, minden tanulónál az alapkompetenciák fejlesztését. A kompetencia alapú oktatást, annak módszereit alkalmazza a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között történő felzárkóztatásánál is.

 

 A délelőtti tanítás kiegészül a délutáni napközis és igény szerinti tanulószobai foglalkozásokkal.

 

Az iskolaotthonos képzés a kötetlen óvodai nevelés és a kötelezettségekkel teli tanintézmény közötti jelentős váltást hivatott megkönnyíteni. Első három évfolyamon tervezzük megvalósítani az igényektől függően ezt a képzési formát, a 4. osztályt a felső tagozatra való felkészülés jegyében napközisként végezhetik a gyerekek.

 

Az alapfokú művészetoktatási tevékenységünk többrétű, zeneművészeti tanszakon zongora, trombita, tenorkürt, harsona, tuba, klarinét, furulya, fuvola tagozat működik, csoportos oktatási formáink a zenei előképző, kamarazene, zenekar, szolfézs, zeneirodalom és zenetörténet.

 

2.2. A tanulók szociokulturális környezete

·         Az elmúlt évek tapasztalatai alapján átlagban gyermekvédelmi támogatásban részesül a tanulólétszám 21 %-a.

·         Három, vagy többgyermekes családban él kb. 15 %.

·         8 általános iskolai osztálynál kevesebb végzettsége van közelítőleg 3,9 % tanuló szüleinek.

·         A törvény betűi szerint értelmezve hátrányos helyzetű tanulók aránya körülbelül 27,5 %, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 3,9%  

·         veszélyeztetett közelítőleg 1%.

A tapasztalatok és a pedagógusok véleménye szerint azonban ezek az adatok nem a valóságot tükrözik, ennél sokkal több a problémás esetek száma.

Az elmúlt 5 évben jelentős, negatív irányú változás tapasztalható a gyermekek tanuláshoz való hozzáállásában, magatartásban, neveltségi szintjében, értékrendjében Ennek oka a társadalmi viszonyok tükröződése a nevelési-oktatási intézményekben: a megnövekedett a munkanélküliség, a munkahelyek megtartása több terhet ró a szülőkre. Az egzisztencia megteremtésére irányuló erőfeszítések együtt járnak a gyermekekre, a családra fordított idő csökkenésével. A gyermekek többsége sokkal inkább magára van utalva, hiányzik az otthon pozitív nevelő hatása. A szülők, nagyszülők befolyása helyett a kortárs csoportok, vagy az idősebb, rossz példát mutató „barátok” és a számítógépes játékok, a média romboló hatása érvényesül.

Sok családban jelentősen romlottak az anyagi viszonyok, több a támogatásra szoruló tanuló. Megszaporodtak a lopások, betörések az iskolában, erőteljesebb az egymás közötti és a felnőttek felé megnyilvánuló agresszió, a deviancia.

Ezek a jelenségek új feladatokat jelentenek az iskolának is. Nagyobb odafigyelést, a gyermek körülményeinek nyomon követését kívánja. Így el tudjuk érni, hogy az iskola segítse a szociális háló működését, legalább az intézményben tartózkodás ideje alatt ne legyen éhező gyermek.

Megnőtt a gyermekvédelem, az osztályfőnökök szerepe, például fontosabbá váltak a családlátogatások. Hiszen a gyermeki magatartás megértéséhez, az okok felderítéséhez, a problémák megoldásához ismerni kell az iskolán kívüli körülményeket és lehetőség szerint együtt kell működni a szülőkkel, végső esetben a hatóságokkal.

A tősgyökeres ceglédberceli családok gyermekein kívül sok a betelepülő. Ők elsősorban a megüresedett ingatlanokat vásárolják meg, de sajnos helyben vagy a környéken ritkán találnak munkát. Ez javít valamit a létszámadatokon, de lényeges változást nem okoz. A betelepülő családok zöme rossz szociális helyzetben lévő, nehéz anyagi körülményekkel bíró, hátrányos helyzetben lévő, több gyermeket nevelő család.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanévközi fluktuáció átlagos, az érkező és távozó gyermekek létszáma közelítőleg egyenlő.

Várható tanulólétszámok a demográfiai adatok alapján:

Évszám

Születések száma

(fő)

Tanév

Kimenő 8. osztály

létszáma

Iskolai létszám

Átlagos osztálylétszám

2000

34

2006/2007

41

312

19

2001

35

2007/2008

38

306

19

2002

37

2008/2009

31

305

19

2003

36

2009/2010

42

296

18

2004

31

2010/2011

43

280

17

2005

41

2011/2012

37

268

16

2006

34

2012/2013

28

274

16

2007

38

2013/2014

32

280

17

2008

38

2014/2015

35

283

17

2009

45

2015/2016

31

297

17

2010

35

2016/2017

33

299

17

 

 

A jövőben iskola anyagi helyzete tovább romlik majd, hiszen a normatív állami támogatás összege évről évre csökken, a 2009/2010. tanévben elérte az 52 %-ot. Az állami finanszírozás jellege úgy változott, hogy az előírt csoportlétszámra érkezne maximális támogatás, ha ennél alacsonyabb a csoportlétszám a normatíva aránya is csökken. A fenti táblázat mutatja, hogy az iskolára átlagosan 17 fős osztálylétszámok jellemzők, ami elmarad a törvényben elírttól. Bár a nevelés oktatás szempontjából ideális, a szülők számára vonzó, és így a fenntartó továbbra is biztosítani szeretné, de gazdasági szempontból nehezen tartható. Ezen csak a beiratkozó tanulók számának növelésével lehet változtatni

 

Törekszünk arra, hogy a kornak megfelelő módszerek alkalmazásával, nemzetiségi és az emelt szintű német nyelvoktatással, a normál tagozaton felkínált kétféle választható nyelvvel, a zeneiskolai oktatásunkkal, a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásával, hagyományokra épülő, gazdag szabadidős tevékenységeinkkel, valamint a jó eredményekkel az iskolánkat vonzóvá tegyük a helyi és a környező településen lakók számára. A gyereklétszám csökkenése várhatóan megáll, hiszen a statisztikákból megállapítható, hogy a kimenő 8.-os és bejövő elsős tanulók száma a következő években közelítőleg egyensúlyban lesz.

Az ÁMK és az iskola által nyújtott széles körű szolgáltatásokkal, azok magas színvonalával, a kiscsoportos oktatási formával és a nevelésre fordított gondossággal szeretnék az iskola dolgozói a megfelelő gyermeklétszámot és az iskola jövőjét biztosítani

 

 

2.3. Személyi feltételek:

 

Az intézményegységben munkajogi értelemben 30 pedagógus dolgozik, a statisztikai létszám 25,14 fő. Az eltérés abból adódik, hogy a feladatellátásban félállású közalkalmazottak illetve részmunkaidősek is részt vesznek. Gyermeknevelés miatt két kolléganő tartózkodik távol. A teljes tantestületben hat férfi dolgozik. 29 nevelő főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A német nemzetiségi nyelvi és irodalmi órákat 4 pedagógus látja el, közülük ketten rendelkeznek nemzetiségi végzettséggel.

A zeneiskolai tanárok közül kettő teljes állású, egy félállású, kettő óraadó.

 A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációját, rehabilitációját két szakképzett gyógypedagógus végzi megbízás alapján. Az ő irányításukkal dolgozik két fejlesztő pedagógus heti 6 órában a hátrányos helyzetű és magatartás zavarral küzdő tanulók felzárkóztatásán. A HH és HHH tanulók integrált oktatásában valamennyi pedagógus részt vesz, a tanórai differenciálás, kooperatív módszerek alkalmazásával, korrepetálások megtartásával.

A 120 órás továbbképzéseket teljesítették a pedagógusok. Kiemelt továbbképzési területek továbbra is  a kompetencia alapú képzés, és az iskola számára szükséges, hiányzó szakképesítések megszerzése. TÁMOP pályázat keretében egy tanító gyógytestnevelés szakon, egy fő informatikai, egy pedagógus pedig angol nyelvi  felsőfokú képzésben vesz részt.

 

2.4. Tárgyi feltételek:

Intézményegységünk két épületben működik. A központi épületben a Pesti út 160. szám alatt 16 normál méretű tanterem, valamint 1 számítástechnika és 1 technika szaktanterem, valamint 1 csoportbontásra alkalmas „mini” terem áll a rendelkezésre. Ezek 7 felsős és 4 alsó tagozatos osztálynak adnak otthont. Az 1-4. osztályok osztálytermi, az 5-8. osztályok szaktantermi rendszerben tanulnak. A természettudományos szaktanterembe új bútorzat van, de a tanulói elektromos hálózat kiépítésére és az elszívó fülke korszerűsítésére még nem történt meg. 2004. év tavaszán kialakításra került a mozgókép kultúra tantárgy tanításához szükséges szaktanterem, melynek fedezetét pályázaton nyerte el az intézmény.

Az ÁMK megalakulásával a községi könyvtár biztosít megfelelő ellátást a tanulóknak. Közvetlenül az iskolai feladatok ellátására (tartós tankönyvek vásárlása és kölcsönzése, szakirodalom használata, használt tankönyvek gyűjtése, stb.) megmaradt a volt iskolai könyvtári terem. Az iskolai könyvtárteremben elhelyezett számítógépek a nyitvatartási időben lehetővé teszik a tanulóknak a PC használatot és az internet hozzáférést. Az iskolai  könyvtár kezelését az ÁMK keretén belül látjuk el.

   Egészségügyi szobánk jól felszerelt. Átszervezéssel sikerült egy kizárólag fejlesztés céljára használt külön helyiséget is kialakítani, mely pályázati úton elnyert korszerű számítógépekkel és speciális fejlesztő szoftverekkel felszerelt.

Hiányzik még egy aula, mely valamennyi tanulónkat be tudná fogadni, és amely iskolai szintű események lebonyolítására is alkalmas. Ennek kialakítása a jelenlegi földszinti és emeleti zsibongó bővítésével történhetne és a pályázati lehetőségek függvénye. A szertárak száma kevés, csak fizika-kémia és biológia szertárunk van. Három nyelvi teremben folyik a nyelvoktatás.

A központi épületben találhatók még: egy szűk tanári szoba egy testnevelő szertár, egy igazgatói-, egy igazgatóhelyettesi-, egy iskolatitkári iroda. A mosdók, illemhelyek száma megfelelő, állapotuk javításra szorul.

Az elmúlt években a fűtést és világosítást korszerűsítette a fenntartó, az elektromos hálózat teljes felújítása vált aktuálissá.

A központi épületben a földszinti zsibongó és a közlekedők PVC borítását pályázaton nyert pénzösszegből sikerült korszerűbb, higiénikusabb hidegburkolatra cserélni.

2005 nyarán szintén pályázati pénzből sikerült megoldani a tantermek elhasználódott PVC borításának cseréjét.

Az iskolához csatlakozik a sportrészleg. A tornaterem Az önkormányzat elindította a tornaterem felújítását, ami a 2010. évben megtörtént. Önerőből a padozat, a nyílászárók és a födém cseréjére, valamint a fűtés átalakítására került sor. Van egy kis tornatermünk, amely a szertár funkcióját is ellátja. 2005 nyarán bővült intézményünk egy minden igényt kielégítő, gumiborítású tornapályával, amit hétvégéken tanulóinkon kívül a község lakossága is használ.

2011-ben Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselőtestülete pályázati  keretből elvégezte a Pesti úti épület külső és tető- szigetelését, nyílászáró cseréjét,  és fűtési rendszerének felújítását. Az energiatakarékos megoldások mellett új színeket, szebb külsőt kapott az iskola.

A másik épületünk a központi iskolától körülbelül egy kilométerre, a Petőfi utca 1. szám alatt található. Ez az iskola 1895-ben épült, több mint 100 éves. Állapota ennek megfelelő. Öt szaktanterem, egy tornaszoba, egy étkező, egy napközis terem található benne, valamint a kiszolgáló helyiségek és a melegítőkonyha a tálalóval. Ennek HACCP szerinti átalakítása megtörtént. A tanári szoba itt is kicsi. Szertár, könyvtárszoba, orvosi szoba egyáltalán nincs. Ebben az épületben négy alsós osztály tanul, valamint itt működnek a napközis csoportok és az iskolaotthonos osztály is. A fűtés- és világítás-korszerűsítést itt is elvégezték, 2011-ben az elektromos vezetékek ellenőrzése és cseréje is megtörtént. Az épületnek aulája egyáltalán nincs, a tantermeken kívül csak egy szűk folyosó áll a tanulók rendelkezésére. Az iskola udvara tágas, zárt. Az SZM jóvoltából esztétikus ülőhelyek, a pedagógusok, szülők, gyermekek munkája nyomán virágoskertek teszik otthonossá.

A jövőben a pedagógiai, szakmai és gazdasági szempontokat figyelembe véve célszerű lenne a két iskolaépület egyesítése Mivel a jelenlegi udvar kicsi, a bővítés a régi épületszárnyra történő emeletráépítéssel, és a szomszéd telkeken történő terjeszkedéssel oldható meg. A bővítéshez szükséges földterületet a fenntartó 2009-ben megvásárolta. Ha továbbra is évfolyamonkénti két csoport indítását tervezzük, ezek működtetéséhez 6 tanterem kiépítése, aulabővítés, valamint egy melegítőkonyha, étkező kialakít.

Az intézményegység bútorzatának, eszközállományának megújítására, bővítésére minden pályázati lehetőséget kihasznál a tantestület. Így sikerült hat tanteremben új padokat, székeket és asztalokat venni. A bútorvásárlást a Szülői Munkaközösség is támogatta: 2011-ben két alsós tanterem bútorzatát cserélték újra. Az önkormányzat karbantartó részlege a használaton kívüli alsós iskolapadok átalakításával nagyszámú ülőalkalmatosságot készített az iskolák folyosóira. A korszerű tanítási módszerek alkalmazásához, kompetenciaalapú oktatáshoz matematikából hagyományos és digitális taneszközöket, a többi tantárgyhoz mobil projektort és laptopot, valamint 20 db tanulói laptopot sikerült beszerezni pályázatok útján. A zeneoktatáshoz 5 db új, USB-bemenettel rendelkező, CD-lejátszós magnót vásároltunk. Ezeket az eszközöket folyamatosan használják az oktatás során a pedagógusok.

 

 

 

A) NEVELÉSI PROGRAM

 

I. Pedagógiai alapelveink

    

Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása:

    Célunk: az emberi értékeket tiszteletben tartó, hazáját szerető, nyelveket beszélő, a világ dolgai iránt érdeklődő, önmagáért és környezetéért felelősséget vállaló, demokratikusan gondolkodó nemzedék nevelése és oktatása.

 

Iskolánkba heterogén neveltségi szinttel, családi háttérrel és nyelvtudás nélkül érkező gyerekekből a nevelőtestület nyolcadik osztály végére a német vagy angol nyelvet beszélő, a világra nyitott, sokoldalú, harmonikus, jó neveltségi szinttel rendelkező személyiségeket szeretne formálni.

 

Alapértéknek tekintjük a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság és korlátainak felismerését, és mindezek tudatos vállalását. Ápoljuk a magyar kultúra és a német nemzetiségi kultúra hagyományait.

 

Nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák - a matematikai logika, a szövegértés és a szociális készségek – fejlesztésére. Ez utóbbinál külön hangsúlyt kap a gyermekek megfelelő szocializációja, a az együttműködési készség és a tolerancia kialakítása.

 

I.1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

 Ennek keretében:

·         a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

·         a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

·         a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, személyre szabott fejlesztéseket végzünk.

·         diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

·         minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

·       megismertetjük tanulóinkat nemzeti és nemzetiségi értékeinkkel, ezek ápolására, megőrzésére neveljük    

      őket,

·       a hazafiság, lokálpatriotizmus csíráját próbáljuk meg elültetni gyermekeinkben,

·       az iskola életében harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 

 

I.2.  Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

 

Ennek érdekében:

·          a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

·          iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

·         az iskola nevelő-oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

·         fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

·         oktatási- nevelési tevékenységünkben nagy hangsúlyt helyezünk a kompetenciafejlesztésre

·         a kompetenciafejlesztő módszereket, eljárásokat terjesztjük, tudatosítjuk a tantestületben.

·         a kompetenciafejlesztés elemeit beépítjük az iskola tevékenységeibe

·          szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

·          törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

·         segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

·         törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

·         szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti és nemzetiségi kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

 

I.3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

·         rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

·         igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,

·         ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat az ÁMK többi tagintézményével, civil szervezetekkel, alapítványokkal.

·         nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

 

I.4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

 

·         humánus,

·         erkölcsös,

·         fegyelmezett,

·         művelt,

·         kötelességtudó,

·         érdeklődő, nyitott,

·         kreatív, alkotó,

·         becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

·         gyakorlatias,

·         képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

·         van elképzelése a jövőjét illetően,

·         öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

·         ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

·         tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

·         a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

·         ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti és nemzetiségi kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

·         ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

·         viselkedése udvarias,

·         beszéde kulturált,

·         társaival együttműködik,

·         szüleit, nevelőit, társait tiszteli,

·         képes szeretetet adni és elfogadni,

·         szereti hazáját,

·         megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

·         egészségesen él, szeret sportolni, mozogni,

·         megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

 

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

 

II. Az iskolai nevelő - oktató munka célja, feladatai

 

Iskolánkban a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés - oktatás folyik.

 

Célunk:

·    hogy minden tanulónak egységes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtsunk,

·    megfelelő kompetenciákat alakítsunk ki az élethosszig tartó tanuláshoz

·    hogy tehetséges tanulóinknak többletismereteket adjunk, tanulmányi versenyekre való felkészítéssel és

    azokon való részvétellel biztosítsuk a sikeres szereplés lehetőségét,

·         hogy a hátránnyal érkező tanulók esetében mindent megtegyünk a felzárkóztatás, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, 

·       hogy felkészíthessük az ide járó tanulókat az érdeklődésüknek, tehetségüknek és képességüknek leginkább megfelelő szakiskolai illetve szakközépiskolai és gimnáziumi továbbtanulásra ill. távlati célként a társadalmi beilleszkedésre.

 

Ennek érdekében az alábbi FELADATOK teljesítését tartjuk kiemelten fontosak.

 

2.1. Értelmi nevelés terén:

 

·         alapkészségek kialakítása

·         korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, építve az iskolán

kívül szerzett tapasztalatokra,

·         az önálló művelődés, a folyamatos önképzés igényének, készségének, képességeinek kialakítása

·         helyes tanulási technikák megalapozása,

·         a logikus gondolkodás kialakítása ill. fejlesztése,

·         az anyanyelvi nevelés és gondolkodásmód kialakítása,

·         a kreativitás kialakítása ill. fejlesztése,

·         tanulmányi versenyekre való felkészítés, azokon való eredményes szerepelés,

·         a tanulók képességeinek minél korábbi felismerése, a képességek szerinti differenciált fejlesztés, a

     hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása /differenciálás, korrepetálás, felzárkóztató foglakozások/,

·         tehetséggondozás /csoportbontás, tanórán kívüli foglalkozások segítségével/

·         a tanulók segítése, hogy eligazodjanak az informatikai eszközök kezelésében, felhasználásában,

·         a társadalmi változások, életkorhoz mért megismertetése, értelmezése, /tantárgyi, osztályfőnöki órák 

     keretében/,

·         pályaorientáció: tanulók, szülők segítése az adott készségeknek, képességeknek megfelelő hivatás és középiskola kiválasztásában 

·         olyan ismeretanyag elsajátítatása, amely képessé teszi a tanulókat a továbbtanulásra, az egyetemes

     emberi kultúra eredményeinek megismertetésére, tudatos felhasználására.

 

 2.2 Az emberi kapcsolatok, életvitel, erkölcsi nevelés terén

 

·         a kívánatos erkölcsi tulajdonságok kifejlesztése. Pl. munkaszeretet, kötelességtudat

·         az egymás közötti kapcsolatokat a közösségi érzés, a másik ember tisztelete, kulturált magatartás

      jellemezze,

·         a hazaszeretet, a család fontossága, a szülők, nagyszülők tiszteletére nevelés, a szűkebb környezethez, a

       lakóhelyhez, az iskolához való tartozás érzésének kialakítása /hagyományőrzés és -teremtés, közös

           megemlékezések, ünneplések/,

·         a közösségi erkölcsnek megfelelő magatartásformák gyakoroltatása,

·         a közösségbe való beilleszkedés kultúrájának kialakítása,

·         tolerancia kialakítása a mássággal szemben,

·         az akaraterő és az önfegyelem fejlesztése /tanulmányi és sportversenyek/, a lelkiismeretességre,

     felelősségtudatra nevelés /az osztályon belüli felelősi rendszer kialakítása/.

 

2.3 A munkára nevelés terén

 

·         a helyes tanulási és munkaszokások kialakítása, hogy a munka a sikerek és az öröm forrásává váljék,

·         az iskola és a lakóhely, a természeti környezet gondozására nevelés, a rendezett, tiszta, ápolt környezet kialakítása /technika tantárgy, „zöld nap”, iskola körüli munkálatok felhasználásával/,

·         a család életvitele szempontjából fontos háztartási munkák megismertetése, elsajátíttatása./technika tantárgy és szakkör/,

·         manuális tevékenység fejlesztésével esztétikai érzék fejlesztése, pl. dísztárgyak készítése, kézimunka, virágkötészet /technika és rajz tantárgy ill. szakkör, kézműves szakkör, napközis munkafoglalkozások/,

·         kulturált étkezési szokások megismertetése, terítés , tálalás /technika tantárgy, szakkörök, kirándulások, napközi/, a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok megismerése /technika tantárgy, osztályfőnöki óra, szakkörök/,

 

2.4.  Környezeti, vizuális és esztétikai nevelés terén:

 

 

2.5.  Az egészséges életmódra nevelés terén

 

·         a tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása,

·         higiénés kultúra megalapozása,

·         testi és szellemi teherbíró képességük fejlesztése,

·         a testkultúra, a testi nevelés iránti igény felkeltése,

·         érzelmi kiegyensúlyozottság, gazdag érzelemvilág kialakulásának elősegítése,

·         a tanulók egy-egy részterületen sikeresek legyenek /tehetséggondozás/, a pedagógus feladata az egyéni értékek kibontakoztatása.

Feladatunk, hogy tanulóinkat testileg és lelkileg egészséges, szociálisan megfelelően fejlett, harmonikus személyiségű, kellő önbizalommal rendelkező fiatalokká neveljük, akik képesek az egyén szempontjából boldog, a társadalom szempontjából pedig hasznos életre.

 

2.6 A német nemzetiségi nevelés célja és feladatai:

 

·         Biztosítsa a megfelelő német nyelvi környezetet a tanulók számára, segítse a német nemzetiségi

                 identitástudat elmélyítését.

·         Tudatosítsa a tanulókban, hogy a magyar és német identitás egymást erősítő és nem egymást kizáró

       fogalmak.

·         Segítse, hogy tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és

                alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és nemzetiségi kép.

·         Ápoljuk és fejlesztjük a német kisebbségi kultúrához, életmódhoz kötődő hagyományokat és szokásokat

            /népismeret, hagyományőrző tánckörök/.

·         Segítjük a kisebbség jogainak, történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését.

·         Feladatunk az egészséges nemzeti és nemzetiségi önbecsülés és hazaszeretet kialakítása.

 

2.7 .  Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

 

Az 1993. évi LXXIX-es törvény 30.§. (1), (2) alapján intézményünk ellátja az SNI tanulók különleges gondozását, rehabilitációját, attól kezdődően, hogy a területileg illetékes szakértői bizottság a gyerek igényjogosultságát megállapította. Az SNI tanulók köréből az alapító okiratban felsoroltakat látjuk el (enyhe fokban értelmi sérült és beszédfogyatékos tanulókat és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, valamint súlyos rendellenességével küzdőket: dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, tanulási képességek kevert zavara, figyelem zavar.) Az ellátás módja integrált nevelés és oktatás. A tanulók valamennyi tanítási órán és a tanórákon kívüli foglalkozásokon is a többi gyermekkel/tanulóval együtt vesznek részt.

 

A heti kötelező tanórákon túl tanulóinknak a közoktatási törvény 52.§. (6) alapján kötelező pedagógiai, gyógypedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat szervezünk. Ezek az egyes évfolyamokon kötelező heti óraszám 15%-áig szervezhetőek, alapjául tekintjük az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, szakértői véleményében előírtakat.

 

A rehabilitációs órákat szakirányú végzettségű gyógypedagógus vezeti.

