Vizsgakövetelmények:
Biológia tantárgy kimeneti követelményei 7-8.
Ének-zene/muzsikáló nagy világ 5-6.
Ének-zene minimum követelmények 7-8.
Osztályozó vizsga követelményei erkölcstan tantárgyból 5-8. évfolyam..
Kémia tantárgy kimeneti követelményei 7-8.
Minimumkövetelmények magyar nyelv és irodalomból 5-8.
MATEMATIKA Minimumkövetelmények 5-8.
Osztályozó vizsga követelményei technika tantárgyból 5-6. évfolyam..
Természetismeret tantárgy kimeneti követelményei 5-6.
Történelem minimum követelmények 5-8. évfolyam.
Biológia tantárgy kimeneti követelményei 7-8.
A 7. osztály végén a tanulók
– ismerjék a trópusi esőerdők, a trópusi lombhullató erdők, a szavannák és a sivatagok földrajzi helyét, éghajlatát, talaját;
– legyenek képesek a hazai és a forróövi erdők és füves területek hasonlóságainak és különbségeinek a megállapítására;
– tudják a forró övezet életközösségeihez tartozó jellemző fajok nevét, küllemét, életmódját és egyedfejlődését;
– állítsanak össze a megismert fajokból minél több táplálkozási láncot;
– ismerjék a megismert élőlénycsoportok közös jellemzőit, és legyenek képesek a közös tulajdonságok alapján a fajokat rendszerezni;
– értsék az élőlények alkalmazkodását a környezethez, lássák a környezet – szervezet – életmód összefüggéseit;
– lássák az életközösségek szerepét, fennmaradásuk fontosságát;
– értsék az elsivatagosodás veszélyeit;
– tudják az esőerdők és füves területek pusztulásának okait és következményeit;
– lássák be az életközösségek további pusztulásának megakadályozására tett intézkedések fontosságát;
– legyenek képesek ismeretterjesztő könyvek segítségével élményszerű kiselőadást készíteni.
– ismerjék a keménylombú erdők, a bükkösök, a tölgyesek, a tajga és a préri földrajzi helyét, éghajlatát, talajviszonyait;
– ismerjék az erdők szintjeit, és a különböző erdők hasonlóságainak, különbségeinek okait;
– használják megfelelő biztonsággal a fajok megismerési algoritmusait;
– legyenek képesek a megismert élőlényeket közös tulajdonságaik alapján rendszerezni;
– értsék az élőlények alkalmazkodásának szükségességét, a környezet – szervezet – életmód összefüggéseit;
– alkalmazzák korábbi ismereteiket az oksági összefüggések felismerésénél;
– állítsanak össze minél több táplálkozási láncot a megismert élőlényekből;
– ítéljék meg reálisan a mérsékelt éghajlati övezet életközösségeinek a bioszférában betöltött szerepét, területi csökkenésük, pusztulásuk okait, következményeit;
– alakuljon ki tudatos természetvédő szemlélet és magatartás;
– ismerjék fel az ésszerű erdőgazdálkodás fontosságát.
– ismerjék a tundra, az állandóan fagyos terület és a magas hegyvidékek földrajzi helyét, éghajlatát, talaját,
– ismerjék a tengerek és tengerpartok környezeti tényezőit;
– tudják a hideg övezet, a magas hegységek és a tengerek legtipikusabb, egymással táplálkozási kapcsolatban lévő fajainak nevét, küllemét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét;
– értsék az élőlények környezethez való alkalmazkodását, tudjanak rá példákat mondani;
– legyenek képesek a megismert fajokból táplálkozási láncokat összeállítani;
– ismerjék a tengerek és a vízpart környezeti tényezőit;
– tudják a partközeli és nyílttengeri vizek legtipikusabb, egymással táplálkozási kapcsolatban lévő fajainak nevét, küllemét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét;
– ismerjék a vízi életmódhoz való alkalmazkodás jellegzetességeit, s tudjanak rá példákat mondani;
– tudják a megismert növény- és állatcsoportok közös jellemzőit, s legyenek képesek segítségükkel a fajok rendszerezésére;
– lássák be a vizek jelentőségét és egyre növekvő veszélyeztetettségét, váljanak a környezetvédelem tevékeny résztvevőivé;
– legyenek képesek segítséggel rövid, élményszerű beszámolókat készíteni;
– szerezzenek megfelelő jártasságot az önálló tanulási módszerek elsajátításában.
