! B E Í R A T Á S !

Tájékoztatás az iskola választáshoz

A Ceglédberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola vezetősége és tantestülete arra törekszik, hogy

• a gyermekekből a lehető legtöbbet hozza ki mind tanulmányi téren, mind pedig a személyiség fejlesztés terén
• megfeleljen a szülők elvárásainak,
• hogy az intézmény versenyképes legyen

 Az iskola képzeletbeli zászlajára két jellemző mondatot írunk: „ELSŐDLEGES A GYERMEK” és „MINDENT HELYBEN”

Az iskola fontos feladata a tanulók képességeinek, készségeinek alapos és rendszeres fejlesztése. Az ilyen szemlélet hívják kompetencia alapú oktatásnak. 

Ennek értelmében a 6-10 éves gyerekeknél az olvasás, írás, szövegértés, számolási készség, beszéd- és mozgáskoordináció fejlesztése kapja a legnagyobb hangsúlyt. A későbbi időszakban a kompetenciafejlesztés továbbra is központi feladat, de más tartalmakkal. Pedagógusok minden osztályban különös figyelmet fordítanak erre.

Iskolánk egyik legnagyobb előnye, hogy az átlagos osztálylétszám 17 fő. Az alacsony osztálylétszám jó feltételeket biztosít nyelvoktatáshoz, az egyéni bánásmód megvalósításához és a személyiségfejlesztéshez.

A községben élő német nemzetiségű lakosság természetes igénye, hogy állampolgári jogként anyanyelvén tanulhasson. Ezt teszi lehetővé a német nemzetiségi nyelvoktató tagozat.

 Iskolánk összetett intézmény; alapfokú művészeti iskola is vagyunk. A művészeti nevelés zeneművészeti ágon folyik, amely biztosítja az utánpótlást a nemzetiségi zenekarokba, másrészt a tanulók nevelésében fontos szerepet játszik. Zeneiskolába csak a második évfolyamtól iratkozhatnak majd a tanulók.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók is helyben kapnak ellátást: a sajátos nevelési igényűek fejlesztő órákra, logopédiára, gyógytestnevelésre, pszichológiai foglalkozásra járhatnak, a kiemelkedően tehetséges gyermekeket képességeiknek megfelelő mértékben terheljük és felkészítjük versenyekre.

A fenti célkitűzések alapján iskolánkban a következő oktatási formákat valósítottuk meg, amelyek közül a beiratkozáskor választani lehet:

• Általános képzés

Jellemzője: az alsó tagozaton az alapkompetenciák (írási, olvasási, számolási készségek) fejlesztése magasabb heti óraszámban történik. A 4. osztálytól kezdve egy idegen nyelvet tanulnak a gyerekek heti 3 órában, amely a szülők választása szerint angol vagy német lehet. A táblázat a nyelvi óraszámokat mutatja az egyes évfolyamokon.

Évfolyam	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Heti nyelvi óraszám	0	0	0	3	3	3	3	3

 

 

Német nemzetiségi oktatás

A nemzetiségi oktatás megszervezéséről és működtetéséről külön jogszabályok rendelkeznek. Ezek tartalmazzák a nemzetiséghez tartozók oktatással kapcsolatos jogait és kötelességeit, valamint a fenntartó feladatait.  (Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83.§ (7) és 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2. sz. melléklet I. rész).

Jellemzője:

„A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és –teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.”

 

A német nemzetiségi oktatás formája iskolánkban „a hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, „amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni.”

 

 

Osztály	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Heti nyelvi óraszám	5	5	5	5	5	5	5	5
Heti német hon- és népismeret óraszám	1	1	1	1	1	1	1	1

 

A nemzetiségi oktatásban való részvételt a szülőnek külön írásban kell kérni. Ezt a kérést, nyilatkozatot a szülő (gondviselő) vagy a meghatalmazottja a 2016/2017. tanévre szólóan – központi rendelkezés alapján beiratkozáskor teheti meg.

Kinek ajánljuk a nemzetiségi tagozatot?

5. aki német származása, nemzetiségi identitása miatt igényli
5. aki szeretné, hogy gyermeke heti 5 órában tanuljon német nyelvet
5. azoknak a gyermekeknek, akik elbírják a napi 1-2 két többlet órát és jó a nyelvérzékük

Kinek ajánljuk a normál tagozatot?

5. akik a hangsúlyt az alapkészségek elsajátítására helyezik (írás, olvasás számolás), hiszen matematikából, magyarból, rajzból több órájuk van a normál tagozaton
   5. akik nehezebben veszik az első osztállyal járó akadályokat, mert itt jut idő felzárkózásra, fejlesztésre.