A rehabilitációs órákon cél a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, amelynek hatására a mentális fejlődésük is jelentős lehet. Cél továbbá az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, fogyatékosságukból eredő hátrányuk csökkentése, a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása. A fejlesztő tevékenység a szakértői bizottság által megállapított diagnózisra épülő támogató tevékenység, a gyermekek, tanulók egyéni szükségleteit figyelembe vevő, sérülés specifikus módszereket alkalmazó terápiás folyamat. Lényeges eleme a folyamatos, illetve szakaszos diagnosztizálás. A gyógypedagógiai nevelési-fejlesztési folyamat szervezője és irányítója a gyógypedagógus, aki valamennyi pedagógussal, más szakemberekkel és a szülőkkel is szorosan együttműködik. A családokkal együttműködve alakítjuk és támogatjuk a gyermekek/tanulók szocializációját a sikeres iskolai integráció elősegítése érdekében. Távolabbi cél a tanulók eredményes társadalmi integrációja.

A különböző műveltségi területek, tantárgyak kiemelt habilitációs, rehabilitációs valamint fejlesztési területeit a 2/2005(III.1.) OM rendelet irányelvei figyelembe vételével határozzuk meg.

 

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók rehabilitációs foglalkozásait, oligofrénpedagógia, pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, pszichológus vezeti.

Alapelv a részképesség zavar tüneteit mutatók sajátos nevelési igényeinek kielégítése. A tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik, egyéni és/vagy kiscsoportos formában. A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak a fejlesztő képességek fejlődési útja, módja, kialakulásának időtartama mindenkor a tanulók egyéni, haladási, fejlődési tempójának függvénye. A rehabilitációs foglalkozásokon a gyógypedagógiai tanár a funkcionális képesség fejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja a tanulók iskolai előmenetelét.

 

Speciális céljaink:

Az intézményben folyó nevelőmunka célja, hogy a sajátos nevelési igényűek esetén a „fogyatékosságból” eredő hátrányok csökkentésével teljes értékű embert neveljünk, tudással, szeretettel. Biztosítsuk gyermekeink, tanulóink számára az esélyegyenlőséget, a társadalmi integrációt.

A tanulóink szakszerű, eredményes fejlesztése érdekében fontosnak tartjuk a szakma legújabb eredményeinek megismerését, a szakmai ismereteink állandó gyarapítását.

 

Pedagógiai, nevelési elveink:

-          a nevelés/oktatás folyamatában a gyermekek mindenekfelett álló érdekét vesszük figyelembe;

-          a gyermeki jogok tiszteletben tartása;

-          a sajátos nevelési igényű gyermekeinknél a másság elfogadása a legnagyobb toleranciával;

-          a hátrányos megkülönböztetés tilalma, bármely okból;

-          felelősség a gyermek/tanuló fejlődéséért, fokozott gyermekvédelem;

-          együttműködés a családdal, hogy kialakulhasson a gyermek fejlődését segítő családi beállítódás;

-          elfogadó gyermeki közösség kialakítása;

-          komplex fejlesztő eljárásokkal a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése, a személyiség kibontakoztatása a lehetőségekhez, adottságokhoz mérten;

-          a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás-nevelés folyamatában;

-          támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, emberi törekvésekben;

-          a mindenkori speciális szükségletek kielégítése.

 

2.8. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

 

Intézményünk ellátja a Nevelési Tanácsadó által diagnosztizált és fejlesztésre javasolt tanulókat a szakvéleményben előírtak alapján. Segítjük az érintett tanulók közösségi életbe való beilleszkedését, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A fejlesztést a javaslatban meghatározott heti rendszerességgel végzi fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus egyéni és/vagy csoportos formában.

 

2.9.  A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

 

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása a pedagógus megítélése szerint történik.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát 2007. januárjától a jegyző méri fel. Elsősorban nagyobb odafigyelést igényelnek ezek a tanulók. Az osztályfőnökök számon tartják osztályukban ezeket a tanulókat, egyéni foglalkozások keretében beszélgetnek velük, szükség esetén kérik a gyermekvédelmi felelős kolléga segítségét is.

Biztosítunk a tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat. Szükség esetén igénybe vesszük gyógypedagógus, pszichológus segítségét is.

Amennyiben lehetőség van rá, anyagi segítséget is nyújtunk, az önkormányzattal együttműködve. /Ingyenes napközis ellátás, táboroztatás./

A 2010/2011. tanévtől bekapcsolódott az iskola a HH-s és HHH-s tanulók integrált nevelésére- oktatására   indított központi programba, az 5/2010. (I.29.) OKM rendelet alapján. Ennek keretében elsősorban szociális hátrányokat enyhítő anyagi segítséget és fokozottabb figyelmet valamint a meglévő kereteink között nyújtott segítséget, felzárkóztatást tudtunk nyújtani az érintett tanulóknak.

Az intézmény az élet adta helyzetekhez igazodva a fenntartó támogatásával felvállalta a magántanulói státuszban jogviszonyt létesítő tanulók ellátását is, indokolt esetben. 

 

 

2.10. Iskolaotthonos nevelés-oktatás

 

Az iskolaotthonos nevelés-oktatás tanítói kezdeményezésre, szülők kérésére, és szakmai okokból jött létre. A tantestület véleménye szerint gyermekbarát, az óvoda-iskola átmenetet megkönnyítő képzési forma, amely segíti a gyermeki személyiség kibontakozását, az egyén fejlődését és a közösségformálást.

Az iskolaotthonos osztályokban órarend helyett napirend határozza meg a gyerekek programját 8-tól 16 óráig. A tanítási órák nagy részét délelőtt, a másik részét délután tartjuk, közbeiktatott hosszabb-rövidebb szünetekkel. A tanítási órákra, a szabadfoglalkozásra, az önálló tanulásra fordított időkeret rugalmasabb lehet, mint a hagyományos oktatásnál, a tanulók terhelése egyenletesebb. A tanulásra való ráhangolódást reggeli beszélgető-kör segíti. Az óvodához hasonlóan itt is két pedagógus foglalkozik a gyerekekkel, akik a tantárgyakat szakmai tapasztalataiknak és tudásuknak megfelelően megosztva tanítják. Mindkét tanító látja a gyermekeket az irányított és önálló tanulási folyamatban, a szabadidőben a társai között és a kötetlen foglalkozások során, így a nevelés is hatékonyabban tud megvalósulni. Az önálló tanulás ideje alatt a tanulók önállóan, ha szükséges, tanítói irányítással, intenzív differenciálással végzik el készségfejlesztő, gyakorló, felzárkóztató vagy tehetségfejlesztő feladataikat. A házi feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti. Így a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és ezek alapján azonnal korrigálhat. Így a gyermek rövid idő alatt juthatnak el a hatékony, önálló tanulás szintjére. A gyerekek hét közben nem viszik haza a tankönyveiket, csak az üzenő füzetet, az olvasókönyvet és a nemzetiségi németet tanulók a nyelvi anyag gyakorlásához szükséges segédeszközt. A szülőknek lehetőséget adunk és el is várjuk, hogy folyamatos figyelemmel kísérjék gyermekük iskolai mindennapjait, teljesítményét, beilleszkedését, társas kapcsolatait. A szabadidős programokat az életkori sajátosságoknak megfelelően szervezik a tanítók: játék, testmozgás, manuális foglalkozás, kirándulás, séta, könyvtár- vagy színházlátogatás, stb. Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, játékos, egészségfejlesztő foglalkozást szerveznek a gyerekeknek. Cél, hogy a változatos programok segítsék a harmonikus testi-lelki fejlődést, a pihenést, kikapcsolódást, a jó iskolai közérzetet, megalapozzák a tanórai aktivitást. Az iskolaotthonos oktatási forma a hosszabb együttlét miatt tágabb teret ad a közösségépítésre, és a szocializációs és kulturális hátrányok leküzdésének gyakorlati színtere.

 

 

2.11. Zeneiskolai oktatás terén

 

A zeneiskolai oktatás tartalmi szabályozása a 27/1998. MKM rendelet alapján történik.

A zeneiskola nevelési programját és helyi tantervét a 7.sz. mellékletben részletezzük.

 

 A zenei oktatás célja, feladatai

 

A zene, a maga sajátos eszközeivel, hangszeres oktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel járul hozzá egy sokoldalú zeneileg (is) művelt, érett, kreatív személyiség kialakulásához.

Célunk olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a növendék is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Arra törekszünk, hogy zeneiskolánkban minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi és erkölcsi fejlődésben. Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat.

·         Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb szintre kell elvezetni.

·         A hangszeres óráknak művészi légköre kell, hogy legyen.

·         Mindenkinek törekednie kell a továbbfejlődésre.

·         A cél eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell keresnünk, személyre szabottan.

·         Növendékeink olyan önálló lények, akik kibontakozó egyéniséggel, sajátos érzelmi élettel, fantáziával, öntudattal, önérzettel rendelkeznek. Ha munkánkat eredményesen szeretnénk végezni, akkor tanítványainkat aktivizálni kell; el kell érnünk azt, hogy ők maguk is akarják azt, amit mi szeretnénk.

·         A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek.

·         Zeneoktatásunk olyan jellemformálás, melyhez alapvetően szükséges a növendékek bizalmának megnyerése.

·         Minden tanulónknál ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek (szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó hallás, ritmusérzék stb.)

·         Nemzetiségi hagyományok ápolása.

·         Nagyon gondosan kell növendékeinket szakmai és pedagógiai szempontból is felkészíteni az egyes szereplésekre.

 

A zeneiskola feladata a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A tanulók többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek amatőr kamaraegyüttesben vagy zenekarban való muzsikálásra. A zenei pályát választó, arra alkalmas növendéket fel kell készíteni a közép- és esetleg felsőfokú intézményben való továbbtanulásra.

-          A zeneiskola adjon rendszeres zenei ismeretet. Tanítsa meg a tanulókat a zenei előírásra és a biztos kottaolvasásra. Vezesse rá őket a zene logikájára.

-          Fejlessze a tanulók zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket, intonációs érzékenységüket, manuális készségüket, fogékonyságukat a dinamika és a hangszín különbségeire.

-          Ismertesse meg őket a főbb zenei stílusok sajátosságaival, népünk zenéjével, a zene történetével, a társművészetekkel való kapcsolatával.

-          Formálja a tanulók zenei ízlését, alakítsa ki a növendékek zenei karakterek iránti érzékenységét.

-          Bontakoztassa ki zenei fantáziájukat, fejlessze improvizációs készségüket.

-          Szoktassa a tanulókat rendszeres, céltudatos munkára, fejlessze önállóságukat. Értékes zenei anyag tanításával, vonzó módszerekkel ösztönözze a gyermekeket az aktív muzsikálásra.

-          Neveljen az értékes zene szeretetére, a rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, s legfőképpen a társas muzsikálásra.

-          Működjön közre egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

-          Keltse fel a tanulókban az igényt lakhelyünk, hazánk kincseinek megismerésére, kulturális örökségünk tiszteletben tartására.

 

III. Az oktató és nevelő munka eljárásai és eszközei

 

A nevelés tudatos, tervszerű személyiségfejlesztés. Az oktatás a nevelés része, a gyermeki személyiség irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességeinek optimális fejlesztése.

Az iskolánkban alkalmazott nevelési eljárások, módszerek és azok eszközei:

Módszerek

  Csoportosítás ráhatás alapján

Követelés módszere

Formái:

 Serkentés: biztatás, felszólítás, ígéret, helyeslés, elismerés, dicséret, jutalmazás, értékelés

 Kényszerítés: felügyelet, ellenőrzés, büntetés, parancs

 Gátlás: átterelés, tilalom

A meggyőzés módszerei: szoktatás, példa, bírálat, önbírálat, előadás, vita, beszámoló, megbeszélés

A gyakorlás módszerei: gyakoroltatás, munka, játék, verseny

 

Csoportosítás a résztvevők dominanciája szerint:

1.A nevelő munkáján alapuló módszerek:

a./ szóbeli ismeretközlés: elbeszélés, leírás, magyarázat, előadás

b./ szemléltetés, bemutatás

2.A nevelő és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek:

a./ beszélgetés, megbeszélés (heurisztikus /felfedező/, kérdve- kifejtő),  konzultáció, vita

b./ gyakorlás

c./ ismétlés: év eleji, évközi, év végi, aktuális, folyamatos, tematikus, periodikus

d./ ellenőrzés: folyamatos

·         elméleti (szóbeli, írásbeli pl. felmérő-, témazáró dolgozat, feladatlap, írásbeli felelet)

·         gyakorlati munka

3.A tanuló önálló munkáján alapuló módszerek

a./ A tanulók önálló megfigyelései, kísérletei, laboratóriumi és gyakorlati munkái.

b./ A tanulók önálló munkája nyomtatott szövegekkel /tankönyvek, könyvek, folyóiratok/.

c./ A tanulók önálló munkája programozott szövegekkel, feladatlapokkal, munkafüzetekkel.

d./ A tanulók önálló munkája  PC-n speciális szoftverek, oktatóprogramok segítségével).

e./ A tanulók önálló otthoni munkája pl. kiselőadás, kutatómunka, projekt feladatok.

 

Korszerű pedagógiai technológia

 

Az iskolai nevelő-oktató munkánk során mindig a tananyag jellegéhez igazodó módszereket, eszközöket és szervezeti formákat választjuk. Arra törekszünk, hogy az újszerű tanulási technikák elősegítsék a tanulók egyéni és csoportos munkában való részvételét.

Kooperatív tanulási technikák segítségével igyekszünk minél színesebb, változatosabb módon bevonni a tanulókat az órai munkába. A tanulók aktív részvételükkel segítik egymást, a lemaradókat is. A tanórán a munkaformák gazdagításával biztosítjuk a hatékonyabb tananyag elsajátítást.

Iskolánk elsők közt vállalta fel tanórákon a kompetencia alapú oktatást 4 évfolyamon a HEFOP 3.1.2 pályázat keretében:

·         szövegértés-szövegalkotás,

·         matematikai logika,

·         idegen nyelv,

·         életpálya építés,

·         szociális életvitel, környezeti kompetencia területeken.

Az alapkészségek fejlesztése korszerű módszerekkel történik. A kis osztálylétszámok kedveznek a kiscsoportos és differenciált tanulás-szervezésnek. Gyakran alkalmazunk páros vagy csoport munkát vagy egyéni differenciálást. A kompetencia alapú oktatás lényege, hogy a tananyagot a tanulók tevékenykedés során sajátítják el, vagyis nem passzív befogadói, hanem aktív résztvevői a tanulási folyamatnak. Lényeges szempont az oktatásban, hogy a gyakorlatban hasznosítható, élő tudást adjunk a gyerekeknek, és ehhez érdekes, játékos formákkal biztosítsuk a kellő motivációt.

 

Az oktatás eszközei

 

Olyan tárgyak, amelyek ösztönzik a tanulókat az ismeretszerzésre.

Elsősorban látásukra, hallásukra, de más észlelési területükre is hatnak, és ezzel egyszerűbbé és könnyebbé teszik számukra a valóság jelenségeinek megismerését.

Csoportosításuk:

A/ Háromdimenziós taneszközök

a./ tanári demonstrációs eszközök /kísérleti eszköz, földrajzi dombormű/

b./ tanulói kísérleti eszközök /logikai készlet, mérőeszköz, modell/

B/ Nyomtatott taneszköz

a./ tanári segédletek /tanári kézikönyv, módszertani segédkönyv/

b./ tanulói segédletek /tankönyv, munkafüzet, szótár, térkép, stb./

C./ Oktatástechnikai eszközök

 D./Digitális tananyag

·         auditív /rádió, magnó, CD-játszó/

·         vizuális /dia, térkép, írásvetítő, /

·         audiovizuális /videó, hangosfilm, DVD, projektor /

·         interaktív /számítógép, tanulói laptop, digitális tábla/

Az oktatási eszközök jelentősége abban rejlik, hogy:

·         élethűen és pontosabban informálják a tanulókat,

·         az oktatást konkrétabbá teszik,

·         meggyorsítják az ismeretek elsajátítását,

·         a tanulók figyelmét jobban lekötik,

·         a nevelő munkáját megkönnyítik,

·         objektív módon teszik lehetővé az ellenőrzést.

·         hatékonyabbá teszik a tanítási - tanulási folyamatot.

 

IV.             A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és szociális és életviteli kompetenciáit.

 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

4.1. A tanulók erkölcsi nevelése

 

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása./pl. munkaszeretet, kötelességtudat/. A hazaszeretet, a család fontosságának tudatosítása. A lakóhelyhez, az iskolához való tartozás érzésének kialakítása.

 

4.2. A tanulók értelmi nevelése

 

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A helyes tanulási technikák megalapozása. A logikus gondolkodás, a problémamegoldó készség kialakítása, fejlesztése. Tehetséggondozás, tanulmányi versenyekre való felkészítés.

 

4.3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

 

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolat fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

 

4.4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

 

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A művészi értékek befogadására nevelés

 

4.5. A tanulók akarati nevelése

 

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség, akaraterő, önfegyelem kialakítása.

 

4.6. A tanulók nemzeti és nemzetiségi  nevelése

 

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti és nemzetiségi hagyományok, a nemzeti és nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet, a lokálpatriotizmus érzésének felébresztése.

 

4.7. A tanulók állampolgári nevelése

 

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

 

4.8. A tanulók munkára nevelése

 

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A háztartási munkák megismerése, elsajátíttatása. A helyes tanulási szokások kialakítása, munkavédelmi, balesetvédelmi szabályok megismerése.

 

4.9. A tanulók testi nevelése

 

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges  életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az  egészséges életmód iránti igény kialakítása, higiéniás kultúra megalapozása.

 

V.                Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Az ember személyiséggé csak, mint egy közösség tagja válhat. Az iskolába járó gyerekek összessége a tanulóközösség. A Ceglédberceli ÁMK Eötvös József Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye tanulóközösségének közös célja: az alapműveltség megszerzése, felkészülés a továbbtanulásra, iskolánk hírnevének öregbítése különböző versenyeken és a középiskolákban, a német vagy más idegen nyelv, a zenei és hangszeres ismeretek magas színvonalú művelése és a nemzetiségi hagyományok megismerése, ápolása.

 

5.1. Iskolai rendezvények, hagyományőrzés

 

·          Évnyitó, évzáró ünnepélyek, ballagás

·          Környezetvédelmi napok /papír és vasgyűjtés, zöldnap/

·          Karácsonyi, anyák napi, farsangi műsoros rendezvények a szülőkkel közösen

·          Mindenki karácsonya-községi ünnepség

·          Eötvös- napok rendezvénysorozat

·          Részvétel a Szabó Pál Emléktornán

·          Március 15-i ünnepély –községi szinten is

·          Iskolatörténeti könyv vezetése

·          Zeneiskolai hangversenyek (karácsonyi, év végi)

·          Eötvös-kupa vagy sportnap

·          Október 6-ai iskolai ünnepség

·          Október 23-i ünnepély községi szinten is

·          November 4.-e; Falu-nap

·          Márton-napi felvonulás

·          Mikulás délután

·          Búcsú idején (május közepe) báránytánc

·          Gyermeknapi rendezvények

·          Siklódi Alapítvány Édes Anyanyelvünkért versenye

 

Ezek a rendezvények a pedagógusok és a tanulóközösség együvé tartozását fejezik ki, legyen az munka vagy szórakozás. Ezeknek a hagyományoknak az őrzése, ápolása közös feladatunk.

 

5.2 Diákönkormányzat (DÖK)

 

Az osztályközösségek képviselőiből alakul ki az a közösség, melyet Diákönkormányzatnak (DÖK) nevezünk. A DÖK részt vesz a tanulók közösségi életének formálásában, ellátja a tanulók érdekképviseletét, gyakorolja törvény adta jogaikat. Segít a tanár-diák viszony minél egészségesebb működésében, az iskolai demokratizmus megvalósításában. Pedagógiai Programunk a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban áll.

 

Rendezvényeink szervezése közös feladat, a DÖK elképzeléseit és céljait is figyelembe vesszük. A közösen szervezett élményeinkről a Ceglédberceli Híradóban, az iskolában, az iskola honlapján és a faliújságokon számolunk be. A hagyományok ápolásában fontos szerepet játszik a kommunikáció. Az egyén véleményének a megkérdezése, figyelembevétele, az egyéni ötletek meghallgatása, beépítése rendezvényeinkbe. Ezeket a rendezvényeket a közösségi érzés hatja át, mely eleinte tudat alatti, mások példáját követő magatartás. Csak a későbbiekben, a pozitív élmények hatására válik tudatossá tanulóinkban. Ezáltal alakul ki a közös felelősség, a kötelességtudat és a közösség tagjainak egymás iránti tisztelete, együttérzése, segítőkészsége. Mindezek tudatában őrizzük híven hagyományainkat, nyitva hagyva a fejlődés és az esetleges változtatások lehetőségét.

 

5.3. Osztályközösségek

 

A tanulóközösség legnagyobb, legfontosabb szervezeti egységei az osztályközösségek. Az ide tartozó gyerekek közös jellemzője az életkor, az évfolyam tantárgyi követelményei és az osztály helytállása az iskolai életben. Igen nehéz és felelősségteljes feladat az osztály igazi közösségé formálása, az egység létrehozása. Az osztályfőnök vezette közösségben a fegyelem, a munkamorál, a szorgalom és a tisztségviselők kiválasztása meghatározó tényezők. Az osztályközösségek az életkor változásával alakulnak, fejlődnek, a személyiségfejlődéssel összhangban. Vannak időszakok, amikor ez a fejlődés negatív tendenciát mutat. (Tagozatváltás, serdülőkor, stb.) Ennek felismerése, jó irányba terelése az osztályfőnök, az osztályban tanítók és az iskola valamennyi dolgozójának felelőssége.

Az osztályközösséget formáló, fejlesztő tevékenységek lehetőségei: tanulmányi kirándulások (tanévenként 1 tanítási nap), kisebb kirándulások, túrák, színház-, mozi-, múzeum-, és kiállítás -látogatások, osztályszintű klubdélutánok, osztályok közötti versenyek. Ezen alkalmakkor a közös cél, a közös érdek és az együvé tartozás érzése társul a közös felelősségtudattal. A versenyeken célunk az egészséges versenyszellem fenntartása.

 

Közösséget alkot iskolánkban a napközis tanulók közössége, illetve a tanulószobás gyerekek közössége. Összetartó elemeik a közös munka, a közös játék és a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló törekvések. Ezekbe a közösségekbe különböző életkori tanulók tartoznak. Fontos szerepet kap a segítségnyújtás, a nagyobbak példamutatása, mint személyiségfejlesztő tényezők.

 

 Iskolánkban nagy teret engedünk és támogatjuk olyan közösségek létrejöttét, melyek a tanulók tudatos választásán alapulnak. Ebben motiváló tényezők a gyerekek érdeklődési köre, képességeik és tehetségük. Ilyenek:

v  énekkar (jó hangú, zenét szerető gyerekek közössége)

v  sportkörök (azonos sportágat kedvelő gyermekek közössége)

v  szakkörök (a tanulók képességei alapján szerveződnek, fajtái évente változhatnak,

v  zeneiskola (hangszeres zene iránt érdeklődő gyerekek közössége)

v  néptánc csoportok (hagyományőrzés, tánc-  zeneszeretet motiválja létrejöttét)

v  stúdió csoport (rendezvényeink hangosítását segítő tanulók közössége)

Célunk, hogy ezeket a lehetőségeket biztosítsuk, figyelembe véve a szülők, a tanulók igényeit, és azt a törekvést, hogy gyermekeink a számukra legmegfelelőbb kisközösségekben töltsék el szabadidejüket, és így fejlődjenek képességeik, készségeik és egyéniségük.

 

VI.     A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

 

6.1. Erre elsősorban a tanórákon kerülhet sor.

A képességek fejlesztése csak megfelelően kiválogatott ismeretekkel, tudatosan tervezett, aktív feldolgozás alapján képzelhető el. Ha ezt a fejlesztést nem tervezzük, akkor annak pedagógiai feltételeit nem biztosítottuk. Az ismeretek elsajátítása nemcsak megtanulást, hanem megfelelő alkalmazást is jelent. A tevékenységek sorában nem elhanyagolható a tanórán végzett differenciálás, a csoportbontás - létszám, illetve képesség szerint.

 

6.2. Tanórán kívüli tevékenységek, szervezett foglalkozások

 

a) Nemzetiségi nyelvoktatással és hagyományőrzéssel kapcsolatos tevékenységek

A nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódik több foglalkozás is. Az alsó tagozaton népismeret foglalkozáson ismerkedhetnek meg a tanulók a helyi népszokásokkal, melyek bizonyos ünnephez köthetők, a népviselettel, és olyan speciális tárgyak gyűjtésével, - amelyek ritkán - de még fellelhetők. A foglalkozások egy részét délutánonként tömbösítve, projekt módszerrel szervezik a pedagógusok.

     Alsós és felsős csoportban van lehetőség néptáncra. A nemzetiségi néptánc oktatás színtere részben áthelyeződött az iskolából a művelődési házba.

 Minden évben rendezünk iskolai német nyelvi versenyt is. Ezen kívül részt vesznek tanulóink levelezős versenyeken, vagy más iskolák által szervezett versenyeken is, pl. nemzetiségi népdalversenyen, vers és prózamondó versenyeken, néptánc-találkozókon..