– ismerjék meg a környezeti tényezőket, azok hatásait az élőlényekre;
– lássák az élőlény tűrőképessége és előfordulása közötti összefüggéseket;
– ismerjék fel az egyes életközösségek faji összetételének, térbeli elrendeződésének hasonlóságait és különbségeit;
– tudják, melyek az élőlények közötti kölcsönhatás leggyakoribb formái, és mi azok jelentősége az életközösségekben, ismerjék fel az életközösségek változásának típusait, okait;
– sajátítsák el az egyes táplálkozási szintek jellemzőit, lássák azok szerepét az anyag- és energiaforgalomban;
– ismerjék meg az élővilágot, az emberiséget fenyegető veszélyeket, azok következményeit, megelőzésük lehetőségeit;
– legyenek érzékenyek a környezet változásai iránt, tudatosuljon bennük, hogy felelősek saját életük és környezetük állapota iránt;
– vegyenek aktívan részt a környezet védelmét szolgáló cselekvési programokban;
– szerezzenek megfelelő jártasságot a vizsgálódásokban, kísérletekben és a szakirodalom használatában;
– ismerjék meg és gyakorolják az önálló tanulási módszereket.
– ismerjék a rendszerezés történetét, a mesterséges és természetes rendszer alapelveit és jeles képviselőit;
– tudják a főbb rendszertani kategóriákat és azok egymáshoz való viszonyát;
– sajátítsák el a megismert osztályok, törzsek, országok nevét és közös jellemzőit;
– ismerjék fel a rendszerben az élővilág fejlődéstörténetét;
– legyenek képesek a megismert fajokat jellemzőik segítségével besorolni a megfelelő rendszertani kategóriába;
– szerezzenek alapvető jártasságot a növények, állatok felismerésében.
A 8. osztály végén a tanulók
– ismerjék a szerveződési szintek nevét, fogalmát, egymáshoz való viszonyát a, szervezetben betöltött szerepét,
– legyenek képesek a szövetek felismerésére és csoportosítására,
– tudják a szerkezet – működés – testbeni hely összefüggéseit példákkal bizonyítani,
– értsék, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangoltan működnek,
– szerezzenek megfelelő jártasságot a szövetek vizsgálatában, a mikroszkóp kezelésében,
– legyenek képesek – elemi szinten – ábrázolni a mikroszkópban látottakat,
– ismerjék a sejtkutatással foglalkozó tudósok (R. Hook, Leeuwenhoek) munkásságának lényegét.
– tudják, hogy a bőr szervezetük első védelmi vonala, s e feladatot milyen szerkezettel végzi,
– ismerjék meg a bőr leggyakoribb kamaszkori elváltozásait és a tennivalókat,
– sajátítsák el a bőrápolás és az egészséges öltözködés ismereteit,
– ismerjék meg a mozgás szervrendszerének szerveit és a szervek szervrendszerben betöltött szerepét,
– értsék a mozgás során az izomzatban bekövetkező energiaváltozást,
– lássák a sport, a rendszeres mozgás és a megfelelő idejű és formájú pihenés jelentőségét a szervrendszer és az egész szervezet egészségének megőrzésében,
– tudják, milyen az egészséges testtartás, s ez váljék személyiségük jellemzőjévé,
– ismerjék meg a leggyakoribb mozgásrendszeri elváltozások okait, és igyekezzenek ezeket életvitelük során kiküszöbölni,
– sajátítsák el e két szervrendszerrel kapcsolatos elsősegély-nyújtási alapismereteket.
– ismerjék a legfontosabb tápanyagokat, azok tulajdonságait és a szervezetben betöltött szerepüket,
– legyenek tisztában különböző népek (magyar, mediterrán) étkezési kultúrájával, étrendjével,
– értsék az étrendben tervezett változtatások fontosságát,
– sajátítsák el az egészséges táplálkozás szokásait,
– ismerjék az anyag- és energiaforgalom lebonyolításában részt vevő szervrendszerek felépítését és működését,
– lássák a szervrendszerek összehangolt – a szervezet mindenkori igényének megfelelő – működésének fontosságát,
– értsék az építő és lebontó folyamatok elválaszthatatlanságát, s arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában,
– tudják példákkal bizonyítani a szerkezet-működés oksági összefüggéseit,
– ismerjék a rendszeres mozgás (sport) és a szervrendszerek „edzésének” fontosságát a betegségek megelőzésében,
– legyenek képesek ellenállni az alkohol és a cigaretta csábításának,
– tudják a vizsgálataik, kísérleteik során nyert tapasztalatokat értelmezni és ábrázolni (grafikon,
– ismerjék az idegrendszer szerveződését, fő részeit: központi, környéki szerveit; helyüket és felépítésüket,
– értsék az ingerület keletkezésének, vezetésének és átadásának menetét,
– legyenek képesek – az idegélettani folyamatoknál – a fizikai, kémiai ismereteiket alkalmazni,
– tudják a reflexív részeit, a feltétlen és a feltételes reflexek hasonlóságait és különbségeit,
– ismerjék a szabályozás alapelveit,
– tudják, hogy az akaratlagos működések szabályozását az agykéreg végzi,
– ismerjék a hormonális szabályozást végző mirigyek működését,
– lássák a hormonális és az idegi szabályozás különbségeit,
– értsék a szabályozás szerepét az alkalmazkodásban és a belső környezet viszonylagos állandóságának fenntartásában,
– ismerjék az érzékszervek felépítését és a bennük lejátszódó érzékelési folyamatokat,
– legyenek képesek az érzékszervi csalódások felismerésére,
– ismerjék az élvezeti és kábítószerek káros élettani hatását, s tudjanak ezek csábításainak ellenállni,
– törekedjenek pszichés egészségük megőrzésére,
– ismerjék Pavlov munkásságának lényegét.
