A Ceglédberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola

és Alapfokú Művészeti Iskola

beiskolázási tájékoztatója a 2014/2015-ös tanévre

 

 

Tisztelt Szülők!

 

Az Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola vezetősége és tantestülete a lehetőségeihez mérten szeretne megfelelni a szülők elvárásainak. Szeretnénk, ha községünk általános iskolája a versenyképességét megőrizné, és az Önök gyermeke a lehető legsokoldalúbb képzésben részesülne. Ezért igyekszünk az oktatásunkkal és nevelésünkkel sokféle képzést megvalósítani.

A legújabb oktatási-nevelési elvek szerint az iskola legfontosabb feladata a tanulók képességeinek alapos és rendszeres fejlesztése. Az ilyen szemléletet hívják kompetencia alapú oktatásnak.  

Ennek értelmében a 6-10 éves gyerekeknél az olvasás, írás, szövegértés, számolási készség, beszéd- és mozgáskoordináció fejlesztése kapja a legnagyobb hangsúlyt. A későbbi időszakban a képességfejlesztés továbbra is központi feladat, de más tartalmakkal. A pedagógusok minden osztályban különös figyelmet fordítanak erre.

Iskolánk egyik legnagyobb előnye, hogy az átlagos osztálylétszám 17 fő. Ez akár személyre szóló foglalkozást is lehetővé tesz.  Az alacsony osztálylétszám jó feltételeket biztosít nyelvoktatáshoz is.

A községben élő német nemzetiségű lakosság természetes igénye, hogy állampolgári jogként anyanyelvén tanulhasson.

A fenti célkitűzések alapján iskolánkban a következő oktatási formákat valósítottuk meg, amelyek közül a beiratkozáskor választani lehet:

 

Jellemzője: az alsó tagozaton az alapkompetenciák (írási, olvasási, számolási készségek) fejlesztése magasabb heti óraszámban történik. A 4. osztálytól kezdve egy idegen nyelvet tanulnak a gyerekek heti 3 órában, amely a szülők választása szerint angol vagy német lehet. A táblázat a nyelvi óraszámokat mutatja az egyes évfolyamokon.

 

Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti nyelvi óraszám

0

0

0

3

3

3

3

3

 

Jellemzője:

„A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és –teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.”

(32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2. sz. melléklet I. rész)

A megfogalmazott célok elérésének érdekében heti egy óra német hon- és népismeret óra mellett a német nyelvi órák száma évfolyamonként a következő:

Osztály

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti nyelvi óraszám

5

5

5

5

5

5

5

5

Heti német hon- és népismeret

óraszám

1

1

1

1

1

1

1

1

 

A német nemzetiségi oktatás formája iskolánkban „a hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni.”

 

A nemzetiségi oktatás megszervezéséről és működtetéséről külön jogszabályok rendelkeznek. Ezek tartalmazzák a nemzetiséghez tartozók oktatással kapcsolatos jogait és kötelességeit, valamint a fenntartó feladatait.

Az alkalmazott törvények idevonatkozó pontjait a tájékoztató mellékletében elhelyeztük.

E jogszabályok alapján a kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a fenntartó évente köteles felmérni. (Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83.§ (7)).

A nemzetiségi oktatásban való részvételt a szülőnek külön írásban kell kérni. A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak, állami szervnek meg kell szerveznie a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.  (Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 160. § (4))

Ezt a kérést, nyilatkozatot a szülő (gondviselő) vagy a meghatalmazottja a 2014/2015. tanévre szólóan – központi rendelkezés alapján - 2013. novemberében tehette meg. Így ezzel a beiratkozáskor már nem kell foglalkozni.

 

Tudnivalók a beiratkozásról

 

 

Helye

Ideje

Beiratkozás a 2014/2015-es tanévre

Ceglédberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi

Általános Iskola és AMI

Ceglédbercel, Pesti út 160.

2014.04.28-án (hétfőn)

8.00-18.00. óra

2014.04.29-én (kedden)

08.00-18.00 óra között

2014.04.30-án (szerdán)

08.00-18.00 óra között

 

A beiratkozáshoz szükséges:

-        a szülő (gondviselő) személyi igazolványa

-        a szülő lakcímét igazoló lakcímkártya

-        a gyermek születési anyakönyvi kivonata

-        a gyermek lakcímét igazoló lakcímkártya

-        TAJ kártya

-        kedvezményekre jogosító igazolás,ezek a következők lehetnek:

o   határozat, ha a tanuló a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,

o   orvosi igazolás, ha a gyermek tartósan beteg,

o   igazoló szelvény a családi pótlék folyósításáról három- vagy többgyermekes család esetén

-        óvodai szakvélemény

-        nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény

-        sajátos nevelési igényű gyermek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye

 

(Ha a beiratkozó a ceglédberceli óvodába járt, az óvodai szakvéleményt, a nevelési tanácsadó és/vagy szakértői bizottság szakvéleményét az óvoda megküldi az iskolának.)

Csak eredeti dokumentumokat elfogadására van lehetőség!

 

-        Hit és erkölcstan, illetve az erkölcstan oktatásról

Az intézménybe történő beíratáskor a szülőnek dönteni kell, hogy gyermekének valamelyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan foglalkozást, vagy az iskola által kínált erkölcstan oktatást választja. Mindkét esetben a gyermekek tantárgyként tanulják a tárgyat a délelőtti órákban és érdemjeggyel értékelik tudásukat. Iskolánkban jelenleg a római katolikus és a református egyház tart hit- és erkölcstan órákat.

Az egyházak képviselőit 2014. március 5-én 15-16 óra között kereshetik fel az iskola főépületében, a Pesti út 160. szám alatt, tájékozódás céljából. 

Az erkölcstan órákat megfelelő szakképesítésű pedagógus tartja, központi kerettanterven alapuló helyi tanterv alapján, tankönyv segédlettel.

 

 

 

Ceglédbercel, 2014. február 26.

                                                                                 

                                                                                  Dr. Nagy Gáborné

                                                                                      igazgató

 

Jogszabályi hivatkozások

 

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

160. § (1) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi nevelésben, oktatásban.

(2) A nemzetiséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt.

(3) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.

(4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak, állami szervnek meg kell szerveznie a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.

 

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

(4) A tankötelezettség kezdetéről

a) az óvoda vezetője,

b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,

c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság

dönt.

(5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

(6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

 

83.§ (7) A magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, az állami intézményfenntartó központ évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

 

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény

3.§.2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

3. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).

(2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,

b) a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy

c) a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.

7. § (1) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

20. § (1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

(2) Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.