      A nyolcadikosoknak középiskolai nyelvi előkészítő foglalkozás segít abban, hogy sikeresen felvételizzenek a választott intézménybe.

      Ünnepi műsorainknak is szerves része a német nyelvű blokk.

Évek óta hagyomány, hogy a tanév befejezését követő héten német nyelvi táborban vehetnek részt az érdeklődők. Ezt helyben szervezik a némettanárok, és a szülők költségeit pályázati úton próbálják csökkenteni. Az önkormányzaton és az iskolai alapítványon kívül jelentős segítséget kapnak a szervezők a Ceglédberceli és az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattól is.

b) Iskolánk arculatának másik fő meghatározója a zeneoktatás. Több csoportban, többféle hangszeren tanulhatnak a gyerekek. Lehetőség nyílik arra is, hogy a legtehetségesebb növendékek versenyszerepléssel is kiemelkedjenek. A minden évben megrendezett karácsonyi hangverseny jó színtere a helyi bemutatkozásnak. (ld. bővebben zeneiskolai programban).

c) A különböző tantárgyi versenyeken való részvétellel is gazdagíthatják tudásukat gyerekeink. Ezekre a versenyekre a nevelők a legügyesebb tanulókat egyénileg készítik fel. Az alsósok tantárgyi levelező versenyeken vesznek részt. Az egyéni felkészülésben segítséget ad az iskolai könyvtár és a könyvtáros is.

A felső tagozatosok Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenybe, a Hevesy György Kémia Versenybe, a Teleki Pál Földrajz Versenybe, az Aradi Jenő Rajzversenybe, az Öveges József Fizika Versenybe, a Varga Tamás és Zrínyi Ilona Matematika Versenyekbe, a Megyei Német Nemzetiségi Versenybe és az évről évre megrendezésre kerülő Siklódi Alapítvány Édes Anyanyelvünkért versenyébe is bekapcsolódhatnak. Zenei területen egyéni vagy hangszeres kamarazene illetve zenekari minősítő versenyeken indulnak tanulóink.

      Legtehetségesebb gyermekeink részt vesznek rajz- és egyéb pályázatokon is.

      A kistérségi versenyeken is képviselteti magát az iskola (pl. Dánszentmiklós sportversenyei, Cegléden német nyelvi és matematika, Isaszeg, Szigetszentmiklós német nyelvi, német mesemondó versenyek, , stb.)

A tehetséggondozás eredményességét mutatják az elért nagyszerű eredmények, melyet rendszeresen megjelentetünk a Ceglédberceli Híradóban, illetve az iskola honlapján.

d) A nyolcadikosok részt vehetnek középiskolára előkészítő foglalkozásokon magyar nyelv és irodalomból, német nyelvből, valamint matematikából.

e)  Sportköri keretek között focizhatnak, kosárlabdázhatnak, atletizálhatnak, asztaliteniszezhetnek a gyerekek. Ezen kívül tömegsport, szabadidősport foglalkozások vannak A községi sportegyesülettel kötött megállapodás alapján tanulóink részt vesznek a labdarúgó szakosztály munkájában is.

f) Az énekkar rendszeres munkával készül nemcsak az iskolai, hanem a községi ünnepélyeken való fellépéseire is, ahol a gyermekek kibontakoztathatják előadói képességeiket. Színvonalas előadásaik emelik ünnepeink fényét.

g) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal egy napos tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  A kiránduláson részt nem vevő tanulók egy másik osztályban tanulnak azon a napon.

h) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tájegységhez kapcsolódó anyag feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az erdei iskolát a 6. évfolyamon szervezzük, igény szerint alsó tagozaton is. Aki nem vesznek részt ezen a különleges tanulási formán,a hagyományos módon, előkészített tananyagot sajátítanak el egy másik osztályban az erdei iskola ideje alatt.

i) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

j) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, művelődését, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Szervezett könyvtár-látogatási órákat a községi könyvtár biztosít a tanulóknak.

l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

m) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

 

VII. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

 

Az ÁMK vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök minden héten fogadóórát tartanak az iskolaépületekben. A fogadóóra időpontjáról a faliújságokon és hirdetőtáblákon értesítjük a szülőket és a gyerekeket.

 

7.1.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

 

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

 

b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök működnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladataik közé tartozik különösen:

·        a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

·        családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

·        a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot,

·        segítik a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét,

·        a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik,

·       a pályázati lehetőségeket figyelemmel kísérik és kihasználják,

 

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

 

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

·              fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

·              meg kell keresni a problémák okait,

·              segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

·               jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek.

 

d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

·         Nevelési Tanácsadóval, 

·         Gyermekjóléti Szolgálattal,

·         Családsegítő Szolgálattal,

·         Községünk jegyzőjével, a Polgármesteri Hivatallal,

·         Gyermekorvossal, védőnőkkel

·         továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

 

e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

·         a felzárkóztató foglalkozások,

·         a tehetséggondozó foglalkozások,

·         az indulási hátrányok csökkentése,

·         a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

·         a pályaválasztás segítése,

·         a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

·         egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

·         a családi életre történő nevelés,

·         a napközis foglalkozások,

·         az iskolai étkezési lehetőségek,

·         a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

·         a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

·         a szülőkkel való együttműködés,

·         tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

 

 

7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

 

A következő tevékenységek során történik:

 

7.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

 

Ceglédbercelen a környezeti, családi hátrányok közé sorolható tényezők:

·         a rossz lakásviszonyok

·         az alacsony jövedelem,

·         a szülők alacsony iskolázottsága,

·         a munkanélküliség

·         rossz családmodell és a családok rossz életvezetése

A család együttes élményeinek hiánya főleg az érzelmi élet szempontjából hátrányos,ha kevés az együtt töltött idő. Egyes családoknál a gyermekre fordított figyelem minimális. A szülők egy része nem dolgozik együtt az iskolával annak érdekében, hogy a gyermek megfelelően fejlődjön, mindent az iskolától vár el. Ezek a gyerekek olyan családi-társadalmi környezetben nevelkednek, ahol a kultúra befogadásához sem késztetést, sem konkrét segítséget nem kapnak.

 

Jellemző, a gyermek fejlődését gátló tényezők:

·         A környezet, a család általános elszegényedése, a munkanélküliség

·         A fejlesztő környezet, az elemi információk hiánya

·         A megfelelő viselkedési minták hiánya, hiányos személyközi kapcsolatok

A negatív társadalmi tényezőket az iskola kiküszöbölni, megváltoztatni nem tudja, de odafigyeléssel, megfelelő pedagógiai, szociális-környezeti beavatkozással javíthat rajta. Mindezt meg kell tenni a gyermeki személyiség, az intelligencia fejlesztése érdekében.

Nagyon fontos, hogy iskolánk minden pedagógusa odafigyeljen azokra az apró jelekre, amikből az előzőekben felsorolt gátló tényezőkre lehet következtetni. Felhívja rá az osztályfőnök, az igazgató, az ifjúságvédelmi felelős figyelmét és megtegyék a szükséges lépéseket. Ha az osztályfőnök úgy ítéli meg, hogy a gyermek illetve családja hátrányos helyzetű, akkor tájékoztatja a szülőket a hátrány enyhítésének lehetőségeiről. Ha a szülő igényli, lehetőség szerint segítséget nyújtunk a hivatalos eljárásban.

 

 A hátrányok enyhíthetők:

Étkezés területén: Az igazán rászoruló gyermekeknek a községi önkormányzat napközis támogatást nyújt (tízórai, ebéd, uzsonna). A három gyermekes, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családokat, és a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekeket alsó tagozaton és 5-6. osztályban 100%-os, 7-8-ban 50%-os támogatás illeti meg, melyet esetenként az önkormányzat szociális bizottsága kiegészíthet. Ha szükséges, teljes étkezési térítést lehet kérni a községi önkormányzat Szociális,Ügyrendi és Népjóléti Bizottságától.

 

 A szülő(k) munkanélkülisége, vagy rossz szociális helyzet esetén a következő tanácsokat adhatja a pedagógus a szülőnek a mindenkori, hatályos szociális törvény előírásai szerint:

·         Aki a munkanélküli ellátásból kikerül, azok részére igényelhető az aktív korúak ellátása.

·         A községi önkormányzat (korlátozott létszámban) közhasznú és közcélú munkásokat foglalkoztat.

·         Gyermekvédelmi támogatás igényelhető.

·         Normatív lakásfenntartási támogatás igényelhető /víz, villany, gázszámla fedezésére.

·         Átmeneti segély kérhető a pillanatnyi nehézségek elhárítására.

·         Ápolási díj jár alanyi jogon a családot érintő tartós betegség esetén.

·         Lehet valaki főfoglalkozású anya három gyermek esetén, a legkisebb 8 éves koráig.

·         Ingyenes tankönyv jár jelenleg a három- vagy többgyerekes családoknak, és a tartósan beteg vagy

      fogyatékos tanulóknak, RGYK-ban részesülőknek.

 

 Tanulmányok terén: a hátrányos helyzetű gyermeket be kell vonni az integrációs- vagy képesség-kibontakoztató képzésbe, és minden segítséget megadni a felzárkóztatáshoz.

 

 A fejlesztő környezet, az elemi információk hiányát pótolja

·         Az esztétikusan kialakított osztálytermi környezet

·         A szaktárgyi korrepetálás

·         Napközis-, a tanulószobai foglalkozás

·         Osztálykirándulások, színház és múzeum-látogatások, stb.

·         Balatonszárszói nyaralás. Évente 10 gyermek táborozási költségét biztosítja a községi önkormányzat, melyet rászorultság alapján osztunk szét tanulóink között.

·         Iskolai szemléltető és taneszközök használata

·         Iskolai-, községi könyvtár a tanulók rendelkezésére áll

·         Informatika hozzáférés a számítástechnika szaktanteremben és a könyvtárban

 

  Megfelelő viselkedési minták, személyközi kapcsolatok hiányát pótolja

·         Osztályfőnökök, tanárok a tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, egyéni foglalkozásokon

·         Korrepetálások, csoportbontások kisebb létszámban több figyelmet engednek fordítani egy tanulóra.

·         Napközis foglalkozások

·         Tanulószoba

 

 

VIII. A szülők, tanulók és a pedagógusok iskolai együttműködésének formái ; a továbbfejlesztés lehetőségei

 

Az általános iskola kötelező oktatást ellátó és nevelést biztosító intézmény. Elsődleges célja, hogy tanulóinak - a szülőkkel együttműködve- minél szélesebb körben adjon lehetőséget képességeik fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására és a társadalomnak is hasznos személyiségjegyek kialakítására.

 

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola vezetője a tanév elején tájékoztatja a diákközgyűlésen. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják folyamatosan a tanulókat.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket szóban, vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel.

 

Az intézményvezető, a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítők valamennyien szoros, napi kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Nyílt napokon és bemutató foglalkozásokon megismertetjük a szülőket bevált, jó kompetenciafejlesztő gyakorlatokkal. Tanévenként legalább kétszer szülő értekezlet, három alkalommal fogadóóra keretében találkozhatnak a szülők és a pedagógusok. A nevelők egyéni fogadóórát hirdetnek, de telefonon történő egyeztetés után ettől eltérő időpontban is fogadhatják a szülőket.

A Szülői Munkaközösséget az iskola igazgatója félévente tájékoztatja az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról.

 A Szülői Munkaközösség önálló társadalmi szervként működik. Az osztályfőnökök az osztály választott SZM tagjaival, az igazgató a Szülői Munkaközösség elnökével tartja a kapcsolatot, egyeztet a közös tennivalókkal kapcsolatban. A Szülői Munkaközösség évente jótékonysági iskolabált szervez, amelybe az iskola dolgozói lehetőség szerint bekapcsolódnak, ennek bevételéből anyagi támogatást nyújt az iskolának. A diákrendezvényeken a Szülői Munkaközösség tagjai rendszeresen részt vesznek, segítve ezzel is az osztályfőnökök munkáját.

A szülők tájékoztatása a községi és iskolai hirdetőtáblákon, a tájékoztató füzetekben és a havonta megjelenő helyi újságban történik.

 

8.1. A szülők és pedagógusok kapcsolattartási formái:

 

·         Írásbeli tájékoztatás

Ellenőrző könyvön, tájékoztató füzeten keresztül az iskola tájékoztatja a szülőket a tanuló tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, a különböző programokról.

·         Fogadóóra
Évi 3 csoportos, és hetenkénti egyéni fogadóóra. A szülők és pedagógusok személyes találkozója.

·         Szülői értekezletek

Feladata: a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a közoktatás-politika változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermekek tanulmányi előmeneteléről, az osztály tanulmányi előmeneteléről, neveltségi szintjéről, az osztályközösség céljairól, feladatairól, problémáiról.

A szülők kérdéseit, véleményét, javaslatait az osztályfőnökök továbbítják az iskola igazgatóságának.

Gyakoriság: évente legalább 2 alkalommal.

Szülői értekezletet tartunk összevont formában az iskolába kerülő gyermekeknek a beiratkozás előtt. Ennek célja a tájékoztatás az iskola szolgáltatásairól, a választható oktatási formákról, a beiratkozás rendjéről, személyes konzultáció a szülők és az iskola vezetése és tanárai között. A beiratkozás után a leendő elsős tanító nénik is összehívják a szülőket. Ennek a célja a következő tanév megszervezéséhez szükséges tudnivalók ismertetése, a felmerülő kérdések tisztázása.

Az első osztályokat és az ötödik osztályokat irányító pedagógusok szükség szerint többször is összehívják a szülői közösséget. Céljuk a beilleszkedés, az iskolakezdés illetve a tagozatváltás megkönnyítése.

A nyolcadik osztályokban kiemelt szerepe van az osztályfőnök és a szülők, tanulók együttes találkozásának. Ennek oka elsősorban a továbbtanulás és az ezzel járó adminisztrációs feladatok. Minden év novemberében összevont pályaválasztási szülői értekezletet tartunk, melyre eljönnek a környező városok középiskoláinak képviselői, személyesen tájékoztatják a résztvevőket a továbbtanulási lehetőségekről.

·         Családlátogatások: új osztályfőnök az első évben minden gyermeket, a továbbiakban szükség szerint

                       látogatja a családokat

Feladata:

Ø   a gyerekek családi hátterének, körülményeinek megismerése,

Ø   beszélgetés a szülő, gyermek, pedagógus együttes jelenlétével úgy, hogy más nincs jelen.

Ø   ill. egyéni tanácsadás a gyerek fejlesztése érdekében.

·         Nyílt tanítási napok

Feladata:

Ø  hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba,

Ø  megismerje a tanítási órák lefolyását,

Ø  közvetlenül tájékozódjon az iskolai életről.

Ezen kívül számos programon vesznek részt a szülők, pl. zeneiskolai karácsonyi és záróhangverseny, Eötvös-nap, gyermeknapi rendezvények, anyák napja, zöld nap, tanulmányi kirándulások, nemzetiségi rendezvények, műsoros estek, stb.

·         Bemutató foglalkozások

Szolgálhatják az alábbi célokat: helyi vagy térségi továbbképzés; jó gyakorlatok átadása; leendő első osztályosok szüleinek meggyőzése; stb.

 

8.2. A továbbfejlesztés lehetőségei:

 

A minőségfejlesztés folyamatában az ezzel foglalkozó pedagóguscsoport elégedettségi szint-felmérést készít a szülők körében és annak eredményét kiértékeli. Kívánságaikat, igényeiket számba vesszük. A szakmai követelményekkel és a fenntartó anyagi lehetőségeivel összehangolva az intézményvezetés igyekszik tekintettel lenni a szülők kéréseire és megfogalmazza a felmérésből adódó teendőket.

A kétirányú információáramlást, a szülői reakciók, vélemények visszacsatolását hatékonyabbá kell tenni. E célból heti rendszerességgel vezetői fogadóórát jelölünk ki, melynek időpontja minden tanév elején kifüggesztésre kerül.

 

IX.  A nemzetiségi nevelés és oktatás tartalma

 

A német nyelv tantárgyi keretben megvalósuló oktatása során és a tanórán kívüli tevékenységekben az általános iskola nyolc éve alatt iskolánk tanulói megismerkednek a magyarországi németek múltjával és jelenével.

Ennek érdekében a helyi tanterv egyes műveltségi területeinek illetve a tantárgyi tartalmak kialakítása során különös tekintettel kell lenni a következőkre.

 

·         Tanulóink ismerjék a németek helyét Európában és Magyarországon. Legyenek tisztában a történelmi Magyarország nemzetiségeivel, ezen belül a hazai németség idetelepülésének történelmi körülményeivel, folyamatával. Növendékeink lássák tisztán a német telepesek közös hazaépítő munkáját, ismerjék el, becsüljék meg ezeket az eredményeket.

 

·         Legyenek tisztában a II. világháborút követő kitelepítések történetével és következményeivel.

       Ismerjék az alapvető - múltra és jelenre vonatkozó - statisztikai (népességi és egyéb) adatokat.

 

·         A gyermekek legyenek tisztában a németség Kárpát-medencei elhelyezkedésével, a németek, svábok, lakta tájegységek térképen való elhelyezkedésével, az e szempontból fontos helységnevekkel.

 

·         Ismerjék meg Ceglédbercel történetét, különös tekintettel az újratelepítésekre. Lakóhelyünket illetően legyenek tisztában a falu földrajzi fekvésével, a helyi sváb lakosság idetelepülési körülményeivel, a névmagyarosítások előtti eredeti német családnevekkel, elődeink életével, munkájával, szokásaival.

Fontos a tanulók néprajzi érdeklődésének, ez irányú ismereteinek fejlesztése. Ennek érdekében ismerkedjenek meg az idevágó tudományos kutatások eredményeivel - népszokások, népdalok gyűjtése és elemzése (történeti hátterű dalok, balladák, románcok, házasélet és családi élet dalai, búcsú- és vándordalok, foglalkozási dalok, katonadalok, párbeszédes dalok, különböző alkalmakkor énekelt dalok, kiszámolók, végül, de nem utolsó sorban német nyelvű egyházi énekek).

 

·         Növendékeink az általános iskola évei alatt szerezzenek ismereteket az irodalmi német nyelv s a nyelvjárások közti különbségek felől. Tudjanak különbséget tenni az egyre ritkábban beszélt sváb dialektus és a tankönyvek német nyelvű szövegei között.

 

·         A gyermekek tanítási órákon és gyakori szerepléseik alkalmával ismerjék meg a magyarországi német és magyar népviseletet és tánckultúrát. Tanulással őrizzék meg az utókor számára a még fennmaradt régi sváb népköltészeti alkotásokat, félig magyar - félig német nyelvű verseket, nótákat. A tanév nemzetiségi kulturális rendezvényein mind többen érezzék át e közösségi együttlétek örömét.

 

·         A 8.osztály végére legyen tanuló ifjúságunk tisztában az Országos Német Önkormányzat - Landesselbstverwaltung der Ungardeutschen- alkotmányos működése, valamint a Ceglédberceli Német Nemzetiségi Önkormányzat – Deutsche Minderheitenselbstverwaltung von Ceglédbercel- tevékenységével. Az iskolánkban felnövekvő generáció ismerje meg országunk és községünk zászlaját, címerét, az országos és helyi német nemzetiségi szervezetek hasonló szimbólumait. Tanulóink körében legyenek ismertek a német nemzetiség élő és elhunyt személyiségei.

 

 

X.  Egészségnevelési és egészségfejlesztési program

 

„Az egészség nem minden,

az egészség nélkül minden semmi.”

(angol közmondás)

 

10.1  Jövőkép

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Az iskola vállalja, hogy jövőképként célul tűzi ki az egészségfejlesztő iskola ismérveinek megvalósítását:

 

10.2. Alapfogalmak

 

 - EGÉSZSÉG: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális „jól-lét” állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt:

Ø  ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik),

Ø  ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud,

Ø   ha individuális önállóságát megőrzi, és végül,

Ø   ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt.

Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza.

 

- EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS: az összes, nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

 

Az iskola szerepe és lehetősége

§   Az egészségfejlesztés legfontosabb színtere az iskola.

§  Az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. Az iskola keretei között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.

§  Az iskola személyi és tárgyi környezetével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

§  Az iskola feladata, hogy az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja alapgondolatát - az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentését – megvalósítsa. Ezért munkálkodjon a dohányzás visszaszorítása, alkohol-és drogprevenció, egészséges táplálkozás elterjesztése, aktív testmozgás rendszeressé tétele érdekében.

 

10.3. Célok

a)  hosszú távú: olyan szellem kialakítása, amely tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz.

b)  középtávú: korszerű ismeretek, attitűdök, értékek közvetítése, melyek nyomán a tanulók ismerjék meg

Ø  az életkorukkal járó biológiai, pszichohigiénés, életmódbeli tennivalókat

Ø  a társkapcsolatok etikai, egészségi kérdéseit

Ø  az egészségre káros szokásokat és következményeit

Ø  a káros szenvedélyek hatásait

Ø  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségeit

c) konkrét céljaink

§  Az egészség helyes értelmezése, az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása.

§  Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteket konkrét példákon elemezzük, erősítjük meg.

§  A helyes viselkedési módok elsajátítása.

§  Egészségvédő szokásrendszer kialakítása.

§  Fejlesszük a tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát.

§  Erősíteni kell a tanulók empatikus és együttműködési készségét.

§  Olyan képességek kialakítása a cél, amelyekkel később tanulóink kontrollt szerezhetnek saját egészségük felett.

§  Segítségnyújtás a gyermekeket veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez, tanácsok adása azok kivédésére, elhárítására.

§  A tanulók mozgásigényeinek kielégítése, a motoros képességek, a mozgáskészségek fejlesztése, fizikai erőnlét fokozása.

§  A szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyának fontossága. Az edzés, a sport iránti igény kialakítása, a kötelességtudat fejlesztése.

§  Az állandó és indokolatlan gyógyszerszedés ellen, a szervezet ellenálló képességének más módszerekkel való befolyásolása melletti fellépés.

 

10.4. Feladatok

Ø  A tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása.

Ø  A higiénés kultúra megalapozása.

Ø  A testi és szellemi teherbíró képesség fejlesztése.

Ø  A testkultúra, a testi nevelés iránti igény felkeltése.

Ø  Érzelmi kiegyensúlyozottság, gazdag érzelemvilág kialakulásának elősegítése.

Ø  A tanulók egy-egy részterületen sikeresek legyenek (tehetséggondozás). A pedagógus feladata az egyéni értékek kibontakoztatása.

Ø  Tanulóinkat testileg és lelkileg egészséges, szociálisan megfelelően fejlett, harmonikus személyiségű, kellő önbizalommal rendelkező fiatalokká neveljük.

 

10.5. Követelmények

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével.

§  Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről.

§  Megfelelően tájékozódik az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról.

§  Az osztálytermek berendezése nem minden esetben felel meg az egészségügyi szempontoknak. Gondoskodni kell a megfelelő méretű, minőségű bútorzatról, világítótestek és számítógépek helyes elhelyezéséről.

§  A pedagógusok figyelnek a gyerekek megfelelő testtartására. Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar…) testhelyzetben történő figyelést és tanulást. Ügyelünk arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsunk változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében.

§  Odafigyelünk arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket.

§  A munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről és az egyenletes heti és napi terhelésről

§  Tudatosan és folyamatosan törekszünk arra, hogy szebbé tegyük az iskola környezetét, pl. rendezünk versenyeket, a tanulókkal a témával kapcsolatos plakátokat készítünk, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságra a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat képeket gyűjtenek.

Iskolánk tanulói

Ø  Legyenek tisztában azzal, hogy az egészség az ember legnagyobb kincse, amelynek károsodása, (esetleg tudatos károsítása: alkohol, dohányzás, drog) visszafordíthatatlan és jóvátehetetlen folyamatot indíthat el a fejlődő szervezetben

Ø  Érezzék azt, hogy az egészséges életmód alappillére a testi-lelki higiéné.

Ø  Lássák be, hogy a testmozgás, a sport, a testi képességek folyamatos fejlesztése elengedhetetlen feltétele a tanulással, munkával járó szellemi és fizikai megterhelés károsodás nélküli elviselésének.

Ø  Használják ki az iskola nyújtotta lehetőségeket a mindennapos testedzésre, fizikumuk erősítésére, állóképességük növelésére.

Ø  Legyenek tisztában életkori sajátosságaikkal és a rájuk leselkedő veszélyekkel.

Ø  Ismerjék és alkalmazzák az alapvető tisztálkodási szokásokat.

Ø  Önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.

Ø  Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk, toleranciájuk.

 

10.6. Résztvevők listája

- Pedagógusok: Az osztályfőnöki és szaktanári nevelő és oktató munkához kapcsolódva be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot. Minden tanár részt vesz az egészségnevelési programokon, segít azok szervezésében. Példát mutat egészséges életmódjával.

- Diákok: Részt vesznek az egészségügyi programokon. Elősegítik az egészségnevelési célok megvalósulását.