 

 

Hit és erkölcstan illetve az erkölcstan oktatásról

Az intézménybe történő beíratáskor a szülőnek dönteni kell, hogy gyermekének valamelyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan foglalkozást, vagy az iskola által kínált erkölcstan oktatást választja. Mindkét esetben a gyermekek tantárgyként tanulják a tárgyat a délelőtti órákban és érdemjeggyel értékelik tudásukat. Iskolánkban jelenleg a római katolikus, a református és az evangélikus egyház tart hit- és erkölcstan órákat. Az erkölcstan órákat megfelelő szakképesítésű pedagógus tartja, központi kerettanterven alapuló helyi tanterv alapján, tankönyv segédlettel.

Iskolaotthonos oktatási forma 1-3. évfolyamon:

A tanuló reggel 8-tól 16 óráig az iskolában tartózkodik, két osztályfőnök váltott felügyelete alatt. A tanórák egész napra egyenletesen el vannak osztva, az utolsó óra 15 órakor fejeződik be, addig nem lehet a gyermeket kikérni. A nap folyamán a tanító nénivel ismétlik a tananyagot, elkészítik a házi feladatot. A táskát csak hét végén viszik haza, hét közben legfeljebb az olvasókönyv és a német nemzetiségi tananyag hazavitele megengedett.  Kapcsolattartás napi szintű a szülők és a pedagógusok között, így a gyermek munkájának nyomon követése biztosított. Otthon hétvégén dolgozhatnak együtt a szülők és a gyermekek, akkor viszont javasolt, hogy üljenek le és együtt végezzék el a kiadott feladatokat.

  Az iskolaotthonos oktatási forma előnyei:

• Kevesebb a lemaradó, mert ugyanazok a tanítók foglalkoznak velük délután is, és tudnak segíteni a felzárkózásban.
• Segíti a gyermek közösségbe illeszkedését - az iskolaotthonos csoportok jó osztályközösséggé formálódnak.
• A tanulók jelentős önállóságra tesznek szert.

Hátrányai:

• Ha a tanuló a későbbi évfolyamokon külön foglalkozásokra jár, csak 15 óra után kezdheti el ezeket.
• Nem lehet családi okok miatt délután elkérni a tanórák miatt.
• Nem minden gyermek bírja a napi folyamatos, 8 órás benntartózkodást.

 

Napköziről

Hagyományos nevelési-oktatási forma. A gyermek délelőtt vesz részt a tanórákon, ezután csoportban ebédel, majd délután napközis foglalkozáson vesz részt 16 óráig. Ennek része az írásbeli házi feladat elkészítése, mindennapos testmozgás, egyéb napközis foglalkozások (pl. kézműves), napi háromszori étkezés.

Miben különbözik az iskolaotthontól?

5. Rugalmasabb a délutáni benntartózkodás, a gyermek könnyebben kikérhető délután.
5. A szóbeli tanulnivalóval otthon minden nap foglalkozni kell.
5. A napközis csoportvezető más, mint az osztályfőnök.

 

A köznevelési törvény szerint a tanulóknak reggel 8 és délután 16 óra között kötelezően az iskolában kell tartózkodniuk. Ha a szülő biztosítani tudja a tanuló otthoni ellátását és felkészülését a délutáni órákban, kérvényezni lehet a gyermek hazaengedését. Erről az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt. Ha a tanuló eredményei nem megfelelőek, vagy egyéb felügyeleti probléma adódik, a kiadott engedély visszavonásra kerül.

 

Diákigazolványokról:

A diákigazolvány kedvezményeket biztosít a tanulónak, pl. utazásnál, múzeumi és egyéb belépőknél.

A szülőnek a gyermekkel együtt be kell fáradni a ceglédi Okmányirodába, és regisztrálni kell. Ott kapnak egy igazolást a bejelentkezésről, amit a beiratkozásra el kell hozni és az iskola igényli meg a tanuló diákigazolványát.

 

Ceglédbercel, 2016. március 31.                                                      

                                                                                  Dr. Nagy Gáborné

                                                                                       igazgató

Jogszabályi hivatkozások

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

 

160. § (1) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi nevelésben, oktatásban.

(2) A nemzetiséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt.

(3) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.

(4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak, állami szervnek meg kell szerveznie a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.

 

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

(4) A tankötelezettség kezdetéről

a) az óvoda vezetője,

b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,

c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság

dönt.

(5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

(6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

 

83.§ (7) A magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, az állami intézményfenntartó központ évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

 

 

 

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény

 

3.§.2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

3. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).

(2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,

b) a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy

c) a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.

7. § (1) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

20. § (1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

(2) Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.