– ismerjék a férfi és a női szaporító szervrendszer részeit, felépítését,
– értsék a szabályozó és a szaporító szervrendszer működésének kapcsolatát,
– tudják, miben hasonlít és miben különbözik a két nem szaporító szervrendszerének működése,
– ismerjék fel a másodlagos nemi bélyegeket a női és a férfi szervezetben,
– lássák a nemi élet jelentőségét az ember életében, s alakuljon ki bennük megfelelő felelősségtudat,
– lássák a túl korai nemi élet veszélyeit,
– tudják, miként lehet elkerülni a leggyakoribb nemi úton terjedő betegségeket,
– sajátítsák el a személyi szexuális higiéné ismereteit, szokásait,
– ismerjék az emberi élet méhen belüli és kívüli szakaszait, jellemzőit,
– ismerjék az egyes egyedfejlődési szakaszokat, kiemelten a magzati élet fejlődését károsan befolyásoló környezeti és életmódbeli hatásokat,
– alakuljon ki bennük megfelelő empátia a segítségre szoruló korosztályok (gyerekek, öregek) iránt,
– értsék a mennyiségi (növekedés) és a minőségi (fejlődés) változások különbségét,
– ismerjék Semmelweis Ignác munkásságának lényegét,
– lássák a földi élet fenyegetettségét, a környezetvédelem szükségességét,
– legyenek aktív részesei környezetvédelmi programoknak,
– tudják a környezet, az életvitel és a szervezet közötti összefüggéseket,
– ismerjék a férfi és a női szerepeket, azok kialakulásának folyamatát, valamint helyesen értékeljék a két nem közötti különbségeket,
– értsék a személyiség és az önazonosság fogalmait, valamint a reális énkép jelentőségét és kialakításának lehetőségeit,
– megtapasztalják az önismeret jelentőségét, és kialakításának néhány lehetséges útját,
– fejlődjön empátiás készségük saját korosztályuk és szüleik irányában is,
– ismerjék fel saját igényeiket, és azokat igyekezzenek építő és hatékony módon kifejezni,
– lássák, hogy felnövekedve tetteikért felelősséget kell, hogy vállaljanak, és számoljanak tetteik következményeivel,
– lássák az elfogadás iránti igény, az irigység és bűntudatkeltés veszélyeit,
– tudják, hogyan alkalmazkodjanak a hatékony kommunikáció eszközeit kapcsolataik alakításában,
– sajátítsák el az önérvényesítő viselkedés és a konfliktusmegoldás hatékony módját,
– ismerjék fel, hogy személyiségükön és kapcsolataik tudatosan alakíthatnak,
– ismerjék fel a serdülőkor depresszió jeleit.
Ének-zene/muzsikáló nagy világ 5-6.
5. osztály A továbbhaladás feltételei
I. A magyar népzene
Követelmények
A tanuló:
– tudjon 13 dalt emlékezetbõl csoportosan, tisztán, érthetõ szövegkiejtéssel, pontos ritmusban elénekelni, – legyen képes a népzenei és honismereti tudás egységesítésére, összevonására, – ismerje fel a népi hangszereket a hangzásukról, – végezzen gyûjtõmunkát lakóhelyének népi kultúrájáról, – legyen jártas a magyar népi hagyományok és szokások világában (megnevezése és célja), – a felsorolás szintjén, területhez kötve nevezze meg a népdalgyûjtõket, – különböztesse meg az új és régi stílusú népdalok jellemzõit, – tudjon beszélni Kodály Zoltán életérõl, munkájáról, – legyen képes egyszerû ritmus, dallam és szöveg rögtönzésére (2-3 ütem), ismerje fel a többször meghallgatott zenemûveket, feldolgozásokat (szerzõ – cím – mûfaj).