- Technikai és adminisztratív dolgozók: a nevelés segítése, példamutatás, a kulturált, egészséges környezet biztosítása

- Szülők, szülői munkaközösség: lehetőség szerint be kell vonni a szülőket a felvilágosítás során, elnyerni együttműködésüket, összhangot teremteni az iskola és az otthon között, bevonni őket a konkrét programokba, tevékenységekbe is.

- Gyermekvédelmi felelős: rendszeres fogadóóráival, civil szervezetekkel való kapcsolattartással támogatja az egészségnevelési programot.

- Iskolaorvos, védőnő: segítik az egészségnevelést előadásokkal, tevékenység szervezéssel, akciók indításával, szűrővizsgálatokkal, stb. Rendszeresek félévenként az iskolafogászat szűrővizsgálatai.

- További külső kapcsolataink:

 

10.7. Az egészségnevelés iskolai területei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

§  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

§  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

§  az értékek ismerete

§  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

§  a betegségek kialakulása, megelőzése és a gyógyulási folyamat

§  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

§  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

§  a tanulási környezet alakítása

§  az idővel való gazdálkodás szerepe

§  a rizikóvállalás és határai

§  a szenvedélybetegségek elkerülése

§  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák:

§  az egészséges táplálkozás témái

§  a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás

§  a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció

§  a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)

§  a testi higiénia

§  a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

§  a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)

§  a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

 

10.8. Az egészségnevelés színterei

A) Tanórai tevékenység

§  A kötelező és választható tanórák tantárgyainak programjában, tanmeneteiben helyet kapnak az egészségvédelmi nevelés céljai, feladatai, alapelvei.

§  Az osztályfőnöki tantárgy és az egészségtan modul helyi tantervébe beépítjük az egészségvédelmet szolgáló anyagrészeket.

§  Szülői kérések esetében segítünk az erdei iskolai foglalkozások megtervezésében, megszervezésében, a programok összeállításában.

 Osztályfőnöki órák ajánlott témái:

5. évfolyam:

·         Életmódok és az egészség

·         Az életmód és a veszélyes anyagok

·         Helyes táplálkozási szokások

·         Helyes higiénés szokások

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

 

 A napi testmozgás biztosításának lehetőségei

a) Mindennapos testnevelés az 1-4. évfolyamon:

§  A 6-10 éves gyermek egészséges testi fejlődése nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül.

§  Az iskola helyi tantervében meghatározott heti 3 testnevelés óra

§  Iskolai sportköri foglalkozások (hetente legalább kétszer negyvenöt perc), a hét különböző napjain vannak, így hetente több foglalkozáson is részt vehet valaki igénye szerint.

§  Minden olyan tanítási napon, amikor a délelőtti tanítási időszakban nincs testnevelés óra, meg kell szervezni a játékos egészségfejlesztő testmozgást. Ideje naponként legalább 30 perc legyen, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A tanítási órák részeként, szükség szerint egy óraközi szünet 50%-a terhére lehet megszervezni, mely az osztálytanító feladata.

 

b) Mindennapos testnevelés a felső tagozaton:

§  A heti 2,5  testnevelés óra

§  Minimum heti két alkalommal vehetnek részt tanulóink délutáni sportköri foglalkozásokon.

§  Helyet adunk egyéb sportágaknak is, melyek nem iskolai szervezésűek, de iskolánk tanulói vesznek részt az edzéseken (pl. labdarúgás, asztalitenisz,)

§  Lehetőséget kapnak iskolán kívüli szerveződések is a tornatermi sportolásra (pl. felnőtt kosárlabda), így hangsúlyozzuk a mozgás fontosságát.

Gyógy-testnevelés: feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy-, vagy könnyített testnevelésre utalja.

 

B) Tanórán kívüli foglalkozások

 

Mindennapos testnevelés a napköziben:

A napközis nevelő feladatai a következők a mindennapos testnevelés megszervezésében

§  a szabad levegőn való tartózkodás (Játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.)

§  Változatos szervezéssel segíti a minél sokoldalúbb mozgásos játékot.

§  Biztosítja a tanulóknak a közös mozgás örömét, elősegítve a társas kapcsolatok kiépítését, a személyiség fejlesztését.

Délutáni szabadidős foglalkozások:

Lehetnek sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások.

§  Egészségnap: az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Négyévente legalább egyszer megszervezésre kerül.

§  Ismeretterjesztő előadások, serdülőkori egészségügyi ismeretek – ajándékcsomagok kiosztása, foglalkozások megtartása.

§  Hétvégi iskolai programok: sportrendezvények, kulturális programok.

§   Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok, az ezekből származó élményeinek feldolgozása

§  Tájékoztató fórumok: szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató külső előadóval, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.

§  Szakmai tanácskozások, tréningek: elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.

 

10.9. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Szülők (család), szülői munkaközösség, iskolaorvos, védőnő

§  A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)

§  Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

§  Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve.

§  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

 

Az iskolai egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:

§  Testápolás, személyi higiénia

§  Az életmód és betegségek összefüggései

§  Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok.

§  A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.

§  Veszélyes anyagok és hatásuk

§  Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben.

§  Családi életre nevelés, társkapcsolatok és annak veszélyei

§  Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórház és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét.

A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.

 

10.10. Módszerek

·         információközlés

·         kortárs csoport létrehozása, kortársoktató bevonása

·         interaktív módszerek: szituációs játékok, helyzetgyakorlatok

·         beszélgetés, vita

·         kiselőadások

·         pályázatokon való részvétel

·         játék, a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok

·         sport, kirándulás, egészségnap rendszeres szervezése

·         részvétel a helyi egészségvédelmi programokon

·         környezetvédelmi tevékenységek

·         az egészséges életmódra nevelés tanórákon

 

10.11. Anyagi erőforrások: fenntartói támogatás, alapítványi segítség, pályázati pénzek, szülői segítség, szponzori támogatások

 

10.12.  Továbbképzés

Aktuális városi, megyei rendezvényeken, továbbképzéseken való részvétellel. A szakirodalom és a médiák folyamatos figyelemmel való kísérése.

 

10.13. Ellenőrzés, értékelés, mérés

Kérdőív, szociometriai vizsgálatok, megfigyelések, beszélgetések, véleménynyilvánítások.

 Ezek dokumentálása.

 

 

XI.  Környezeti nevelési program

 

Közoktatási jogszabályok

A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre.

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése.

 

11.1. Erőforrások

Belső személyi erőforrások

·     Pedagógus:

-          tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát

-          példamutató magatartású

-          részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb.

·     Diák:

-          részt vesz a környezeti nevelési programokon pl. tantermek, zöld területek rendezése, hulladékgyűjtés

-          magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását

·     Technikai dolgozók:

-          vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. programok segítése, beszerzések, hulladékgyűjtők megfelelő ürítése stb.)

 

Külső személyi erőforrások

Önkormányzat, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek. Feladatuk lehet a programok segítése, együttműködés

 

 Anyagi források

·     Állami források: pályázatok, OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása.

·     Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, magánalapítványi, EU-s támogatások

·     Magánforrások: alapítványok, szponzorok

·     Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel, megtakarítások,

 

11.2. Célok  és feladatok

·         A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.

·         Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.

·         Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, a környezetérzékenység javulását.

·         Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.

·         Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.

·         Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.

·         A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.

·         A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetünk c. tantárgyak keretében

·         Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.

·         A természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

·         Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)

·         A hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken

·         A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése

Legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek elsajátíttatása, és az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőinek megismertetése

Környezetvédelmi tanulói pályázatokon történő tanulói részvétel, és az erre való ösztönzés, segítségnyújtás

·         Mindennapi testedzés:

o    Testnevelésórákon, iskolai sportköri foglalkozásokon

o    napközis szabadidőben, óraközi szünetekben, uszodai programoknál, Eötvös kupán, a KSE és a SZPDSE rendezvényein, stb.

Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők:

Célok:

Tevékenység, feladat:

(a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Nagy forgalom

Közlekedési biztonság növelése

A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése

- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása

- kerékpárral közlekedők számára biciklitároló

 - közlekedésbiztonsági nap szervezése

Légszennyezés

Csökkentés

- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása

- gyomtalanítás, parlagfű-irtás

Szemét és piszok

Tiszta,

egészséges környezet

- szeméttárolók sűrítése

- szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás

- felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről

- utak sózása helyett ásványi őrlemény használata

Az iskolabelső

Tiszta, meghitt környezet

- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák,

- portalanítás (atkák-allergia)

- gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: szén-dioxid)

- lábtörlők alkalmazása

Energia-felhasználás

Takarékos fűtés

- gázkazán szabályozása

- nyílászárók javítása, cseréje

Világítás

Egészséges, takarékos

- neonok cseréje energiatakarékos izzókra megtörtént

Vízfelhasználás

vízfogyasztás csökkentése

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása,

Csatorna

A csatorna karbantartása

- biológiai lebontók alkalmazása

- környezetbarát takarítószerek alkalmazása

Udvar

Biztonságos aljzat

- az aszfaltozott rész felújítása (megtörtént)

Az iskola eszközellátottsága

A tanítás-nevelés élmény-központúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség

- a tantermekben írásvetítő, számítógép, projektor

- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-anyagok

- digitális fényképezőgép, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, classmate pc

 

11.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

11.3.1. Tanórai keretek

A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet

·     hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve

·     nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.)

Hagyományos tanórai foglalkozások

·         tanórák tananyagába építve pl. természetismeret, technika és életvitel, kémia, környezetismeret, stb.

·         tantárgyi koncentráción keresztül, pl. rajz és vizuális kultúra, matematika, olvasás, stb.

·         egészségtan modulhoz kapcsolva

·         testnevelés tantárgyon keresztül

·         osztályfőnöki órákon környezetvédelemmel kapcsolatos témák tárgyalása

Nem hagyományos tanórai foglalkozások

Néhány lehetőség az ilyen típusú tanítási-tanulási keretre. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek:

·     Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János)

·     Jeles Napok: Ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napokat vegyük listára, melyen kötelező tananyagot sajátíttatunk el. Iskolánkban ilyen a Víz Világnapja, a Madarak és Fák Napja.

·     Terepgyakorlatok: Nagyon jó módszer például az 5-6. évfolyam számára, Magyarország élőhelyeinek, ezek élővilágának megismerésében. Iskolánkban a vizek élővilágáról szóló tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítése mindig egy tóhoz szervezett terepgyakorlat keretében történik.

·     Nem a tanteremben tartott óra: Iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart.

11.3.2. Tanórán kívüli lehetőségek

Szakkör, gyűjtőmunka, vetélkedő, nyári tábor, kézműves foglalkozás, színház, mozi, akciók, kampányok, kirándulás, túra, múzeum- és állatkert látogatása, pályázatokon való részvétel, iskolakert, madárbarát kert, hulladékgyűjtés, nemzetközi projektek, kiállítás (készítés, megtekintés), települési környezet szépítése, köztéri demonstráció

Részletezve:

Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása: pályázat kiírásával, A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.

Tábor – Lehetőleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élőhely-térképezés, mérések stb.). Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor az egészségnevelés fontos színtere

Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Megszervezhetjük annak kiderítését, hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék-kezelés módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget egyaránt.

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

 

Február 2.

Vizes Élőhelyek 

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

A helyi védőnők kezdeményezésére és szervezésében gyakorlati tevékenységgel egybekötött (főzés, fogyasztás), egészséges táplálkozásról szóló napot tartunk 3. és 5. osztályban

Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára

Kiállítások – Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra.

Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak.

Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával.

Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egynapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.

Iskolai kert- Ilyen módon nagyon sok tanulót egész évben értelmes környezetvédelmi feladattal láthatunk el. Főleg technika órán végzik a tanulók a kerti munkálatokat.

Zöldesítés: A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők illetve az iskola-közeli lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. 

Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés Szervezünk az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést, (műanyag palackok, kupakok, papír) Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihat a tanuló tágabb környezetére is.

Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.

Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is.

Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár)

Diák Önkormányzati nap – A DÖK által meghatározott iskolai programnak mindig van környezet-egészségügyi része is.

Sportnap – a szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük.

Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése

DSK szervezések: délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek.

Látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására.

Előadások – A jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is.

Filmvetítés: környezetvédelmi, egészségügyi problémákat tárgyaló filmek megnézése és utána beszélgetés, véleménycsere.

Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére.

Szülői fórum: Témák lehetnek az egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem.

 

11.4. Módszerek

JÁTÉKOK: pl. Szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógia

RIPORT MÓDSZER: pl. kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriport

PROJEKT MÓDSZER: analízis – akció projektek

TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK: terepgyakorlatok, táborok, térképkészítés, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések

AKTÍV, KREATÍV MUNKA: pl. természetvédelmi és fenntartási munkák, rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS: csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében

MŰVÉSZI KIFEJEZÉS: pl. Vizuális művészet a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

 

11.5. Az iskolai környezet

A példamutató iskolai környezet tényezői:

·     termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikuma

·     növények, élősarok

·     anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés

·     gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése

·     szelektív hulladékgyűjtés

·     pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása

·     iskolai médiumok zöld rovatai

 

11.6. Kommunikáció, információáramlás

Iskolán belül:

Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések,  iskolagyűlések

Iskolán kívül:

Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, SZM-megbeszélések, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek

 

 

XII. Fogyasztóvédelem az iskolában

 

Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

 

12.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

 

12.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése.

 A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásában lényeges például:

Fontos továbbá a fogyasztás során:

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

 

12.3. Alapfogalmak:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás

Ökológiai fogyasztóvédelem

Környezettudatos fogyasztás

Fenntartható fogyasztás

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem

 

12.4. Cél

Egy olyan tudatos fogyasztói értékrend kialakítása, amelyben a fogyasztók vásárlási döntéseiknél figyelembe veszik és mérlegelik a környezet- és egészségvédelmi szempontokat és a jövő generáció érdekeit is.

 

12.5. Feladatok.

-          Információszolgáltatás, tájékoztatás

-          Folyamatos és következetes szemléletformálás

-          Megteremteni az iskolai „környezet-egészségügyi program” külső feltételeit (szülőkkel, önkormányzattal való egyeztetés és folyamatos kapcsolattartás, speciális foglalkozások, foglalkozási-oktatási anyagok biztosítása),

-          A működésben megjeleníteni a modern hulladékgazdálkodás alapelveit (megelőzési programok, iskolai szelektív gyűjtés bevezetése, papírgyűjtések, hulladékszegény irodák és rendezvények stb.),

-          Az intézmény üzemeltetésénél (energiafelhasználás, karbantartás, foglalkozások, rendezvények) minimálisra csökkenteni a környezet terhelését,

-          A közétkeztetésnél, az iskolai büfé működtetésénél érvényesíteni az egészséges táplálkozással kapcsolatos elvárásokat:

-          Az iskola külső beszerzéseinél a környezetkímélő (bb) termékekre összpontosítani: a beszerzések során az iskola keresse a 

§  A természetes anyagból készült tartós, javítható, az energiatakarékos és kevés hulladékot termelő,

§  Az újrahasznosított hulladékból gyártott és

§  Az egészségkárosító anyagoktól mentes termékeket.

§  Kerülje azonban a hamar szemétbekerülő, silány minőségű, egészségkárosító anyagokat tartalmazó árucikkeket, valamint az eldobó (egyszer-használatos) termékeket és csomagolásokat.

 

12.6. Iskolában megjeleníthető témakörök

-          Fogyasztói szokásaink és azok következményei

-          Információszerzés lehetőségei a termék előállításának, használatának egészségügyi és ökológiai következményeiről

-          A különböző csomagolási technikák és anyagok és hatásuk

-          Hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás

-          Reklámok szerepe, hatása, veszélyei

-          Energiagazdálkodás, megújuló és nem megújuló energiaforrások

-          Takarékosság

-          Veszélyeztetett fajok és megóvásuk

-          A fogyasztás – egészségkárosítás – környezetszennyezés összefüggései

-          A reklám – fogyasztás – hulladék összefüggés elemzése

Konkrét témák :

-          Iskolaszerek téma fogyasztóvédelmi megközelítése

-          Iskolások, mint fogyasztók

-          Az iskolabüfé „zöldítése”

-          Gyermekreklámok, hirdetések

-          Fogyasztási cikkek márkái, márkahűség

-          Papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés

 

12.7. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az egyes tantárgyakban megjeleníthető tartalmak például:
- Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései
- Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag - fogyasztási számítások
- Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák)
- Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások
- Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái
- Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
- Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk
- Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások

- Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.
- Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

Osztályfőnöki óra: fogyasztóvédelemmel kapcsolatos témák feldolgozása
Tantárgyközi  projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz)

·         Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

 

12.8. Módszertani  elemek

Készségek fejlesztése a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását.

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.

Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.

 

B)  HELYI TANTERVEK

 

I.  A segédletek kiválasztásának elvei

 

1. 1.  A tankönyvválasztás szempontjainak meghatározása

 

A tankönyvpiacon széles választékban állnak rendelkezésre különféle kiadók tankönyvei, taneszközei. E kiadványok minősége, tartóssága, kompetenciafejlesztés céljából való felhasználhatósága széles skálán mozog. A tankönyv használhatósága szempontjából alapfeltétel:

·         az életkori sajátosságoknak megfelelő, az egymásra épülő fogalom- és feladatrendszer,

·         az emészthető mennyiségű ismeretanyag,

·         a tanulók olvasási képességeit és előzetes tudását figyelembe vevő szövegezés,

·         valamint a tankönyvi ábraanyag legyen sokoldalú  az ismeretek közvetítésében,

·         tartósság.

A Tankönyvkutató Intézet kutatási eredményeit felhasználva gyűjtöttük össze a tankönyvek kiválasztásának lehetséges szempontjait, és határoztuk meg a legfontosabb szempontokat, melynek alapján felülvizsgáltuk a használatban lévő tankönyveket, előkészítettük a tankönyvrendelést.

 

1.2.     A tankönyvválasztás szempontjai

 

Célja: a tankönyvrendelés kompetenciafejlesztés szempontjából történő eredményes megvalósítása

Tankönyvek kiválasztásának szempontjai

 

 

 

 Az eszközkiválasztás szempontjai

 

·         Az eszközök megválasztása a tantárgyaktól és a pedagógiai módszerektől függ. Még mindig meghatározó a tanári magyarázat szóbeli formája. Ehhez nyomtatott formájú taneszközöket választunk: tankönyv, munkafüzet, fali táblák, írásvetítőn kivetíthető fóliák. A magyarázatokat szemléletessé, pontosabbá kell tenni a folyamatábrákkal, vagy modellekkel (pl. biológia, matematika tanításánál) illetve fontos szerep jut a térképeknek, atlaszoknak már alsó tagozatban, később pedig a történelem, földrajz tantárgy oktatásában.

·         A technika fejlődésével eszközeink még tökéletesebbé váltak. Ma már az audiovizuális eszközök sokszínűsége teheti változatosabbá, könnyebbé az oktatást. A számítógép egyre gyakrabban áll a tanulók rendelkezésére, hisz pályázataink során újabb beszerzésre kerülhetett sor. Nyelvórákon, matematika órákon digitális tananyagok feldolgozásához classmate pc-t használnak a tanulók. Videolejátszó, a projektor, illetve a magnó gyakran használt eszköz a tanítási órán.

·         Különleges eszközigénye van a zeneoktatásnak: a tanulók tankönyvét, füzetét kiegészítik a hangszerek, amelyeken tanulnak és azok az egyszerű eszközök (pl. dallamkirakó), amelyet már első osztályban is használhatnak.

·         A matematika tantárgynál is lényeges, hogy ne csak az önálló munkához szükséges feladatgyűjtemények álljanak rendelkezésre, hanem a megértést segítő eszközök is: pl. geometriai formák, mérőeszközök, táblázatok, falitáblák a képletekhez. A gyerekeknek használni kell a körzőt és a vonalzót.

·         A kémia tantárgy speciálisan eszköz és anyagigényes. Biztosítani kell a kísérletekhez vegyszereket, tanulókísérleti eszközöket, hogy a tanulók tapasztalás útján is szerezhessenek ismereteket.

·         A fizika órák tartásához azokat a felszereléseket kell garantálni, amelyek a jobb megértést, a tanulók egyszerű kísérleteit lehetővé teszik

·         Rajzórán többféle eszközt is kell használni a tanulóknak, pl. festékek, zsírkréták, filctollak, különböző technikákhoz anyagok. Az eszközigényt a tanterv és a szaktanár választása határozza meg. A művészettörténeti ismeretek oktatásához biztosítani kell a szükséges szemléltető eszközöket. (A tanár laptoppal és projektorral vetíthető szemléltető anyagokat készít.)

·         Testnevelés órán a sporteszközök megválasztását az határozza meg, hogy a teremben illetve a szabadban tartják-e az órát. A teremben a falon elhelyezett szerek, az egyéni erősítő kézi szerek, és csoportos játékhoz a labdák állnak a tanulók rendelkezésére a taneszköz jegyzéknek megfelelően.

·         A technika tantárgy eszközigényét az éppen oktatott téma határozza meg.

·         A tanulók tudásának ellenőrzéséhez, teljesítményének méréséhez központi feladatlapokat használunk több tárgynál is.

·         Az új oktatási módszerek elterjedésével egyre nagyobb teret hódít az irányított tanulói munka, ahol a gyermekek önállóan, interaktív módon dolgozzák fel a tananyagot, a tanár segít, és irányít. Ez a tanulási mód az eszközrendszer bizonyos mérvű átalakulását igényli, a demonstrációs eszközök helyett a tanulók által használható eszközök számát kell a jövőben gyarapítani (pl. személyi számítógépek és speciális szoftverek, tanulókísérleti eszközök.)

 

II. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

 

Formája

Írásbeli és szóbeli házi feladat

Célja

a) Az órán tanult anyag gyakorlása

b) A következő óra anyagának előkészítése, pl. kutatómunka, előadás

Típusa

A házi feladat lehet kötelező és nem kötelező.

A kötelező házi feladat feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak. Csak olyan kötelező házi feladat adható fel, amelyet a tanuló otthon, az órán gyakorolt anyag, ill. feladatok alapján meg tud oldani.
Nem kötelező házi feladatként feladható olyan feladat, amely kapcsolódik az anyaghoz, de több ismeretet, logikát követel. Ezek a feladatok a differenciálás eszközei lehetnek, a jó tanulóknál a tehetséggondozást szolgálhatják. A képességek szerinti differenciálást az otthoni feladatok mennyiségével is meg lehet valósítani.

Mennyisége

Az írásbeli házi feladat összesen annyi legyen, ami a napközis tanulási időben elvégezhető.

A szóbeli házi feladatok feleljenek meg az életkori sajátosságoknak.

A napi terhelés az otthoni munkákat tekintve ne haladja meg a délelőtti tanórák időtartamának a felét. Erről a napközis nevelők és az osztálytanítók, valamint a szaktanárok időszakonként és/vagy szükség szerint konzultálnak és egyeztetnek

Házi feladat hétvégére, szünetekre

Hétvégére, szünetekre (őszi, téli és tavaszi szünet) nem adható több házi feladat, mint amennyit a következő órára való felkészülés igényel.

A nyári szünetre javasolni lehet gyakorló feladatokat, házi olvasmányokat.

A házi feladat hiánya

A házi feladat hiányáért fekete pont adható.

A tanár belátása szerint, de általában 5 fekete pont után 1-es jár a naplóba. Ez a jegy a félévi, ill. év végi osztályzatba nem számít olyan súllyal, mint egy feleletjegy. Célszerű a naplóban jelezni, pl. ezt a jegyet más színnel beírni.

Betegség után: Elsősorban a szóbeli házi feladatnál biztosítani kell a tanulónak megegyezés szerinti időt, hogy bepótolja azoknak az óráknak az anyagát, amelyekről hiányzott. Az egyéni felkészülést kérésre segíteni kell (magyarázat, korrepetálás)

Ha éppen azon az órán jön vissza a tanuló a betegségről, amikor dolgozat következik, megírja, de figyelembe kell venni, hogy az adott anyagnál mennyit hiányzott. A tanár joga eldönteni, hogyan értékeli a dolgozatot, hogyan kéri számon a kimaradt anyag pótlását.

Az iskolaotthonos oktatásban a házi feladatot az iskolában végzik el a tanulók. (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 39/C (4)). Hét közben gyakorlás céljából csak az olvasókönyvet és a német nemzetiségi nyelvhez szükséges anyagot viszik haza. Hétvégére a többi felszerelést is haza adja az iskola.

 

III. A községi és iskolai könyvtár feladata az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésében

 

 

IV. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

 

Az ellenőrzés és értékelés a tanítási-tanulási folyamat alapvető alkotóeleme. A tanulók tanulmányi előrehaladásának, képességeiknek és személyiségfejlődésüknek ellenőrzése és értékelése a tájékoztatás, visszajelzés a nevelő és a tanuló számára egyaránt.

Az ellenőrzés során meglátják munkájuk eredményét. A tanuló visszajelzést kap önmaga képességeiről, tudásáról, így ösztönöz további munkára, szorgalomra. A tanár is tájékoztatást kap ismeret-, és információ átadásának sikeréről, oktató munkájának eredményéről. Az ellenőrzés és az értékelés nevelő jellegű tevékenység, így része a személyiség fejlesztésének.

Lényeges, hogy a beszámoltatás ne legyen öncélú, ne csupán a „jó jegyért” dolgozzon a tanuló! Célunk a segítő szándék, a hibák javítása, a hiányosságok pótlása, melynek során a tanulók megfelelnek a tantervi követelményeknek.

1. A számonkérés formái:

A folyamatos megfigyelés: az egész tanítási-tanulási folyamatban állandó. Sok mindenre kiterjedhet. A tanuló lámpaláz és felelési drukk nélkül ad számot tudásáról, amit a nevelő akár érdemjeggyel is értékelhet.

Szóbeli ellenőrzés:              a) beszélgetés (kérdés-felelet) formájában

                                                      b) önálló feleletként

Önismeretre, aktivitásra nevel. Fejleszti a tanulók emlékezetét, gondolkodását, kifejezőkészségét. Fény derül a tanuló logikájára és egyéni stílusára. Feladatunk, hogy szóbeli feleltetés alkalmával figyelembe vegyük a tanuló személyiségét. Értékelésünk célja az előrehaladás, a motiváció legyen.

Írásbeli ellenőrzés: a tanuló teljes önállóságra van késztetve, nevelői segítség nélkül kell számot adni tudásáról. Fajtái aszerint különböznek, hogy mi az ellenőrzés célja.

a)      felmérő dolgozat,

·         év eleji, diagnosztikus mérés: a meglévő tudásszintet mérjük, erre építünk az év során, a félévi osztályzatba nem számít bele

·         félévi, év végi, szummatív mérés: az eltelt időszakban a tanulók fejlődését mutatja.

b) Írásbeli felelet: rövid terjedelmű, idejű: alapkövetelmények ismeretét méri, lényeglátásra ösztönöz, összeállítása nagy gondosságot igényel

c) Témazáró dolgozat

-          tanterv előírásai szerint készül

-          egy lezárt témakör után íratjuk

-          célunk: típushibák összegyűjtése, hibák elemzése és javítása

A továbblépés feltétele a „jól” megírt dolgozat. Ennek formái lehetnek:

·         Feladatlap: feleletválasztásos, felelet-kifejtős, kevert.

·         Esszé (az adott kérdés rövidebb-hosszabb kifejtése)

·         Gyakorlati munka (rajzok, „barkács”- munkák stb.): a megtanult ismeretek, egyéni készségek ellenőrzésére szolgál

A számonkérés módjának megválasztására a pedagógus jogosult, bizonyos alapelveket azonban köteles betartani. Lehetőség szerint fele-fele arányban szerepelteti az értékelés rendszerében a szóbeli és írásbeli formákat az elméleti tantárgyak esetében. Kivéve, ha a szakértői vélemény mást javasol, vagy a szülő mást kér. Előnyben részesíti a tanár a diák számára kedvezőbb eredményt ígérő értékelési módszereket, ha ezt a tanuló képességei, készségei indokolják (pl.: lehetőleg szóban felel az olvasás és írászavarral küszködő diák). A kijavított dolgozatokat a tanulónak minden esetben át kell adni átnézésre, a témazáró dolgozatokat a tanév végéig meg kell őrizni, és a szülők megtekinthetik.

 

V. Az értékelés rendszere, a magasabb évfolyamba lépés feltétele

 

Intézményünkben a diákok tantárgyi tudását, magatartását és szorgalmát értékeljük. Az értékelés alapja mindig a NAT és a kerettanterv követelményeire épülő helyi tanterv. Az értékelés célja a szülő és a tanuló tájékoztatása a tanulmányi munkáról és a személyiség alakulásáról. Iskolánk a felső tagozatban és a 2- 4. osztály végén hagyományos ötfokozatú értékelési skálát alkalmazza (érdemjegy). Az alsó tagozat első évfolyamán és a második tanítási év félévében szövegesen értékelünk.

5.1. Az értékelés módjai:

 

a)       szöveges értékelés: 1. osztályokban félévkor és tanév végén, a 2. osztályban félévkor szöveges értékelést alkalmaz a pedagógus. A szöveges értékelést a tanító végzi az erre kialakított értékelő lapokon. 2004. szeptember 1-től az 1. osztályban a tanuló csak akkor kötelezhető évismétlésre, ha a szülő kéri, vagy a hiányzásai miatt tanulmányi kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. Második évfolyamtól a nevelőtestület határozata alapján a tanuló évismétlésre kötelezhető (2010. évi LXXI. törvény).

      A szöveges értékelés szempontjai, a mondatbankok megtalálhatók a 9.sz. mellékletben valamennyi alsó tagozatos évfolyamra. Ezzel fenntartjuk a lehetőséget arra, hogy a tantestület döntése alapján visszatérhessünk a szöveges értékelésre. .

 

b)       öt fokozatú számskálával: a 2-8. osztályban

Az érdemjegy megállapításánál figyelembe vesszük a tanuló szóbeli és írásbeli munkáját, órai és a tananyaghoz kapcsolódó órán kívüli aktivitását, versenyeken való részvételét.

A lefektetett elveknek megfelelően az érdemjegy

Jeles (5): A tantervi követelményeknek eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a tanultakat. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni.

Jó (4) ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét, definíciói reproduktívak.

Közepes (3) ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan gondolkozni, beszélni. segítséggel képes megoldani szóbeli feladatokat.

Elégséges (2) ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önállóan feladatvégzésre.

Elégtelen (1) ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimum követelmények teljesítésére sem képes.

Diákjaink félévkor tájékoztató jellegű értékelést, év végén pedig bizonyítványt kapnak. A tanulóval ismertetjük, hogy milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Értékeljük sikeres és sikertelen munkáját egyaránt. Ennek érdekében új tantárgy esetén az első hónapban, inkább szóban értékelünk.

Az értékelés dokumentumai a következők:

 Évfolyam

félévkor

Tanév végén

1. osztály

Tájékoztató füzet,

 Napló

Tájékoztató füzet, Napló, Bizonyítvány,Törzslap

2-8. osztály

Tájékoztató füzet, ellenőrző

Napló

Napló, Bizonyítvány,

 Törzslap

 

5.2. A tanulók értékelésének helyi rendszere:

 

Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:

·         A tanulók minősítése

·         Visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról

·         Az önértékelés képességének kialakítása

·         Személyiség fejlesztése

 

Az ellenőrzés az és azt követő értékelés legyen:

-          Pedagógiailag kifogástalan

-          Folyamatos, rendszeres, tervszerű, aktuális

-          Kiszámítható, nem kampányszerű

-          Sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is

-          Módszertanilag változatos

-          Konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos

-          Természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!

Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere. Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét és a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is.

 

A témazáró felmérések osztályozása

1-4. évfolyamon                       érdemjegy                         5.-8. évfolyamon

  100% - 90%                                      5                                       100%-90%       

   89% - 70%                                       4                                         89%-75%

   69% - 50%                                       3                                        74%-55%

   49% - 30%                                       2                                         54%-35%

      29% - 0                                          1                                         34%-0%

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:

Piros tintával: témazáró felmérések, tanév végi osztályzatok

Kék tintával: szóbeli feleletek, írásbeli feleletek

Zöld tintával: félévi osztályzatok, gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, füzetek rendje, külalak.

 

5.3. Magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái

 

1) A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményeit a tantestület állapítja meg. A tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésében az osztály közössége, valamint az osztályban tanító pedagógusok, napközis nevelők is részt vesznek. A félévi és év végi magatartás és szorgalom jegyekre az osztályfőnökök tesznek javaslatot az előzőek figyelembe vételével, majd az osztályozó értekezlet hagyja jóvá. 

A magatartással és szorgalommal kapcsolatos követelmények:

A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe:

-          A tanuló magaviselete tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon, szünetben

-          A tanuló viszonya a közösséghez

-          A tanuló tanuláshoz, munkához való viszonya

-          Személyiségjegyei

-          Viselkedésének kompaktsága (iskolai és iskolán kívüli magatartása eltér-e?)

A szorgalom értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe:

-          Képessége szerint tanul-e?

-          Vállal-e „többletmunkát”?

-          Milyen a kötelességtudata, igényessége önmagával szemben?

-          Mennyire önálló a munkában?

A magatartás és szorgalom minősítésének négy fokozata van:

Magatartás:         5( példás)        Szorgalom:                 5 (példás)

                                      4 (jó)                                                     4 (jó)

                                      3 (változó)                                           3 (változó)

                                      2 (rossz)                                                2 (hanyag)

 

A magatartás és a szorgalom értékelése havonta történik, az osztályban tanító pedagógusok és a diáktársak bevonásával. Félévkor és év végén az osztályozó értekezleten a minősítésre az osztályfőnök tesz javaslatot, eltérő vélemények esetén szavazással döntenek az adott közösségben tanítók. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szava dönt. Az elbírálás alapját az alábbi táblázatokba foglalt elvek képezik:

 

A magatartás jegyek követelményei:

 Magatartás

Példás

Változó

Rossz

Aktivitás, példamutatás

Igen jó, nagyfokú

Közepes

Gyenge

Negatív, vagy romboló

Közösségi célokkal való azonosulás

Igen

Ellenük nem vét

Ingadozó

Szemben áll

Munka a közösségért

Élenjár

Aktívan részt vesz

Közömbös

Érdektelen

Hatása a közösségre

Pozitív

Befolyást nem gyakorol

Nem árt

Negatív

Törődés a társaival

Gondos, segítőkész

Segítőkész

Ingadozó

Közömbös, gátló

Házirend betartása

Betartja és erre ösztönöz

Betartja

Részben tartja be

Sokat vét ellene

Viselkedés, hangnem

Kifogástalan

Kívánni valót hagy maga után

 Udvariatlan

Durva, goromba

Fegyelmezettség

Nagyfokú

Megfelelő

Gyenge

Elégtelen

 

A szorgalom jegyek követelményei:

Szorgalom

Példás

Változó

Hanyag

Tanulmányi munkája

Igényes

Figyelmes

Ingadozó

Hanyag

Munkavégzése

Kitartó, pontos, megbízható

Rendszeres

Rendszertelen

Megbízhatatlan

Tantárgyi és önálló munkája

Mindent elvégez

Ösztönzésre dolgozik

Önállótlan

Feladatait nem végzi el

Munkaszervezése

Igen jó

Közepes

Gyenge vagy nincs

Tanórán kívüli információk felhasználása

Igen sokszor, rendszeresen

Előfordul

Ritkán

Egyáltalán nem

 

5.4. Diákok jutalmazása:

 

 

VI. Nem szakrendszerű oktatás az 5. és a 6. évfolyamon

 

VI. 1.  A közoktatási törvény alábbi paragrafusai az irányadók

 

8.§ (3) d) A bevezető és kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

 

121. § 34. szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.

128. § (19) A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.

133.§ (1) Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009-es tanévben, majd ezt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

17.§ (8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.

A közoktatási törvényt módosító 2010. évi LXXI. tv rendelkezései lehetővé teszik, hogy a tantestület döntése alapján az intézmény a 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben visszatérjen 5-6.osztályban a szakrendszerű oktatáshoz. Erről a tantestület 2010. augusztus 30-án a 2010/2011. évi nyitóértekezleten egyhangú szavazással határozott. Így a 2011/2012. tanévben az alsó tagozaton és a 6. osztályban, a 2012/2013. tanévtől csak az alsó tagozaton lesz nem szakrendszerű oktatás. 

 

VI. 2. Az iskola sajátosságainak figyelembe vétele

 

Idegen-nyelvi kompetencia-fejlesztés a nemzetiségi német nyelvi órákon

 

Iskolánkban nemzetiségi német nyelvoktatás folyik. Ennek kapcsán már több éve csoportbontásban oktatjuk a nyelvet. Az osztályok viszonylag alacsony létszáma nem teszi lehetővé az osztályon belüli, csak a két osztály együttes csoportbontását.

A 2009/2010. tanévtől a csoportbontás alapja a szülő választása a nyelvi oktatási formák között. A tanulók megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.

A nem szakrendszerű oktatásban iskolánk nemzetiségi volta miatt az idegen-nyelvi kompetenciafejlesztést is megszerveztük.

Szakembereink adottak a feladat megszervezéséhez. Elsődleges cél az olvasás, beszéd, íráskészség fejlesztése a nyelvi órákon.

 

Magyar órákon a szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés

 

Az elmúlt tanévekben végzett kompetenciamérésekkor kiderült, hogy vannak hiányosságok a szövegértésnél, ezért kiemelten kezeljük ennek a kompetenciának a fejlesztését.

Hangsúlyt fektetünk a beszédértésre, beszédművelésre, az olvasott és írott szöveg megértésére, az írás és szövegalkotásra, ábraelemzésre, valamint az anyanyelvi kultúrára, nyelvtani, helyesírási ismeretekre.

Az alsó tagozat első két osztályában az olvasási, írási zavarok kialakulásának megelőzése érdekében lassabb haladási tempóban, de biztosabb tudás kialakítására törekednek a tanítók. Ezt a kompetencia alapú oktatás rendszerével vagy a Meixner-féle programcsomag alkalmazásával érik el. Az iskolaotthonos képzési forma kiemelt lehetőséget ad az egyéni fejlesztésre, a képességek, készségek fejlesztésére, bevésésére.

 

Elemi számolási készség és gondolkodási képesség fejlesztése a matematika órákon

 

A matematika órákon elsősorban az elemi számolási készségek fejlesztését valósítjuk meg. Ide tartozik a számírás készsége, a mértékegység-váltás, és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségei.

Az elemi rendszerező képesség, problémamegoldó és kombinatív képesség fejlesztése is cél.

A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra is figyelmet fordítunk.

Mivel a tanulók továbbhaladásának és eredményes felkészülésének elengedhetetlen feltétele a szövegértés, a lényeg kiemelés, az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása, ezeket a kompetenciákat nem csak a fentebb felsorolt tanórákon, hanem valamennyi pedagógus, minden tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson kiemelt feladatnak tekinti.

 

A helyi tantervekben is megjelennek a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos feladatok.

 

 

VII. Óraszámok

 

·         Az óraszámokat elsősorban a központi kerettantervre alapozzuk. Az eltéréseket a helyi sajátosságok megvalósításának szándéka indokolja. Erről részletes tájékoztatást az 1. számú függelék ad.

·         A szabadon tervezett órákról a szülői igényeket figyelembe véve a nevelőtestület dönt, évente. A szabadon tervezett órák rendszerét a 2. számú melléklet tartalmazza.

·         6. osztályban az egészségtan modult külön tárgyként tanítjuk, évi 18,5 órában, amit tömbösítünk. Így az egyik félévben tanulnak egészségtant a tanulók, heti 1 órában.  A 8. osztályban a szabadon tervezett órakeretből évi 18,5 órát, vagyis heti 0,5 órát az egészségtan tantárgyra fordítunk. Ezt a biológia tantárgyba integrálva, azzal együtt összesen heti 2 órában oktatjuk a biológia-egészségtan együttesét. Az egyes biológia anyagrészeknél a megfelelő egészségtani vonatkozásokat is megtanulják a diákok (pl. a tüdő és légzés témakörhöz kapcsolva a dohányzás ártalmait). A két összevont tantárgyra félévi és év végi minősítéskor egy érdemjegyet kapnak a tanulók. A tantestületi döntést az egészséges életmódra nevelés és az életvitel alapkompetencia fontossága indokolta.

·         A felső tagozat 6.-7.-8. évfolyamán az osztályfőnöki órákhoz a 2008. kerettanterv évi 18,5 óraszámához még 18,5 órát hozzátettünk a szabadon tervezett órakeretből, így minden felsős évfolyamon évi 37 óra, heti 1 óra osztályfőnöki órára fordítható. A közös döntés hátterében a tanulók alacsony neveltségi szintje, a magatartási problémák kezelésének szükségessége és a tantestület által helyesnek tartott értékek közvetítésének szándéka áll. 

·         A matematika tantárgyat minden évfolyamon és minden tagozaton évi 148 órára egészítettük ki a szabadon tervezhető órakeret terhére. Ez a nemzetiségi tagozat 4. évfolyamán évi 37 óra, a nem nemzetiségi tagozaton 1. és 2. évfolyamon évi 37 óra, 3. és 4. évfolyamon évi 18,5 óra többletet jelent. A felső tagozaton a 6.-7.-8. évfolyamon évi 37-37 matematika órával növeltük a kerettantervi óraszámot.

·         A 7. és  8. évfolyamokon a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát évi 18,5 órával megnöveltük. Az országos kompetencia mérések helyi eredményei indokolták a matematikai logika és a szövegértési kompetenciák fejlesztését, és az óraszámok növelése nagyban hozzájárul ezen alapkészségek fejlesztéséhez.  

·         A nemzetiségi nyelvoktató tantervben előírt nyelvi óraszámok biztosítása érdekében a nemzetiségi német tagozat óraszámai eltérnek a kerettantervben megadottaktól. 1-4. évfolyamon az évi 55,5 óra helyett 37 órában oktatjuk a rajz tantárgyat.  A harmadik évfolyamon az ének tantárgy óraszáma csökkent 18,5 órával.

·         A 7. évfolyamon a technika tantárgy óraszámát évi 18,5 órával csökkentettük, elsősorban a tanulók napi maximális terhelhetőségének betartása érdekében.

·         Az informatika tantárgy oktatásánál a 4. és 5. évfolyamos kerettantervi óraszámot felcseréltük. Így negyedik osztályban évi 18,5 (heti 0,5) órában, 5. osztályban évi 37 (heti 1) órában oktatjuk az informatikát.

·         A kerettantervi rendelet szerint 7. és 8. osztályban évi 18,5 óra, azaz heti 0,5 óra az etika tantárgy órakerete. Ezt évfolyamok között úgy csoportosítottuk át, hogy 7. osztályban évi 37 órában, heti 1 órában tanítjuk az etika tantárgyat.

·         Csoportbontást elsősorban a nyelvórák esetén alkalmazunk, hogy eleget tudjunk tenni a szülők választásának. A csoportok kialakításánál a gazdasági szempontokat, a személyi feltételeket, a tanítás megszervezésének lehetőségeit és a szülők igényeit vesszük figyelembe.

·         A sajátos nevelési igényű tanulók köréből az enyhe fokban értelmi sérült tanulókat, beszédfogyatékosokat és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos, valamint tartós és súlyos rendellenességével küzdőket részesítjük integrált nevelésben-oktatásban. A tanulók a tanítási órákon a többi gyermekkel együtt tanulnak, differenciált képzésben részesülnek, valamint egyénre szabott fejlesztő felkészítésben vesznek részt tanórákon kívüli foglalkozásokon is. A közoktatási törvény 52. §. (6) alapján szervezzük részükre a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat az egyes évfolyamokon kötelező heti óraszám 15%-ában. Minden tanuló annyi rehabilitációs órán vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szüksége. Ezt a szükségletet az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében írja elő. Tanulóink egyéni és kiscsoportos formában vesznek részt a rehabilitációs órákon, amelyek heti időkeretét (figyelembe véve a tanulók egyéni sajátosságait, haladási ütemét), esetenként a tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítjuk.

 

 

 

VIII. Helyi tantervek tantárgyanként

 

A helyi tantárgyak részletes tananyaga, követelményrendszere külön kötve a
HELYI TANTERVEK című dokumentumban találhatók meg.

 

 

Legitimációs záradékok

 

Jelen Pedagógiai Programot a Ceglédberceli ÁMK Eötvös József Általános Iskola és AMI tantestülete 5 évre készítette. Felülvizsgálatát, módosításait szükség szerint kell elvégezni.

A tantárgyfelosztással kapcsolatos és évente aktualizált mellékletei évente augusztusban benyújtandók elfogadásra a Képviselőtestület számára.

 

Az intézmény Pedagógiai Programját megtekintheti minden érdeklődő az alábbi helyeken:

-          Ceglédbercel Polgármesteri Hivatala

-          Községi könyvtár

-          Általános Iskola és AMI, Pesti út 160.

-          Iskolai könyvtár

-          Tanári szoba

-          Igazgatói és igazgatóhelyettesi iroda

-          Petőfi utca 1. szám alatti tanári szoba

-          Az iskola honlapján /www.bercelisuli.hu/

 

 


Mellékletek

 

 

1. számú melléklet: Közlekedési ismeretek beépítésének lehetőségei a helyi tantervbe

1.-3. osztályban főleg tanórán kívüli alkalmakkor, pl. közös séta vagy kirándulás előtt kerülhet szóba.

 Módszer: tanítói elbeszélés vagy közös megbeszélés

 

4. osztály: tanórákba építve dolgozható fel

Környezetismeret: közlekedési eszközök, jelzőtáblák, helyes viselkedés a járműveken.

Technika: jelzőtáblák készítése.

Rajz: útvonalterv készítése.

Fogalmazás: - jelenetek írása a járműveken való viselkedési módokról.

                       fogalmazás készítése ( pl. Repülőn, hajón … utaztam)

Fejlesztendő képességek: szövegalkotás, rajz, dramatizálás, összehasonlítás, ok-okozati összefüggések keresése, következtetések levonása, manuális képesség, (pl. makettezés).

Módszer: közös alkotó munka.

5 – 8. osztály: tanórákba építve, a következő témakörökhöz kapcsolódóan:

Dráma: meseírás (pl. A kerék fejlődése címmel); mesekönyv készítése; jelenetek megszerkesztése és előadása.

Nyelvtan: kommunikáció témakörben pl. jegyrendelés szóban és írásban; útvonal kérdezése; párbeszédek a közlekedési eszközökön.

Technika: „Tervezzük meg a jövő közlekedési eszközeit”; makettek készítése járművekről;

                   kerékpár javítása; előadások készítése a járművek történetéről; közlekedés és 

                   környezetvédelem.

Rajz: közlekedési eszközök megjelenése a művészetben

Matematika: sebesség – menetidő számítása, grafikon készítése.

Kémia: üzemanyagok fajtái.

Fizika: motorok működése.

Fejlesztendő képességek: szövegalkotás, szövegfeldolgozás, rajzkészítés, dramatizálás,

Gondolkodási műveletek: összehasonlítás, ok-okozat, manuális képességek fejlesztése,

                                          kutató munka, kommunikációs képesség fejlesztése.

Módszer: egyéni beszámolás, közös alkotó munka, kiállítás elkészült művekből.


 

2. számú melléklet: KIVÁLÓ TANULÓ díj alapító okirata

 

 

Alapította: a Ceglédberceli Általános Iskola és Zeneiskola tantestülete 2001. májusában.

Kiosztásra kerül: a ballagási ünnepségen.

Kapja: az arra leginkább méltó 8. osztályos tanulók

A díj célja:

·         hogy méltó búcsút vegyünk iskolánk azon diákjától, aki itt töltött évei alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtott és öregbítette intézményünk hírnevét,

·         hogy a nevelőtestület kifejezze e fölött érzett büszkeségét és elismerését,

·         hogy ösztönözzük a további helytállásra,

·         hogy például szolgáljon és serkentőleg hasson az itt tanuló diákokra,

·         hogy egészséges versenyszellemet alakítson ki.

A díjazott kiválasztásának szempontjai:                                                                              

·         Tanulmányi munka

·         Magatartás, szorgalom

·         Tanulmányi versenyeken való részvétel és az ott elért eredmények

·         Nyelvtudás

·         Zenei képzettség, hangszeres tudás

·         Sporttevékenység

·         Kulturális tevékenység

·         Közösségi munka

·         Egyenletes teljesítmény, megbízhatóság (Részletes pontozási szabályok a következő pontban)

Minden olyan 8. osztályos tanuló megkaphatja a díjat, aki legalább 5 évig iskolánk tanulója volt, és az ez alatt végzett tevékenysége nyomán minimum 150 pontot gyűjtött. Amennyiben többen vannak ilyenek, akkor a nevelő testület döntése alapján a legtöbb pontot elérő kaphatja.

Ha az adott évben nincs alkalmas jelölt, a díj nem kerül kiosztásra.

 A díjazott személyre javaslatot tehetnek a tanuló jelenlegi vagy egykori osztályfőnökei, vagy valamely terület vezetője, amiben a gyermek kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A pontozást az osztályfőnök végzi el, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes ellenőrzi.

A díj egy oklevélből és egy arany medalionból áll, mely Ceglédbercel címerét formázza, egyik oldalán a díjazott stilizált monogramja, másik oldalán az iskolakezdés és a ballagás időpontja áll. A díjazottak nevét minden tanévzárón ki kell hirdetni.

 

A kiváló tanuló kiválasztásának szempontjai

I. Tanulmányi munka      

1.     Tanulmányi eredmény

 

2.       Tanulmányi versenyek

Minden oklevéllel igazolható részvételért 1-1 pont jár.

Ezen felül:

Levelezős versenyen országos döntőbe jutott                                                           1 pont

Országos levelezős versenyen 85 % felett produkált                                                1 pont

Háziversenyen indult, 1-3. helyezést ért el                                                                 1-3 pont

Helyezést ért                           - kistérségi versenyen (1-10. helyezett)                    1-10pont

                                                  - megyei versenyen (1-15. helyezett)                       1-15 pont

                                                  - országos versenyen (1-50. helyezett)                     1-25 pont

Pl.Házi verseny 1. hely 3 pont, 2. hely 2 pont, 3. hely 1 pont.

Kistérségi 1. hely 10 pont, 2. hely 9 pont, innen 1 pontonként csökken, 10. hely 1 pont.

Megyei 1. hely 15 pont, 2. hely 14 pont, 3. hely 13 pont, és innen 1 pontonként csökken, 15. hely 1 pont.

Országos 1. hely 25 pont, 2. helyezés 24 pont, innen helyezésenként 0,5 ponttal csökken, így 10. hely 20 pont, 20. hely 15 pont, 30. hely 10 pont, 40. hely 5 pont, 48. helyezés 1 pont.

 

 

 

3.Nyelvvizsga

Alapfokú nyelvvizsga                                                                                                     10 pont

Középfokú nyelvvizsga                                                                                                  20 pont

 

4.Siklódi verseny

I. hely                                                                                                                                  10 pont

II. hely                                                                                                                                  8 pont

III. hely                                                                                                                                6 pont

IV. hely                                                                                                                                 4 pont

Különdíj                                                                                                                               5 pont

 

II. Magatartása, szorgalma példamutató                                                                  10 pont

 

III. Zene

Zeneiskolai növendék, évente hangszerenként                                                         2 pont

Énekkari tag évente                                                                                                        2 pont

Zenekari tag, évente                                                                                                       2 pont

Képviselte iskolánkat     - területi versenyen                                                              3 pont

                                            - megyei versenyen                                                             5 pont

                                            - országos versenyen                                                           10pont

Területi, megyei, országos helyezések esetén a pontozás megegyezik a sport területén leírtakkal.

 

IV. Sport

Iskolai tanulmányai alatt rendszeresen sportolt, sportáganként, évente             2 pont

Eredményei                      - helyi versenyen 1-3. helyezett                                       1-3 pont

                                                           - területi szintűek(1-6. helyezett)                       1-6 pont

                                                           - megyei szintűek (1-10. helyezett)                   1-10 pont

                                                           - országos szintűek (1-28. helyezett)                 1-15 pont

Számolás megegyezik a tanulmányi versenyeknél leírtakkal. (Pl. országos 1. hely 15 pont, 2. hely 14 pont, innen 0,5 pontonként csökken, 10. hely 10 pont, 20. hely 5 pont, 28. hely 1 pont)

 

V. Kulturális tevékenység,

Pl. iskolai, községi ünnepélyeken való fellépés

Iskolai szintű évente                                                                                                       1 pont

Községi szintű évente                                                                                                     1 pont

Nemzetiségi tánccsoport tagja, évente                                                                        2 pont

 

VI. Közösségi munka

Aktívan dolgozott felső tagozaton

- osztályszinten évente 1 pont                                                                                      4 pont

- iskolai szinten évente 1 pont                                                                                       4 pont

DÖK vezetőségi  munka

Osztálytitkár, évente                                                                                                       2 pont

Iskolatitkár, évente                                                                                                         5 pont

 


 

3. számú melléklet:  A Ceglédberceli ÁMK Alapfokú Művészetoktatási Intézményének Pedagógiai Programja

 

A CEGLÉDBERCELI ÁMK ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

„… szebbnél szebb zenéken át vezet az út a nagyobb mesterművek felé. S aki egyszer odáig eljut, úgy érzi lelki boldogsága megért volna bárminő fáradságot vagy áldozatot. A mag el van vetve, nem kell csak a békesség és szeretet májusi esője, hogy kalászba szökjön.”.

(Kodály Zoltán)

I. Bevezetés

Ennek a programnak az a célja, hogy a közoktatásról szóló törvényben előírt feladatok megvalósításának módját határozza meg.

 

Ennek megfelelően tartalmazza:

·         A művészetoktatási intézményben folyó nevelés és oktatás céljait;

·         Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján az intézmény egyes tanszakain, azon belül évfolyamain tanított tantárgyak rendszerét, azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit;

·          Az intézmény magasabb évfolyamára lépés feltételeit;

·         A beszámoltatás formáit, a szorgalom értékelésének, minősítésének formáit;

·         Az alkalmazott hangszeres iskolák, tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit;

·         A tehetséggondozás formáit, a tanulói kudarcélmény csökkentésére hozott intézkedések tervét.

Figyelembe veszi:

·         Pest Megye Önkormányzatának Közoktatás-fejlesztési Tervét;

·         A Ceglédberceli Önkormányzat Kulturális Bizottságának elvárásait;

·         A CÁMK Eötvös József Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Alapító Okiratát;

·         A tanulók és a szülők jogos igényeit;

·         Társadalmi elvárásokat.

Épít:

·         A művészetoktatási intézmény hagyományaira;

·         A fenntartói elvárásokra,

·         A község oktatási intézményeinek művészeti nevelésére;

·         A tantestület tagjaira.

A zeneiskolák helye a magyar oktatási intézmények rendszerében

A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár 100 éve fontos helyet foglal el. E hosszú idő alatt sok változáson ment keresztül, de mindvégig megvolt és fejlődött. A mai iskolai rendszer, melynek már része a művészetoktatás is, az ’50-es években nyerte el mai formáját. Elsősorban a nagyobb városokban alapították meg az állami zeneiskolákat. A ’70-es években a környező kisebb községekben kihelyezett tagozatokat hoztak létre, megteremtve ezzel a vidéki zeneoktatás alapjait. A rendszerváltás aztán döntő fordulatot hozott ezen a területen is. Az 1993-as Oktatási Törvény a magyar közoktatás részeként ismeri el az alapfokú művészetoktatási intézményt.

Az intézménytípus finanszírozása is sok változást megélt. Azzal, hogy az Oktatási Törvény állami feladatként ismerte el, normatív támogatást is rendelt hozzá. Ez a kezdeti időben jó pozíciókat biztosított az iskoláknak. Később azonban több ok miatt (pl. az ország nehéz gazdasági helyzete) kedvezőtlen irányba módosult. Különösen érinti a hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok által fenntartott iskolákat, mint amilyen a miénk is. Ennek ellenére minden művészetoktatási intézmény küzd a fennmaradásért; küzd, mert hisz benne, hogy amit tesz, azt nemes cél érdekében teszi.

A művészetek, és benne a zene, semmihez nem fogható embernevelő szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülőknek, a gyermekeknek. Az ilyen iskolák nem csak azokat a gyerekeket alakítják, akik az órákat látogatják, hanem a teljes környezetükre is hatással vannak. Felemelkedni, sikereket elérni csak kiművelt emberfőkkel lehet.

 Iskolánk alapvető pedagógiai célkitűzései: Az előbbiekben vázolt nemes és jövőt meghatározó célok és feladatok elérése különösen fontos a mi iskolánkban. Tantestületünk minden tagja igazi lámpás szerepét tölti be, hogy az értékek és a megfelelő tartalom eljusson növendékeikhez. Mindannyian hiszünk, és képviselünk olyan alapvető pedagógiai elveket, mint:

·         A zene embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása;

·         A tanulók személyiségének kibontakoztatása;

·         Az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése;

·         Példaadással való nevelés.

Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy gyermekeink elsajátítsák a zene tudományának alapjait, és érzékennyé tegyük őket a művészetek befogadására. Igyekszünk olyan közeget teremteni, ahol a komolyzene szeretete és művelése természetes, értékes tulajdonság. Munkánk középpontjába két dolog áll: a gyermek személyiségének fejlesztése a zenén keresztül és értékközvetítés. E két cél eléréséért tevékenykedünk. Mikéntjére sok lehetőség adódik, mely függ a tantestület és a tanulók összetételétől és az anyagi lehetőségektől. A célok- melyeket szem előtt tartva tevékenykedni kívánunk- azonban világosak.

 

II. Helyzetelemzés

1.     A művészetoktatási intézmény és a tanulók

a)Az intézmény rövid története

Iskolánkban 1965-ben kezdődött el a zeneoktatás az abonyi Bihari János Zeneiskola kihelyezett tagozataként. 1988-ban az albertirsai Állami Zeneiskola önállósodott. Ceglédbercel Dánszentmiklóssal együtt, ettől az évtől Albertirsa tagiskolájaként működött. Évek során széleskörű érdeklődés miatt intézményünk 1995. szeptember 1-én önálló zeneiskolaként indította el a következő tanszakokat: zongora, furulya, klarinét, trombita, mélyrezes és szolfézs. A későbbiekben indult be a gitár, hegedű és ütős tanszak. 80-100 fő átlagos tanulólétszámmal működött az intézményrész. Néhány éve az iskolazenekar beindításával lehetőség nyílt a tanulók számára nagyobb csoportban is kipróbálni tehetségüket. A 2001/2002. tanév második félévétől a fuvola tanszakot is sikerült beindítani. Sajnos a finanszírozás fokozatos csökkenése és az alkalmazási feltételek szigorodása miatt fokozatosan megszűnt a hegedű, a gitár és a dob tanszak. 2007-ben a kötelező minősítésen az intézmény kiváló minősítést kapott. A 2007/2008. tanévben Ceglédbercel Község Önkormányzata financiális okok miatt beadta  kérelmét Pest Megye Önkormányzatához, hogy működtesse tovább a zeneiskolát. A kérelmet a megye elfogadta és tájékoztatta a fenntartót a következő évek várható fejleményeiről. Eszerint még két évig működhetett volna helyben az alapfokú művészetoktatási intézmény, majd be kellett volna zárni, és a ceglédi intézmény vált volna a berceli zenét tanuló diákok befogadó helyévé. Ilyen feltételek mellett a községi önkormányzat képviselőtestülete úgy döntött, hogy visszavonja kérelmét, és amíg anyagi lehetőségei engedik, önerőből működteti az intézményt. A finanszírozhatóság fenntartása érdekében a hallgatók számát 65 főben maximálta.

                                                                                         

2. A művészetoktatási intézményi munka feltételei

a) Személyi feltételek

A Kjt. 128 §-ának alapján tanáraink megfelelő szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkeznek

b) Tárgyi feltételek

Az órákat az általános iskola épületében tartjuk, 5 tanteremben. A tantermek beosztásánál cél a legoptimálisabb eszközkihasználás (pianínók, zongora), és az ének-zene tanterem előnyeinek figyelembe vétele. A hangszerrel való ellátottságunk megfelelő, de a hangszerek egy része javításra, felújításra vagy  cserére szorulna. Ezért indokolt az állomány mennyiségi és minőségi fejlesztése. A segédanyagok, és a lemeztár bővítésre szorul.

 

3. Iskolai hagyományok, kiemelt területek

Feladatunk az iskolai és községi ünnepélyeken és hangversenyeken, valamint versenyeken való színvonalas közreműködés. Feladatunknak tekintjük azt is, hogy lehetőséget biztosítunk a hátrányos helyzetű gyermekek részére a zenei nevelésre is. Hogy célunk mennyire valósult meg, a vizsgákon és növendék-hangversenyeken lehet lemérni.

·         A tanszakok szervezése pedagógiailag összehangolt az egységes szakmai munkára.

·         Az iskola vezetője és a munkaközösség vezetője havi rendszerességgel egyeztetik az aktuális feladatokat.

·         A kiemelkedő tehetségű tanulóink számára a „B” tagozat tanítási idejének biztosítása (heti 2x45 perc)

·         A szolfézs kötelező tárgy hangsúlyozott szerepe.

·         Évi kétszeri hangverseny, nyílt napok, félévi és év végi vizsgák.

·         Részvétel zenei találkozókon, versenyeken.

·         Koncert és színházi előadások látogatása.

Programunk épít a hagyományokra, melyeket bővíteni szükséges, ha a felénk irányuló elvárások úgy   kívánják.

 

4. Az iskola kapcsolatai:

·         A tanítványok szüleivel;

·         A szomszédos települések zeneiskoláival (Abony, Albertirsa, Cegléd, Dánszentmiklós)

·         Ceglédbercel Község Önkormányzatával;

·         Dózsa György Művelődési Házzal és Könyvtárral, amatőr kulturális csoportokkal.

·         Szakmai szervezetekkel pl. Magyar Zeneiskolák Országos Szövetsége, OKÉV stb.

 

Nevelési program

 

Mivel a CÁMK Eötvös József Általános Iskolája és AMI-e Pedagógiai Programjának nevelési programjában leírtak a művészetoktatási intézményre is vonatkoznak, így most ebben a mellékletben csak az arra vonatkozó speciális feladatokat emeljük ki külön.

 

I. Alapelvek, célok, funkciók

 
a) Az intézményi oktatói-nevelési munka legfontosabb pedagógiai alapelvei, követelményei

-          A művészetoktatási intézmény feladata a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A tanulók többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek amatőr kamaraegyüttesben vagy zenekarban való, illetve önálló muzsikálásra. A   zenei pályát választó, arra alkalmas növendéket fel kell készíteni a közép- és esetleg felsőfokú intézményben való továbbtanulásra.

-          Az intézmény adjon rendszeres zenei ismeretet. Tanítsa meg a tanulókat a biztos kottaolvasásra. Vezesse rá őket a zene logikájára.

-          Fejlessze a tanulók zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket, intonációs érzékenységüket, manuális készségüket, fogékonyságukat a dinamika és a hangszín különbségeire.

-          Ismertesse meg őket a főbb zenei stílusok sajátosságaival, népünk zenéjével, a zene történetével, a társművészetekkel való kapcsolatával.

-          Formálja a tanulók zenei ízlését, alakítsa ki a növendékek zenei karakterek iránti érzékenységét.

-          Bontakoztassa ki zenei fantáziájukat, fejlessze improvizációs készségüket.

-          Szoktassa a tanulókat rendszeres, céltudatos munkára, fejlessze önállóságukat. Értékes zenei anyag tanításával, vonzó módszerekkel ösztönözze a gyermekeket az aktív muzsikálásra.

-          Neveljen az értékes zene szeretetére, a rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, s legfőképpen a társas muzsikálásra.

-          Működjön közre egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

-          Keltse fel a tanulókban az igényt lakhelyünk, hazánk kincseinek megismerésére, kulturális örökségünk tiszteletben tartására.

b) A zenei oktatás célja

A zene, a maga sajátos eszközeivel, hangszeres oktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú zeneileg (is) művelt, érett, kreatív személyiség kialakulásához. Ennek megfelelően az intézmény pedagógiai programja és helyi tanterve felépítés szempontjából követelmény-központú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú.

Célunk olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a növendék is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Arra törekszünk, hogy intézményünkben minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi és erkölcsi fejlődésben. Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat.

·         Minden munka végzésénél ismernünk kell a célt, mert ez határozza meg az egész tevékenységünket.

·         Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb szintre kell elvezetni.

·         A hangszeres óráknak művészi légköre kell, hogy legyen.

·         Az elszürkülés ellen újabb és újabb zenei élménnyel védekezünk.

·         Mindenkinek törekednie kell a továbbfejlődésre, mert aki nem fejlődik, az visszafejlődik.

·         A cél eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell keresnünk, személyre szabottan.

·         Hangszertanításunkban mindig a végcélból kell levezetni a kiindulópontot.

·         Növendékeink olyan önálló lények, akik kibontakozó egyéniséggel, sajátos érzelmi élettel, fantáziával, öntudattal, önérzettel rendelkeznek. Ha munkánkat eredményesen szeretnénk végezni, akkor tanítványainkat aktivizálni kell; el kell érnünk azt, hogy ők maguk is akarják azt, amit mi szeretnénk.

·         Tudatosan és radikálisan csökkenteni kívánjuk a tanulókat érő kudarcélmények számát. A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek.

·         Zeneoktatásunk jellemformálás nélkül elképzelhetetlen, melyhez alapvetően szükséges a növendékek bizalmának megnyerése.

·          Számunkra elsődleges kell, hogy legyen a munkára nevelés, amelynek tervszerűen kell történnie.

·         Minden tanulónknál ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek (szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó hallás, ritmusérzék stb.)

·         Nagyon gondosan kell növendékeinket szakmai és pedagógiai szempontból is felkészíteni az egyes szereplésekre.

c)       A művészetoktatási intézmény legfontosabb funkciói

Intézményünkben az alapfokú művészeti oktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a gyermekek érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az intézményben folyó képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a zenei megszólaltatáshoz szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

Az esélyegyenlőséget biztosítani kell mind mikro-, mind makroszinten. Fontos funkció az indulási hátrányok csökkentése, és a zenei pályára történő felkészítés az egyéni és csoportos órák keretében.

 

II. Eszközjegyzék

Hangszernyilvántartás (2006/2007)

 

 

Hangszer megnevezése

Értéke

Gyári száma

Tartozékok

1.

Amati „B” klarinét

-

11975

-

2.

Amati „B” klarinét

-

3366

-

3.

Amati „B” klarinét

-

8175/123579

-

4.

Amati „B” klarinét

-

1977-1

-

5.

Vebel „Esz” klarinét

-

811-84537

-

6.

BS „B” trombita

-

181895

-

7.

Amati „B” trombita

-

21H

-

8.

Amati „B” trombita

-

764

-

9.

BS „B” szárnykürt

-

0203180

-

10.

Amati „B” trombita

-

H44

-

11.

Amati bassz. trombita

-

?

-

12.

Amati tenorkürt

-

42983

-

13.

Amati tenorkürt

-

42991

-

14.

Amati tenorkürt

-

6171- 91864

-

15.

Amati tenorkürt

-

42986

-

16.

Amati „F” tuba (elcserélve)

-

-

-

17.

Amati „B” klarinét

35.000

001828

-

18.

Amati „B” klarinét

36.000

89040/900944

Tok

19.

Amati „B” klarinét

32.000

210769

-

20.

Amati „B” piston

24.000

29496

-

21.

Amati „B” klarinét

36.000

003231

-

22.

Amati tenorkürt

40.000

350

-

23.

Amati „B” klarinét

40.000

910175

-

24.

Weltklang piston

25.400

133509

-

25.

Amati „B” klarinét

34.000

1145

-

26.

Amati „B” klarinét

34.000

7434

-

27.

„Esz” klarinét

45.000

9601

-

28.

Amati „B” klarinét

38.000

609640

-

29.

Amati „B” klarinét

35.000

704846

-

30.

BS „B” trombita

30.000

C163091

Tok, fúvóka

31.

BS „B” trombita

30.000

C163645

-

32.

BS „B” trombita

30.000

135505

-

33.

Weltklang trombita

31.000

85896

-

34.

Weltklang trombita

31.000

38142

-

35.

Amati „B” klarinét

29.000

4619

-

36.

Amati „B” klarinét

29.000

9040

-

37.

Blessing „B” trombita

58.000

516710

-

38.

Amati „B” klarinét

54.000

008102

-

39.

Amati „B” tuba (elcserélve)

-

-

-

40.

Amati tenorkürt

31.500

6213

-

41.

BS „B” trombita

22.500

255711

-

42.

BS „B” szárnykürt

22.500

0203175

-

43.

Amati „B” klarinét

67.000

603519

-

44.

Amati „B” klarinét

52.000

703059

-

45.

Amati „B” klarinét

60.000

007700

-

46.

BS „B” trombita

30.633

102784

-

47.

Amati „F” helikon

?

92872

Tok, fúvóka

48.

Amati dobfelszerelés

60.000

?

3 pár dobverő

49.

Trevor fuvola

120.000

9016

Tok, tisztító

50.

Amati luxus „B” klarinét

60.000

610694

-

51.

Trevor fuvola

121.000

01368

Tok, tisztító

52.

Amati trombita

50.000

413

Tok

53.

Yamaha altfurulya

3.000

-

Tok, tisztító

54.

Herrusdorf altfurulya

3.000

-

Tok, tisztító

55.

Yamaha fuvola

118.000

171417

Tok, tisztító

56.

Yamaha tenor furulya

24.300

304 B

Tok, tisztító

57.

Trevor fuvola

121.000

01129

Tok, tisztító

58.

Trevor fuvola

121.000

01127

Tok, tisztító

59.

Amati tenorkürt

100.000

52015

-

60.

Trevor fuvola

105.000

P17655

Tok, tisztító

61.

Amati harsona

20.000

433

-

62.

dobfelszerelés

 

 

 

63.

„Százlábú” klarinét

 

 

 

64.

zongora

550.000

 

 

65.

zongora

 

 

 

66.

Petrof pianínó

35.000

 

 

67.

pianínó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Helyi tanterv

 

I.     rész

Ez a rész azon növendékekre vonatkozik, akik tanulmányaikat a 2011/2012-es tanév előtt kezdték meg.

 

I. A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai

 

Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, kürt,, trombita, harsona, zongora

Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zenetörténet és zeneirodalom,

Egyéb tantárgyak: zenekar

Egyéb tanszak: kamarazene.

 

Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

„A” tagozaton

 6+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, zongora) hosszú

4+4  évfolyam (kürt, harsona, klarinét) rövid

 

„B” tagozaton

A „B” tagozat zárójeles számai az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. „B” tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani.

5+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, zongora,

3+4 évfolyam (klarinét, kürt, harsona) 

 

„B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Az első számjegy az alapfok „B” tagozat évfolyam számainak, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

 

 

Óraterv

 

 

 

Tantárgy

 

 

Évfolyamok- hosszú tanszakok

 

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező vagy

kötelezően választható tárgy

 

(2)

 

(2)

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

Választható tárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Összesen

(2–6)

(2–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

 

Tantárgy

 

 

Évfolyamok- rövid tanszakok

 

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5

6.

7.

8.

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező vagy

kötelezően választható tárgy

 

(2)

 

(2)

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

2

Választható tárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

Összesen

(2–6)

(2–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni.
Az előképzőt a növendékeknek nem kötelező elvégeznie.

 

Főtárgy: hangszeres tanszakok

Kötelező tárgy: szolfézs (4 évig),

Kötelezően választható tárgy (teljesített 4 év szolfézs után):

         elméleti: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, (5-6. évfolyamban,  min. 1x45 percben

         gyakorlati: kamarazene, zenekar

Választható tárgy: szolfézs,  zenetörténet – zeneirodalom,  kamarazene, zenekar.

 

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve a zongora,) főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

 

 

II.  A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések

 

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő

 

„A” és ”B” tagozat, 2+10  évfolyamos (hosszú) tanszakok

 

 

Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2×30 perc (egyéni) vagy min. 2×45 perc (csoportos)

„B” tagozaton minimum 2×45 perc.

 

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:

„A” tagozaton (minimum)

1. évfolyamig 5 perc

2-3. évfolyamon 10 perc

4.     évfolyamtól 15 perc

 

„B” tagozaton (minimum)

1-2. évfolyamon 10 perc

3-4. évfolyamon 15 perc

5.    évfolyamtól 20 perc

 

Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2×45 perc

„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig

„B” tagozaton a 10. évfolyam végéig

 

Kötelezően választható tárgy:

„A” tagozaton az 5- 10. évfolyamig

 

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás

„B” tagozaton elmélet: minimum 1×45 perc

                                          gyakorlat: minimum 1×45 perc (csoportos) vagy minimum 1×30 perc (egyéni)

                                           hangszer: minimum 2x30 perc (egyéni)

 

Kamarazene: minimum 1×45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak
megfelelően: 2-8 fő, max. 15 fő.

 

Zenekar: minimum 2×45 perc

 

Kötelező zongora: minimum 1×30 perc

 

 

„A” és „B” tagozat, rövid tanszakok

 

Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2×30 perc

 

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:

 

„A” tagozaton (minimum)

1.       évfolyamig 5 perc

2.       évfolyam 10 perc

3.       évfolyamtól 15 perc

 

„B” tagozaton (minimum)

1.       évfolyam 10 perc

2.       évfolyam 15 perc

3.       évfolyamtól  20 perc

 

Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2×45 perc

„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig

„B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig

 

Kötelezően választható tárgy „A” tagozaton az 5. évfolyamtól:

elmélet: minimum 1×45 perc

             gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)

 

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás

„B” tagozaton elmélet: minimum 1×45 perc
gyakorlat: minimum 1×45 perc (csoportos) vagy minimum 1×30 perc (egyéni)

 

Kamarazene: minimum 1×45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2-8 fő, max. 15 fő.

 

Zenekar: minimum 2×45 perc

 

Kötelező zongora: minimum 1×30 perc

 

 

III. Ellenőrzés, értékelés

 

A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elvét érvényesítjük.
A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon) naprakész a főtárgy-tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről.

A különböző tanszakok közötti ellenőrzési és értékelési rendszer egységesítését hivatott biztosítani a bemutató növendékhangversenyek sorozata.

Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyát.

Az értékelés rendszere:

Az előképző osztályban és a hangszeres előképző osztályban szöveges, az alapfok első osztálytól osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar tantárgyakat.

Ezek esetében az év végi értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és nem felelt meg.

 

Az értékelés célja:

Ø  Visszajelzés a tanár és a tanuló részére.

Ø  A tanulás hatékonyságának ellenőrzése.

Ø  A teljesítmény alapján korrekció kijelölése.

Ø  A tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményéhez.

 

Ellenőrzés, értékelés helye a tanítás folyamatában:

Ø  Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán.

Ø  Egy-egy téma lezárása, ismeretanyag elsajátítása után (célszerű hangversenyen történő szerepléssel).

Ø  Féléves, éves anyag összegzése (félévi meghallgatás, év végi elméleti és hangszeres beszámoló).

Ø  „B” tagozatos növendékek esetén minél több fellépési lehetőség, s ezek kapcsán értékelés.

 

Súlypontok:

Ø  A továbbhaladáshoz szükséges anyag ismerete, értelmezése és gyakorlati alkalmazása.

Ø  Az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése.

Ø  A továbbhaladás feltételeként az előírt minimum ellenőrzése.

 

Tanulóink munkájának értékelése:

 

5 jeles:                   Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak.

 

4 jó:                       A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza.

 

3 közepes:            Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni.

 

2 elégséges:              Ha tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a tantervi anyag biztos alkalmazását (hangban, intonációban, stb.) még a tanár segítségével is. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul.

 

1 elégtelen:              Ha a tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

 

 

A tanuló szorgalmának értékelése:

 

SZORGALOM                           PÉLDÁS                                     JÓ                        VÁLTOZÓ               HANYAG

 

1. Tanulmányi                 céltudatosan törekvő,                 figyelmes,                ingadozó               hanyag, lassító

munkája                           odaadó, igényes a                        törekvő

                                            tudás megszerzésére

2. Munkavégzése            kitartó, pontos,                             rendszeres,               rendszertelen,       megbízhatatlan,

                                            megbízható, lankadatlan           többnyire önálló     hullámzó,              gondatlan

                                                                                                                                                                       önállótlan

3. Kötelességtudata        kifogástalan,                                 megfelelő,                felkészültsége       felkészültsége

                                                                                                     néha ösztö-              gyakran felü-       állandóan felületes

                                                                                                     kélni kell                   letes

 

 

IV. A magasabb évfolyamba lépés feltétele

 

Ø  Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, erről bizonyítvány kiállítása. Az előképzős bizonyítványba szöveges értékelés és a „Hangszeres tanulmányait megkezdheti” bejegyzés szükséges az első osztályba lépéshez. Első osztálytól legalább elégséges érdemjegy kell a továbbhaladáshoz. Elégtelen érdemjegy esetén a tanuló javítóvizsgát tehet.

Ø  Az igazgató engedélyével a művészetoktatási intézmény két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményét egy tanévben vagy annál rövidebb idő alatt is teljesítheti a tanuló.

Ø  Ha a tanuló önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek, (huzamosabb betegség, tanév közben történő felvétel) az addig elért teljesítménye alapján osztályozható, a szülő írásbeli kérésére, az igazgató engedélyével osztályát folytathatja.

Ø   

Oktatási Törvény 31.§ (2),(3) bekezdése alapján:

A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, mely feltétele a továbbhaladásnak, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.

A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.

 

V. A tankönyvkiválasztás elvei iskolánkban

 

A felhasználható irodalmat évfolyamokra lebontva megadja „Az alapfokú művészetoktatás tantervi programja” minden szakon, ezekre alapozva bővítjük a kották választékát az újabb megjelent kiadványokkal.

 

Szakmai szempontjaink a tankönyvválasztáshoz:

 

Ø  Alkalmas legyen a több éves válogatásra.

Ø  Megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségének.

Ø  A felmenő rendszerben készülő kiadványok előnyben részesítése.

Ø  Elfogadható minőség mellett mérsékelt ár.

 

VI.  Saját bevételek, térítési díjak megállapítása

a) A művészetoktatási intézmény  térítési díj bevétele mindenkor a tanulói létszám, valamint a tanulók tanulmányi átlagának a függvénye.  Az érvényes jogszabályok /Kt. VIII. fejezet 114-117 §/ és a helyi 8/2010. (VI.04.) számú ÖK rendelet határozza meg a térítési és tandíj fizetésének szabályait.

 

„A” TÁBLÁZAT

A 18 év alatti tanulókra: a szakmai feladatra a folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 5- 10 %-a

I.

4,5-5,0 tan. Átlag

Jeles

5 550.-

II.

3,5-4,49

5 700.-

III.

2,5-3,49

Közepes

5 850.-

IV.

1,5-2,49

Elégséges

6 000.-

V.

1,0-1,49

elégtelen

6 150.-

 

„B” TÁBLÁZAT

A 18 és 22 év közötti tanulók esetében a folyó kiadások 1 főre jutó hányadának 15-30 %-a

I.

4,5-5,0 tan. átlag

Jeles

9 200.-

II.

3,5-4,49

10 000.-

III.

2,5-3,49

Közepes

12 000.-

IV.

1,5-2,49

Elégséges

16 000.-

V.

1,0-1,49

elégtelen

18 400.-

 

 

„C” TÁBLÁZAT

A 22 év felettieknek tandíjfizetési kötelezettségük van.

I.

4,5-5,0 tan. átlag

Jeles

18 000.-

II.

3,5-4,49

20 000.-

III.

2,5-3,49

Közepes

23 000.-

IV.

1,5-2,49

Elégséges

26 000.-

V.

1,0-1,49

elégtelen

30 000.-

 

Zenei előképző (csoportos foglalkozások): az A táblázat II. kategóriájának a fele

A térítési díj változtatásához fenntartói rendelet kell, melyet május 31-ig kell a szülőkkel ismertetni.

 

A CÁMK Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programjának és tantervének elkészítéséhez használt tantervi programok

 

 

HELYI TANTERVEK

 

A helyi tantervet az MKM által kiadott AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA alapján állították össze az egyes tanszakok. A megfogalmazott tanszaki sajátosságok, a tananyag, a beszámoltatás módja és a magasabb évfolyamba jutás feltételei  minden tanszakon a minisztériumi, központi tantervi követelményekből indultak ki, lebontva azt az alapfokú művészetoktatási intézmény tanárai által meghatározott és elfogadott, évfolyamonkénti elvárásokra.

Az egyes tanszakok szakirányú feladatai ugyanezen kiadvány, valamint a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet és az azt módosító 32/1999. (VIII. 18.) OM számú rendelet tartalmazza.

 

Zongora tanszak

 

ZONGORA

 

A zongoratanítás szakirányú feladatai

 

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait,

-    a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit,

-    a hangszer kialakulásának vázlatos történetét.

Alakítson ki

-    a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést,

-    megfelelő kéztartást,

-    független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával,

-    rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő),

-    az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését),

-    differenciált billentést, ujjvégérzetet.

Tegye képessé a tanulókat arra, hogy

-    tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani,

-    tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

-    tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal – tompító, jobb),

-    a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani,

-    a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani.

Fejlessze a tanuló

-    muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával,

-    zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást,

-    metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását,

-    kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,

-    hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával.

 

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény),

-    a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait,

-    a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét,

-    a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.),

-    a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

-    természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére,

-    egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni,

-    zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra,

-    a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

-    a játszandó zongoraművek értelmes tagolására,

-    a zenei karakterek megvalósítására,

-    a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás),

-    életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására,

-    az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret).

Rendelkezzék

-    biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel,

-    adottságainak megfelelő zenei memóriával,

-    képességei alapján kiművelt zenei hallással.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.),

-    1 teljes klasszikus szonáta,

-    1 virtuóz etűd,

-    2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen.

A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

 

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György…),

-    a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra.

Legyen képes

-    technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára,

-    a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

-    saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére,

-    a zongorapedálok tudatos használatára,

-    a zongoraművek formálására és kifejező előadására.

Rendelkezzék

-    olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására,

-    az együttzenélés igényével.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    A zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására,

-    skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani,

-    a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni,

-    a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére,

-    dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

-    a zongorapedálok tudatos és változatos használatára.

Rendelkezzék

-    megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással,

-    biztos memóriával, koncentrálóképességgel,

-    megfelelő lapról olvasási készséggel.

 

A „B” tagozatos tanuló rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján – adott esetben – legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére.

 

Tananyag és irodalom

 

A tanszak tanárai jónak és elfogadhatónak tartják az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját (1998.). Irányt mutat a képzés egészére nézve, de a számonkérés módjában, mennyiségében választási lehetőséget ad. Ezzel a lehetőséggel a tanszak él: évenként módosítva a számon kérendő anyag összetételét és mennyiségét, keresve ezzel is a leghatékonyabb, a növendékek beszámoltatásának legeredményesebb formáját.

Hasznos a felsorolt bőséges irodalom, mely kiegészíthető az ezután megjelenő újabb kiadványokkal.

A beszámoltatás módja és anyaga, félévkor és év végén: hangverseny és vizsga            

 

Előképző 1. és 2. évfolyam

Félévkor 3, év végén 4 mű, kotta nélkül előadva.

 

1. évfolyam

Félévkor 3, év végén 4 mű, kotta nélkül előadva.

Az év végi vizsgán lehetőség szerint szerepeljen egy mű Bartók Mikrokozmosz I. kötetéből, valamint egy négykezes darab.

 

2. évfolyam

Félévkor 3, év végén 4 különböző stílusú mű, kotta nélkül előadva.

A félévi vizsgán lehetőség szerint szerepeljen egy etűd, év végén pedig egy-egy különböző karakterű barokk és klasszikus mű, egy darab Bartók Mikrokozmosz I. kötetéből, ill. ennek nehézségi szintjén XX. századi vagy kortárs mű, valamint egy négykezes darab.

 

3. évfolyam

Félévkor 3, év végén 4 különböző stílusú mű, kotta nélkül előadva.

A félévi vizsgán lehetőség szerint szerepeljen egy etűd, év végén pedig egy-egy különböző karakterű barokk és klasszikus mű (triós forma vagy könnyebb szonatina tétel) mellett egy darab Bartók Mikrokozmosz II. ill. Gyermekeknek I. vagy III. kötetéből, ill. ennek nehézségi szintjén XX. századi vagy kortárs mű, valamint egy négykezes darab.

 

4. évfolyam

Félévkor 3, év végén 4 különböző stílusú mű, kotta nélkül előadva.

A félévi vizsgán lehetőség szerint szerepeljen egy etűd, év végén pedig az előírtak szerinti egy-egy barokk mű és klasszikus szonatina tétel.

Valamely beszámoló részét lehetőleg képezze egy romantikus mű, egy darab Bartók Mikrokozmosz II.-III. vagy Gyermekeknek I.-III. kötetéből, ill. ennek nehézségi szintjén XX. századi vagy kortárs mű, valamint egy négykezes.

 

5. évfolyam

Félévkor 3, év végén – amennyiben a tanuló képessége lehetővé teszi – az előírt 3 helyett 4 különböző stílusú mű, kotta nélkül előadva.

A félévi vizsgán lehetőség szerint szerepeljen egy etűd, év végén pedig az előírtak szerint egy barokk mű, egy klasszikus szonatina tétel, valamint egy előadási darab.

Valamely beszámoló részét lehetőleg képezze egy romantikus mű, egy darab Bartók Mikrokozmosz III.-IV. vagy Gyermekeknek III. kötetéből, ill. ennek nehézségi szintjén XX. századi vagy kortárs mű, valamint egy négykezes.

 

6. évfolyam

Félévkor 3, év végén – amennyiben a tanuló képessége lehetővé teszi – az előírt 3 helyett 4 különböző stílusú mű, kotta nélkül előadva.

A félévi vizsgán lehetőség szerint szerepeljen egy etűd, év végén pedig az előírtak szerint egy barokk mű (J. S. Bach 18 kis prelúdiumából ill. a Kétszólamú invenciókból), egy klasszikus szonatina tétel, valamint egy előadási darab.

Valamely beszámoló részét lehetőleg képezze egy romantikus mű, egy darab Bartók Mikrokozmosz IV.-V. vagy Gyermekeknek II.-IV. kötetéből, ill. ennek nehézségi szintjén XX. századi vagy kortárs mű, valamint egy négykezes.

 

Továbbképző 7-10. évfolyam

Félévkor lehetőség szerint 3, év végén – amennyiben a tanuló képessége lehetővé teszi – az előírt 3 helyett 4 különböző stílusú mű, kotta nélkül előadva.

A félévi vizsga anyagában lehetőleg szerepeljen egy etűd, év végén pedig egy négykezes mű is.

 

„B” tagozatos növendékeinknél a kiválasztott tananyag legyen mindig teljes mértékben személyre szabott, maximálisan tükrözze a tanuló képességeit, tehetségét és fejlessze tudását, valamint a pályára készülő, meghallgatásra vitt növendékeknél kövesse a szakközépiskolai pedagógus elvárásait, tanácsait.

 

Az élményszerű előadáshoz a hangszerek folyamatos karbantartása, felújítása szükséges.

 

Fafúvós tanszak

 

A tanszakra az általános iskola 1-3. osztályát végzettek iskolázhatók be az eltérő tanulmányi idő miatt.

 

Óraterv:

A hangszeres előképző elvégzése javasolt a tanszakon. Ennek lényege, hogy a választott hangszer tanulására fizikálisan még alkalmatlan növendék a fúvós hangszerjáték alapjait (légzés, hangindítás, ujjak és nyelv együttes mozgása, artikuláció, kottaolvasás) elsajátítása.

A hangszeres előképző formái:

1.       furulya

2.       fuvola előkészítőként FIFE hangszeren,

3.       a választott hangszeren egyéni foglalkozás keretében.

 

A fafúvós tanszak az iskola pedagógiai programjának megfelelően kiemelt feladatként kezeli a kamarazenélést, illetve a zenekari munkában való részvételt. Ezért az általános óratervvel összhangban a 4. szolfézsosztály elvégzése után kötelezően választható tárgyként elsősorban a kamarazene illetve zenekar tárgy felvételét javasoljuk.

 

Furulya

 

A furulyatanítás szakirányú feladatai

 

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

-    a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét;

-    hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes ujjtechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

-    hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Tegye jártassá a tanulót a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében.

Fordítson figyelmet

-    az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására,

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc-s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására.

 

Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után

 

Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a tanuló az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait.

A tanuló ebben az esetben is:

-    tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel biztosan kottát olvasni,

-    rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával.

A tanulók egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel:

-    legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára,

-    rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával.

 

Követelmények az alapfok évfolyamain és azok elvégzése után

 

Tananyag:

Béres János: Furulyaiskola I-III.

Lőrintz-P.: Furulya ABC

És a tantervben szereplő anyagok szabad felhasználás szerint.

 

Minimális követelmény:

 

1.       osztály: Béres: Furulyaiskola I.   75. gyakorlatig.

2.       osztály: Béres: Furulyaiskola I.   107. gyakorlatig.

 

Vizsgakövetelmények:

4 gyakorlat kívülről

 

Az „A” tagozat végén (az előképző követelményein felül)

A tanuló

-    legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni,

-    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

-    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1-(f3-ig) g3-ig – in F,

-    tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit,

-    ismerje az f1-(f3) g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,

-    tudjon önállóan hangolni,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit,

-    ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    dúr és moll skálák 3 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható),

-    két etűd vagy egy variációsorozat,

-    legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből.

 

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben (e1)f1-a3(c3)-ig in F,

-    alkalmazza önállóan a hangindítás és zárás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően),

-    ismerje az f1-a3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit,

-    legyen képes a segédfogások önálló megválasztására,

-    rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával,

-    legyen fogalma a furulya történetéről, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különböző műfajokban betöltött szerepéről,

-    legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket,

-    a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    legyen képes az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére,

-    legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására,

-    rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    hangszere történetét és irodalmát,

-    f1-c3-ig (in F) a fogásokat,

-    a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat,

-    az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit,

-    a hangszer avantgarde irányzatait.

Legyen képes

-    a természetes, könnyed hangszerkezelésre,

-    megfelelő légzéstechnika alkalmazására,

-    a levegő tudatos beosztására,

-    vibrato-mentes hang képzésére,

-    segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására,

-    értelmesen tagolt, kifejező előadásra.

Rendelkezzék

-    összehangolt ujj- és nyelvtechnikával,

-    fürge szimpla-nyelvtechnikával,

-    saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,

-    megfelelő lapról olvasási készséggel.

Tudjon

-    tisztán intonálni,

-    pontos ritmusban játszani,

-    dúr és moll hangsorokat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f1-a3-ig (in F).

 

Fuvola

 

A tanszak helyzete sajátságos.

 A Művelődési és Közoktatási miniszter 32/1999. (VIII. 18.) OM rendelete alapján a képzési idő e tanszakon 2+6+4 év – a korábbi hosszú tanszakoknak megfelelően, vagyis két évvel nőtt.

Az előrehozott beiskolázási idő – a gyermekek testi fejlettségétől, fizikai adottságaitól függő – különböző hangszeres előképző végzését teszi lehetővé. Ez segíti a napjainkban is szakadatlan fejlődés az ún. tanuló hangszerek terén. Ma már FIFE-ot, illetve speciálisan könnyített és rövidített tanulóhangszert vagy „kanyarfejjel” ellátott, normál méretű fuvolát adhatunk a kis termetű, alsó tagozatos gyermek kezébe.

 

A fuvolatanítás szakirányú feladatai:

-    a helyes légzés kialakítása,

-    a kifejező fuvolahang elsajátíttatása,

-    a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása,

-    a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele,

-    a biztonságos hangszerkezelés kialakítása,

-    a belső hallás fejlesztése,

-    a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása,

-    rendszerezett zenei ismeretek átadása.

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a fuvola történetét,

-    a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád),

-    a hangszer irodalmát,

-    a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát.

Tudatosítsa

-    a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát,

-    a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit,

-    a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását,

-    a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit,

-    a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit,

-    a kottahű játék – mint legfontosabb alapelv – pontos betartását.

Fejlessze a tanuló zenei képességeit

-    hangszeres technikáját,

-    improvizációs tevékenységét (kreativitását),

-    lapról játszási készségét.

Ösztönözze a tanulót

-    a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére.

 

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát,

-    a hangszer teljes hangterjedelmét,

-    a tudatos és helyes légzéstechnikát,

-    a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat),

-    a dúr és moll hangnemeket 6 #, 6 b előjegyzésig,

-    a bonyolultabb ékesítések (trilla utókával vagy anélkül, kettős ékesítés stb.) írásmódját és ritmusát,

-    a különböző korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk),

-    a vibrato szerepét a zenei megvalósításban,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    a jelentősebb fuvolás előadóművészeket.

Legyen képes

-    a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,

-    a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására,

-    a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére,

-    az önálló hangolásra,

-    a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására,

-    a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra,

-    hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,

-    a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.),

-    egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is,

-    szélsőséges dinamikák megvalósítására,

-    készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.),

-    nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata),

-    egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel,

-    hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.).

 

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló legyen képes

-    a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére,

-    a tiszta intonációra,

-    a hangszerét könnyedén kezelni,

-    a levegő tudatos beosztására,

-    hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,

-    a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására,

-    a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására,

-    a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására,

-    a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására,

-    az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra,

-    a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,

-    önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére,

-    egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.).

A tanuló rendelkezzék

-    megfelelő hangszeres technikával, előadói és formálókészséggel,

-    képzelőerővel,

-    biztos zenei memóriával,

-    koncentrálóképességgel,

-    olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges,

-    olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők,

-    a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál.

A tanuló tudja alkalmazni

-    a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.),

-    a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.).

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    a modern zenei effektusokat,

-    az újabb légzéstechnikákat,

-    a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait,

-    korunk zenéjének intonációs sajátosságait.

Legyen képes

-    biztos hangindításra és -befejezésre,

-    nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd vagy Jean-Jean: Modern etűdök),

-    nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására.

Rendelkezzék

-    olyan biztos hangszeres tudással, előadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható – közép-, esetleg felsőfokra is.

 

A félévi vizsga  anyaga: skála, etűd, valamint előadási darab. Az előadási darab szülők előtt, nyilvános hangverseny keretében is előadandó.

 

Vizsga anyaga év végén:

 

Előképző évfolyamok:

-         Alaphangsor a hangszernek megfelelően.

-         2 gyakorlat.

-         2-3 gyermekdal v. népdal               Béres: Furulyaiskola I.

                                                               Kodály: 333 olvasógyakorlat

                                                               Bántai: Fuvola ABC-ből válogatva

                                                               KOTTA NÉLKÜL!

1. évfolyam:

-         1 skála alapformában (legato és hangindítással, különböző ritmusértékekben)

-         két különböző karakterű gyakorlat pl.: Jeney: I. 1-61. vagy Bántai: Fuvola ABC 13-15. lecke, vagy Bántai: Válogatott I. 1-6.

-         1 előadási darab zongorakísérettel kotta nélkül.

 

2. évfolyam:

-         1 skála: alap + terc + hármashangzat.

-         2 etűd pl.: Jeney: I. 102., Bántai: I. 22. nehézségi fokig.

-         1 előadási darab zongorakísérettel v. 1 fuvoladuó.

-            Minimum 1 db kotta nélkül.

 

3. évfolyam:

-         1 skála variációkkal és dupla nyelvvel is.

-         2 különböző karakterű gyakorlat, pl.: Jeney: II. 22., Bántai: I. 74.

-         1 előadási darab zongorakísérettel v. 1 fuvoladuó.

-            Minimum 1 db kotta nélkül.

 

4. évfolyam:

-         1 skála.

-         2 etűd, pl.: Jeney: II. 70., Bántai: II. 28-32.

-         1 előadási darab zongorakísérettel, pl.: 3 Gavott, 3 Menüett c. gyűjtemény nehézségi fokán.

-         1 kamarazenei darab (duó, trió, stb.).

 

5. évfolyam:

-         1 skála.

-         2 etűd, pl.: Bántai: II. 45. végéig, Platonov: 1-1o, Köhler: I. 1-6.

-         2 szonátatétel (Marcello, Valentine, Veracini, Telemann).

-         1 karakterdarab, illetve kamarazene.

 

6. évfolyam:

-         1 skála.

-         1 etűd.

-         1 barokk szonátatétel pár.

-         1 karakterdarab

-         1 kamarazenei mű – lehetőleg vegyes hangszer-összetételű csoportban.

 

A továbbképző évfolyamokon megnövekszik a kamarazenélés jelentősége s ez a beszámoló anyagában is tükröződik.

A magasabb évfolyamba lépés feltétele: a tanszakonként meghatározott minimális követelmény teljesítése.

 

Klarinét

 

A klarinét főtárgy nagyobb növendékeknél megkezdhető furulya előkészítő nélkül is.

 

A klarinéttanítás szakirányú feladatai

 

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató).

Alakítson ki

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező klarinéthangot,

-    differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes ujjtechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást,

-    könnyed hangszerkezelést.

Gyakoroltasson rendszeresen

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf<ff>pp), az intonáció megtartásával,

-    hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására.

 

Tananyag  alapfokon

Kovács Béla: Klarinétozni tanulok I-II.

Balassa-Berkes: Klarinétiskola I-II.

Arany Zsolt: Klarinét ABC

Klarinétalbum

Könnyű előadási darabok

Klarinétmuzsika

Kis előadási darabok I-II.

 

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

-    e-f3 hangterjedelemben legyen képes a klarinét biztonságos megszólaltatására,

-    tudjon valamennyi regiszterben dinamikailag árnyalt, kulturált hangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás és elválasztás különböző módjait,

-    ismerje az e-f3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,

-    tudjon önállóan hangolni, legyen tisztában a klarinét transzponáló jellegével,

-    legyen tisztában a náddal és a nádválasztással kapcsolatos alapvető tudnivalókkal,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető módjait, és végezze ezeket önállóan,

-    tudjon folyékonyan kottát olvasni,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló ritmikai elemeket, ütemfajtákat, tempó- és karakterjelzéseket, dinamikai és egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (dinamika, agogika, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    rendelkezzen a játszott anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, ismerje az egyes tételtípusok jellegzetességeit,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására.

Legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    dúr és moll skálák 4 #, 4 b előjegyzésig tercmenetekkel, hármashangzat-, dominánsszeptim- és szűkített szeptim-felbontásokkal,

-    Jeanjean: Etűdök I/2.

-    egy szabadon választott etűd, az előbbitől eltérő stílusú,

-    az alábbi versenyművek bármelyikének lassú tétele:

-    Leopold Koželuch: Esz-dúr klarinétverseny

-    Tuček: B-dúr klarinétverseny

-    Rössler-Rosetti: Klarinétverseny

-    egy szabadon választott előadási darab vagy szélső gyors tétel, amely az előbbitől eltérő stílusú.

 

Tananyag a továbbképző évfolyamokon

 

Kietzer: Gyakorlatok

Kröpach: Etűdök I.

Jeanjean: Etűdök I.

Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.

Balassa-Berkes: Klarinétiskola II.

 

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására,

-    tudjon valamennyi regiszterben széles dinamikai határok közt mozgó, színes, telt, kifejező hangot játszani,

-    alkalmazza önállóan a hangindítás és hangelválasztás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően),

-    ismerje az e-g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit,

-    legyen képes a legmegfelelőbb ujjrend önálló megválasztására,

-    rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával,

-    legyen fogalma a klarinét történetéről, fizikai sajátosságainak alapjairól, irodalmáról, a különböző műfajokban betöltött szerepéről,

-    rendelkezzen átfogó ismeretekkel a ritmikai elemekre, ütemfajtákra, tempó- és karakterjelzésekre stb. vonatkozóan,

-    legyen képes új ismeretek önálló megszerzésére (új ritmikai elemek megértésére, zenei műszavak lefordítására, fogások kikeresésére különböző táblázatokból stb.),

-    legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket,

-    a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei, illetve zenekari szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására,

-    rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    legyen képes e-a3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására,

-    tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát,

-    hangsorokat játszani: valamennyi dúr és moll hangnemben hármas- és négyeshangzat-felbontásokkal, hangközmenetekkel, valamint kromatikus skálát,

-    kiegyenlített hangon játszani a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett.

Ismerje a különböző előadási jelek jelentését és tudja azokat megvalósítani a hangszerén.

Tudjon

-    kielégítően transzponálni „A” klarinétra,

-    jól lapról olvasni.

Rendelkezzék alapvető ismeretekkel a nádfaragásról.

 

Vizsgakövetelmények:

 

„A” tagozat

 

-         1 skála (kotta nélkül).

-         2 ellentétes karakterű gyakorlat.

-         1 előadási darab kotta nélkül.

 

Az évfolyamok tananyagát, amely a vizsgaanyag hátterét képezi, a tanterv szabályozza.

 

1. osztályosok vizsgáján a hangsor elmaradhat, és a furulyás növendékek vizsgakövetelményei szerint is tehetnek beszámolót a tanév végén. Lásd: előző fejezet.

A későbbi évfolyamokban pedig a két gyakorlat helyett elegendő 1 is, de ekkor két előadási darabot kell választani, amelyek közül legalább az egyiket kotta nélkül kell megszólaltatni.

 

„B” tagozat

 

-         1 skála (kotta nélkül).

-         2 ellentétes karakterű gyakorlat.

-         2 előadási darab (kotta nélkül).

 

„B” tagozatos vizsgán lapról olvasási feladat és a végzett anyag számon kérése is lehetséges.

 

A leggyakrabban használt pedagógiai munkák és a skálák beosztása hangszerek és évfolyamok szerint:

 

HEK                Skála:    nem kötelező (1#, 1b hangsor)

                         Etűd:      Klarinét ABC

                                         Kovács I.

                         Darab:   Klarinétalbum I.

                                         Könnyű előadási darabok

 

1. osztály        Skála:    1#, 1b hangsor (esetleg hármashangzat)

                         Etűd:      Kovács I.

                                         Klarinét ABC

                         Darab:   Klarinétalbum I.

                                         Könnyű előadási darabok

 

2. osztály        Skála:    2#, 1b hangsor, hármashangzat

                         Etűd:      Schuszter I., Béres I.

                         Darab:   Klariéntalbum I-II.

                                         Klarinétmuzsika I.

 

3. osztály        Skála:    3#, 3b hangsor, hármashangzat, terc

                         Etűd:      Kovács I-II.

                         Darab:   Klarinétmuzsika I.

                                         Kis előadási darabok

 

4. osztály        Skála:    4#, 4b hangsor, hármashangzat, terc esetleg négyes hangzat

                         Etűd:      Kovács II.

                         Darab:   Klarinétmuzsika II.

                                         Előadási darabok

 

A továbbképző és a „B” tagozat anyaga a megfelelő tantervekben.

 

Rézfúvós tanszak

 

Fontos:

- az életkornak és a választott hangszemek megfelelő testi fejlettség, szabályosan kifejlődött fogazat.

- a növendék képes legyen elsajátítani a helyes légzést, a hangképzés technikáját,

- rendelkezzen a zenei írás-olvasás életkorának megfelelő készségével.

 

Tanszakunkon tartunk foglalkozásokat az előképző évfolyamokon furulya hangszeren is, amely bázisa a rézfúvós hangszerre való beiskolázásnak. Lehetővé teszi azt is, hogy a rézfúvós hangszerre jelentkező, ám ennek tanulására fizikálisan még alkalmatlan növendék a fúvós hangszerjáték alapjait (légzés, testtartás, hangindítás, kottaolvasás, stb.). Innen a választott rézfúvós hangszer tanulását – érettségének, fejlettségének megfelelően – tanév közben is elkezdheti. A rézfúvós hangszerek tanulásának ideális kezdő időpontja: 8-10 életév, azaz az általános iskola 3-5. osztálya.

 

Óraterv:

 

Képzési idő a tanszakon:

Trombita:                             (2) + 6 + 4 évfolyam

Harsona, kürt:                     (2) + 4 + 4 évfolyam

 

Hangszeres előképző évfolyam is végezhető a választott hangszeren heti 2×30 perces, egyéni foglalkozáson.

 

 „B” tagozatra az átlagosnál jobb képességű, zenei pályára készülő növendékek a 2. évfolyamtól irányíthatók, előzetes meghallgatás és a tanszak tanárainak véleménye alapján.

 

A beszámoltatás módja:

 

A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantervi követelményeknek megfelelő tananyag eljátszása. Értékelés osztályzattal, a vizsgabizottság javaslatával történik.

 

„A" tagozatos növendékeinket évente két alkalommal, félévkor és a tanév végén hallgatjuk meg. A meghallgatás és az év végi beszámoló anyagát tanszakonként részletezzük.

 

A növendékek fejlődését más formában is figyelemmel kísérjük, így különböző hangversenyeken (iskolai, tanszaki- és osztályhangversenyek, hangszerbemutatók).

 

Kiemelt feladatként kezeljük az iskola zenekarában való részvételt, valamint a kamarazenélést is.

 

A rézfúvós tanszakunkon

- trombita, kürt, harsona, tenorkürt és baritonkürt tanítása folyik.

 

Trombita

 

A trombitatanítás szakirányú feladatai:

-    a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,

-    a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,

-    a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,

-    a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása,

-    a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,

-    az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása.

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a trombita történetét,

-    a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit,

-    a hangszer irodalmát,

-    a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,

-    a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

Tudatosítsa

-    a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,

-    a helyes szájtartás mint a jó „ansatz”, befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát,

-    a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét,

-    a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát.

Fejlessze a tanuló

-    hallását, belső hallását, „intonációs” képességét,

-    hangszeres adottságait,

-    hangszertechnikai tudását,

-    megformáló- és előadói képességét.

Tegye képessé a tanulókat

-    rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra,

-    a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,

-    a beállított alapfunkciók önellenőrzésére,

-    a tiszta intonációra,

-    folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,

-    a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására.

 

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

Ismerje a tanuló

-    a helyes test- és hangszertartást,

-    a helyes légzéstechnikát,

-    a hangszere múltját, irodalmát,

-    a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

-    a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére,

-    az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:

=    fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel,

=    csak fúvókával,

=    hangszerrel,

-    az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,

-    a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására,

-    a tanult darabok stílushű megszólaltatására,

-    folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra,

-    a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására,

-    skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másféloktávos rendszerben,

-    Clodomir: Trombitaiskola I./26., 28., 29.,

-    Telemann: F-dúr szonáta I-II., vagy

-    Händel: B-dúr szonáta I-II.

 

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

Ismerje a tanuló

-    a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

-    a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget.

Legyen képes a tanuló

-    az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével,

-    az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére,

-    a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására,

-    a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére,

-    önálló hangolásra,

-    a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,

-    skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben,

-    az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló rendelkezzék megfelelő állóképességgel.

Ismerje a hangképzés folyamatát.

Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.

Tudja

-    az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait,

-    az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben.

 

Kürt

 

A kürttanítás szakirányú feladatai

 

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

-    a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait,

-    a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

Alakítson ki

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot,

-    differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes ujjtechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást,

-    könnyed hangszerkezelést.

Gyakoroltasson rendszeresen

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával,

-    hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására.

 

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

-    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben,

-    tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező kürthangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,

-    tudjon önállóan hangolni,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    ismerje a kürt történetét, rokon hangszereit,

-    ismerje a kürt szerepét különböző zenei korszakokban.

Legyen képes

-    2 kantiléna,

-    2 különböző karakterű gyakorlat,

-    2 különböző stílusú darab, vagy tétel előadására kotta nélkül.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    egy skála a tanuló meglévő hangterjedelmében (alap, terc és I. fokú hármashangzat, nyelvvel és kötve, negyed és nyolcad értékekben),

-    egy kantiléna,

-    két etűd,

-    egy előadási darab – ajánlott:

=    Skroup: B-dúr koncert (rövid kadenciával)

=    Beethoven: Románc

=    Concone: Téma és variáció.

 

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát.

Legyen képes

-    természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

-    C-g2 hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával,

-    életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép kifejező kürthangon,

-    az előadási darabokat fejből játszani,

-    technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

-    igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködni.

Rendelkezzék

-    a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, formálókészséggel,

-    koncentrálóképességgel,

-    lapról olvasási készséggel, amely a mindenkori darab megszólaltatásához, illetve a kamarazenéléshez szükséges.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    F-c3 között kiegyenlítetten, tiszta intonációval, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával játszani,

-    az ajaktrilla megvalósítására.

 

Harsona

 

A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

 

A harsonatanítás szakirányú feladatai:

 

Ismertesse meg a tanulókkal

-    (életkoruknak megfelelő szinten) a harsona lehetőségeit, irodalmát; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a harsonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a rokon hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harsonahangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes kartechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

-    hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,

-    a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:

=    fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal,

=    csak fúvókával,

=    hangszerrel,

=    mindezek ellenőrzése fúvóka karikával,

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására.

 

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

-    sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókezelést,

-    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben,

-    tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,

-    tudjon önállóan hangolni,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit,

-    ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, E-b1 hangterjedelemben,

-    két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat (minimális szint: Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola II/300., 352.),

-    egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Aria című mű nehézségi szintjén).

 

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása.

A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra.

A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése.

A tanuló ismerjen és tudjon gyakorlatban alkalmazni különböző

-    díszítéseket,

-    trillákat,

-    előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat.

 

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    hangszere múltját, irodalmát,

-    a kiművelt hangszeres technika alapjait.

Legyen képes

-    minden regiszterben kiművelt harsonahang megszólaltatására,

-    biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra,

-    pontos kézmunkával végrehajtott legato-technikára,

-    dupla- és triplanyelv alkalmazására,

-    vibratóra és trillákra.

 

Az év végi beszámoló anyagának részletezése hangszerenként:

 

l. Trombita:

 

A trombita tanszak minimális követelményeit, a félévi meghallgatások és az év végi beszámoló anyagát a tanszak a minisztériumi Tantervi programban olyan részletesnek és helyileg tökéletesen alkalmazhatónak találta, hogy az ott leírtakat minden tekintetben elfogadja és megvalósítja.

 

2. Kürt:

 

Hangszeres előképző évfolyam:

 

Feladata: könnyen játszható anyagon keresztül megalapozni a hangszeres továbbtanulást.

 

-         l hangsor a-a' hangterjedelemben

-         1 kantiléna

-         2-3 gyermekdal kotta nélkül

(pl.: Kökényessy: Kürtiskola I.: 10,11,18,20. gyakorlat nehézségi fokán)

 

 

1.évfolyam:

-         1 skála C-dúr, a-moll ritmizálva

-         1 kantiléna (pl.: Kökényessy: I.: 67. gyakorlat szintjén)

-         2 különböző stílusú szemelvény

-         1 előadási darab kotta nélkül, zongorakísérettel (pl.: Kökényessy: Kürtiskola I.

Barokk szemelvények: 37., Klasszikus szemelvények: 55.)

 

2. évfolyam:

-         1 skála különböző képletekkel (B-dúr, g-moll)

-         1 kantiléna (pl.: 1/98.)

-         3 különböző karakterű gyakorlat

-         1 előadási darab (pl.: Krieger: Menüett 1/178)

      Mozart: Keringő 1/203) illetve 1 duó (1/106).

 

3. évfolyam:

-         1 skála ( D-dúr, h-moll) terc + hármashangzat, kötve és külön

-         1 kantiléna.(pl. 1/217.)

-         1 barokk szemelvény (pl.: 1/266.)

-         1 klasszikus szemelvény (pl: 1/267.)

-         2 előadási darab (pl.: 1/257. nehézségi fokán)

 

4. évfolyam:

Esz-dúr, c-moll skála

-         1 kantiléna (pl: Kökényessy: Kürtiskola II./31.)

-         3 különböző karakterű etűd (Kökényessy: Kürtiskola II. kötetből)

-         2 előadási darab kotta nélkül (pl. Csajkovszkij: Édes álom)

     Beethoven: Románc) vagy kamarazene (Palek: Kürtiskola)

 

5-8. évfolyam:

Feladat: - a zenei műveltség megőrzése és gyarapítása,

              - a dinamikai skála kiszélesítése,

              - könnyű transzponálások,

              - társas zenélés,

 

Az év végi beszámolók anyaga:

 

-         1 kantiléna kotta nélkül (pl.: II/203.)

-         2 különböző stílusú gyakorlat (pl.: II/143.,133.)

-         előadási darab: 1 lassú és 1 gyors tétel

 

Javasolt irodalom: Saint-Saens: Kürtverseny,

                              Mozart: D-dúr kürtverseny I. tétel, Esz-dúr kürtverseny III. tétel

                              Schubert: Ave Maria

                              Shrouje: Koncert

                              Palek: Kürtiskola

 

 

3. Tenorkürt:

 

Hangszeres előkészítő 1. évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Trombitaiskola kb. 30. gyakorlatig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor: Kétféle ritmusértéket tartalmazó gyakorlat, gyermekdal, vagy népdal.

                (pl. Trombitaiskola 15.,17. gyakorlat).

Év végén: 1 gyakorlat (pl. Trombitaiskola 23.)

                 1 előadási darab (pl: Trombitaiskola 25.*)

 

Hangszeres előkészítő 2. évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Trombitaiskola I. kb. 60. gyakorlatig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor: Trombitaiskola 37. és 41. * gyakorlat.

Év végén: 1 gyakorlat a Trombitaiskolából (pl. 60.)

                 1 előadási darab (pl. 62*. nehézségi fokán)

 

1.       évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Trombitaiskola I. kb.99. gyakorlatig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor Trombitaiskola I.: 67, 70. gyakorlat

Év végén: 1 gyakorlat (pl.: 93.)

                 1 előadási darab a hangterjedelemnek megfelelően (pl.98.*)

 

2 „A” évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Trombitaiskola I. kb. 100-160-ig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor: 125, 118.* gyakorlatok szintje

Év végén: 1 skála 1# -1 b-ig

                 1 gyakorlat (pl.155.)

                 1 előadási darab (pl.141.*)

 

2. „B” évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Trombitaiskola kb. 180-ig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor: 1 dúr, vagy moll hangsor 1# -1 b-ig, 126.129,131.* szintű gyakorlatok.

Év végén: 1 dúr vagy moll hangsor 1# -1 b-ig

gyakorlatok: Trombitaiskola I. 166, 150.* szintjén

 

3. „A” évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Trombitaiskola I. 160-190-ig.

                                Trombitaiskola II. 1-20-ig.

Beszámoló anyaga:

Félévkor: 1 dúr vagy moll hangsor 2# -b 2 b-ig

                 Trombitaiskola I. 175, 180.*

Év végén: 1 dúr vagy moll hangsor 3# - 3 b-ig

                 Trombitaiskola II. 7, 11.*

 

3. „B” évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Trombitaiskola II. 1- 60-ig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor: 1 dúr vagy moll hangsor 2# - 3 b-ig

                Trombitaiskola II. 12, 17, 21.* szintű gyakorlatok

Év végén: 1 dúr vagy moll hangsor 4# - 4 b-ig

                 Trombitaiskola II. 44., 50.*, 54.

 

4. ”A” évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Trombitaiskola II. 20-80-ig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor: 1 dúr skála 4# - 4 b-ig

                Trombitaiskola II. 26, 44.*

Év végén: 1 moll skála  # - 4 b-ig

                 Trombitaiskola II. 75, 67.*

 

4. „B” évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Trombitaiskola II. 60-116-ig

                                Trombitaiskola III. 1-20-ig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor: 1 skála 5# - 5 b-ig

                Trombitaiskola II. 84, 86, 67.*

Év végén: 1 skála 6# - 6 b-ig,

                 Trombitaiskola III. 7.

                 Steiner: Előadási darabok: 36, 37*

 

*-gal jelöltük a kotta nélkül előadandó, zongorakíséretes előadási darabokat.

 

4. Harsona:

 

1. évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Steiner: Harsona ABC 1-40-ig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor. Harsonaiskola: 24. gyakorlat

                Steiner: Előadási darabok gyűjteménye: 2.*

Év végén: Harsona ABC: 35. gyakorlat

                 Steiner: Előadási darabok gyűjteménye: 12.*

 

2. „A” évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Steiner: Harsona ABC 41-80-ig.

A számonkérés anyaga:

Félévkor. F-dúr skála ritmizálva

Harsonaiskola: 67. gyakorlat

                         Steiner: Előadási darabok gyűjteménye: 14.*

Év végén: C-dúr skála

                 Harsona ABC: 77. gyakorlat

                 Steiner: Előadási darabok 16.*

 

2. „B” évfolyam:

 

Elvégzendő anyag: Steiner: Harsona ABC-ből válogatva.

A számonkérés anyaga:

Félévkor: F-dúr skála + variációk

                Harsonaiskola: 83, 91, 105.*

Év végén: Esz-dúr hangsor és variációi

                 Harsonaiskola: 134.*

                 Steiner: Előadási darabok gyűjteménye, ill. Steiner: Harsona ABC: 24.*

 

3. „A” évfolyam:

 

A számonkérés anyaga:

Félévkor: 1 skála G-dúr (Ujfalussy II: 172.) Ujfalussy: 151.

                Steiner: Előadási darabok gyűjteményéből 31.*

Év végén: D-dúr és variációi

                 Ujfalussy II: 166.

                 Steiner: Előadási darabok gyűjteménye: 32.

 

3. „B" évfolyam:

 

A számonkérés anyaga:

Félévkor: G-dúr skála

               Ujfalussy: 167, 217.

               Steiner: Előadási darabok gyűjteménye: 28.*

Év végén: D-dúr skála és variációi

                 Kopprasch I: 3. gyakorlat

                 Ujfalussy: 377.* Steiner: 34.*

 

4. „A”évfolyam:

 

A számonkérés anyaga:

Félévkor: Asz-dúr skála

                 Ujfalussy: 136. gyakorlat

                 Steiner Előadási darabok gyűjteménye: 34.*

Év végén: f-moll skála

                Ujfalussy II.: 300. gyakorlat

                Steiner: Előadási darabok gyűjteménye: 36.*

 

4. „B” évfolyam:

 

A számonkérés anyaga:

Félévkor: A-dúr - fisz-moll hangsorok

                 Ujfalussy II.:352. Makovecz I. 3.

                 Marcello: F-dúr szonáta I.-II. tétel

Év végén: E-dúr - cisz-moll hangsorok

                 Makovecz I.: 6.

                 Marcello: g-moll szonáta két tétele

                 Pandert: Berühmte Aria *

 

Szolfézs tanszak

 

A szolfézs tanszak a zeneiskola pedagógiai programjában sokrétű feladatot teljesít.
Az előképzős foglalkozások a hangszeres tanulmányokat alapozzák meg. A hangszeres tanulmányok alatt a kötelező tárgy szerepen túl fontos feladata a zenei horizont tágítása, a zene teljességének bemutatása, megkedveltetése. A továbbképző évfolyamok feladata a zeneértés elősegítése.

 

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a tanulókat a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában.

A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy

-    az általános zenei képességek fejlesztését, és

-    a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi.

Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

 

A szolfézstanítás szakirányú feladatai:

 

-    a tanuló személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása,

-    átfogó zenei műveltség kialakítása,

-    a hangszertanulás segítése,

-    a társművészetek iránti nyitottság megalapozása,

-    a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken:

=    ritmus-metrum,

=    tiszta intonáció,

=    tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök),

=    dallamhallás,

=    többszólamúság-harmóniaazonosítás,

=    zenei olvasás-írás,

=    zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika),

=    zenei memória,

=    rögtönzés,

=    zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése),

-    a zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra.

A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.

 

Követelmények a program elvégzése után

 

Általános követelmények

 

Rendelkezzék a tanuló

-    olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi,

-    mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához,

-    olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség-készség szintjének megfelelő zenei feladatokat,

-    a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I).

 

Követelmények az alapfok elvégzése után

 

Hangszeres tanszakok és szolfézs főtanszak „A” tagozat

 

Ismerje a tanuló a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is.

Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K).

Legyen jártas ezek diminuált és augmentált formáiban is (J).

Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K).

Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J-I).

Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K).

Ismerje a pentaton hangsort (J-I).

Tudja a dúr és moll hangsorokat 7 #, 7 b-ig (J). Ismerje a háromféle moll hangsort (J-I), ismerje a modális hangsorokat (J-I).

Tudja megállapítani a hangnemeket – hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K).

Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban:

-    ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K),

-    ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J).

Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptim-hangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.)

Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani (K).

Ismerje a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzat felépítését (I).

Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I).

Ismerje a funkciós vonzást (I).

Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. (J-I)

Tudjon lejegyezni:

-    rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel (K),

-    igen könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal (K).

Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K).

Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni):

-    a magyar népzene stílusjegyeit,

-    a periódus fogalmát,

-    a kis formákat,

-    a triós formát,

-    a szonátaformát,

-    a rondót,

-    a barokk és klasszikus táncokat (J-I).

Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J-I).

Legyen képes zenehallgatás alapján felismerni barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zenét.

Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket.

 

Zenei anyag

 

Tudjon

-    20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül),

-    20 műzenei szemelvényt (ebből 10-et kotta nélkül) énekes, vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan:

=    középkor,

=    reneszánsz,

=    barokk,

=    klasszika,

=    romantika,

=    XX. század.

(Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből.)

Hangszeres tanszakok „B” tagozat

 

„Hosszú” tanszakok

(Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához)

 

Tudjon a tanuló 10 – periódus terjedelmű – barokk és klasszikus dallamot fejből szolmizálni, szöveggel előadni.

Tudjon 10 magyar népdalt fejből, szöveggel, élményszerűen előadni.

Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b előjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor).

Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b előjegyzésig.

Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim- és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással.

Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után, és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján.

Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b előjegyzésig a főhármasokat dúrban és mollban.

Tudjon lejegyezni

-    hangköz- és hangzatmenetet – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján,

-    kétszólamú dallamot – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat – 6-8 meghallgatás alapján.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségű dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Legyen képes az egyszerű műzenei formákat hallás után felismerni.

Ismerje a fontosabb műzenei formák felépítését: szonáta, rondó, variáció.

Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit.

Rendelkezzék alapvető zeneirodalmi és zenetörténeti tájékozottsággal.

Legyen jártas a megismert zenei stílusokban, tudjon stílushűen megszólaltatni műveket.

Legyen képes ismereteinek, zenei készségeinek szintetizálására és önálló alkalmazására.

 

„Rövid” tanszakok

Azonos a 6 éves tanszakok „B” tagozatos követelményrendszerével, kivéve:

Tudjon lejegyezni

-    hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján,

-    kétszólamú dallamot, mely könnyű alterációt tartalmazhat, – 6-8 meghallgatás alapján.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

 

Szolfézs főtanszak „B” tagozat

Azonos a 6 évfolyamos „B” tagozat követelményrendszerével, kivéve:

Tudjon lejegyezni

-    hangközmenetet,

-    hangzatmenetet, mely alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján,

-    kétszólamú dallamot, mely alterációt, hangnemi kitérést, modulációt tartalmazhat – 6-8 meghallgatás alapján.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Ismerje fel a funkcióváltásokat.

Ismerje fel a hangnemi kitéréseket és a modulációt.

 

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

 

Az „A” tagozat végén

Ismerje és tudja alkalmazni – az alapfokon tanultakon túl – a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és -képleteket (K).

Legyen áttekintőképessége a 9/8, 6/4-es és a zenei anyagban előforduló egyéb ütemekben (K).

Ismerje az aszimmetrikus metrumokat (I).

Rendelkezzék biztos tájékozódóképességgel a relatív és abszolút rendszerben (alterációkban is) 7 #, 7 b-ig (K).