Dalok
1. Szent István millenniumi éneke
2. Egressy–Vörösmarty: Szózat
3. Csillagok, csillagok
4. Erdõ, erdõ, de magas a teteje
5. Megyen már a hajnalcsillag
6. Megrakják a tüzet
7. Gyõri kanász a dombon
8. A csitári hegyek alatt
9. Nem vagyok én...
10. A pünkösdi rózsa
11. Bárdos: Rétrehívó
12. Bárdos: Régi táncdal
13. Szõnyi: Postaváró A kívülrõl megtanulandó dalok!
Zenemûvek (teljes vagy részletek)
1. Kodály: Ének Szent István királyhoz
2. Egressy–Vörösmarty: Szózat
3. Kodály: Gergely-járás
4. Bartók: Gyermekeknek II/33.
5. Bartók: Mikrokozmosz I. – 12, 14, 31; II. 65.
6. Kodály: Székelyfonó
7. Kodály: Kállai kettõs
8. Kodály: Pünkösdölõ
9. Bárdos: Régi táncdal
10. Bárdos: Magos a rutafa
11. Szõnyi: Mit mos?
12. Eredeti népzenei felvételek (vokális és instrumentális)
II. Elméleti ismeretek
Követelmények
A tanuló:
– a tizenhatod értéket ismerje fel, reprodukálja s helyes elosztásban kottázza, írja le a különbözõ variációiban, – legyen képes abszolút és relatív módon szolmizálni és kottázni 1b elõjegyzéssel, – ismerje fel a dúr és moll hangsorokat, tudjon adott dallamot kvintváltással folytatni.
III. Zenetörténeti korok, ismeretek
Követelmény
A tanuló:
– tudjon a három korszakból egy-egy éneket szépen, finoman, halkan megszólaltatni, – ismerje a tanult korok jellemzõit (összevetve más mûvészeti területekkel) mûfajait, hangszereit és zeneszerzõit, – nevezze meg az emberi hang hangszíneit, – ismerje fel a hangszereket a hallott hangszín és a megszólaltatás technikája, módja alapján, – tudatosítsa magában: minden zenének van célja és mondanivalója, – a meghallgatott zenemûvek fõtémáját tudja szolmizálni vagy dúdolni, – jusson el a felismerés szintjére: „Ki nyer ma?” játék során a zeneszerzõ, a mûfaj és a zenei apparátus megnevezésével.
Dalok
Kizárólag a memoriter dalok felsorolása:
1. Salve Regina – gregorián
2. Palestrina: Száll, zeng a dal
3.Bach: Már nyugosznak a völgyek
Zenemûvek (teljes vagy részletes)
1. Lassus: Visszhang
2. Purcell: Trombita – fanfár
3. Vivaldi: F-moll hegedûverseny: A tél
4. Bach: G-dúr menüett
5. Bach: Már nyugosznak a völgyek
6. Bach: H-moll szvit
7. Händel: Gyõzelmi kórus
8.Händel: Tûzijáték
Ének-zene/muzsikáló nagy világ
6. osztály
Követelmények
I. A magyar népzene
A tanuló:
– tudjon 9 magyar népdalt emlékezetbõl – csoportosan, karakteresen énekelni, a dallam és a szöveg egységének megteremtésével, – ismerje meg Békefi Antal és Olsvai Imre gyûjtõmunkáját, – tudjon idézni a tanult szokásokból és hagyományokból, – ismerje lakóterületének népzenei együtteseit (asszonykórus, Páva-kör, hangszeres együttesek, tánccsoportok).
Dalok
1. Õsszel érik babám
2. Luca Panna
3. Édesanyám, de sokszor kért a jóra
4. Zöld buborkát megcsípte a hideg dér
5. Mit hoztunk kendteknek
6. Ez a kislány belenéz a tükörbe
7. Örvendetes napunk támadt
8. A Vidrócki híres nyája
9.Madárka, madárka
Zenemûvek: 1. Eredeti felvételek, 2.Kodály Zoltán: Mátrai képek
III.Magyar történeti énekek
Követelmények
A tanuló:
– tudjon különbözõ korokból 7 magyar történeti éneket hangulatosan, érthetõ szövegmondással elénekelni, – határozza meg a dalokban elõforduló korabeli szavak, kifejezések jelentését, – ismerje fel a tanult hangszereket hangzás és alak alapján, – tudjon összefüggõen beszélni, Tinódi Lantos Sebestyén életérõl és mûveirõl, – értelmezze a históriás énekek, kuruc dalok és ‘48-as dallamok üzenetét.
Dalok
1. Ah, hol vagy magyarok...
2. Ti magyarok, már Istent imádjátok
3. Egri históriának summája
4. Csínom Palkó
5. Vörösbársony süvegem
6. A jó lovas katonának
7.Él a magyar, áll Buda még
Zenemûvek
1. Kodály: Ének Szent István királyhoz
2. Lázár Attila: Ti magyarok
3. Szõnyi Erzsébet: Egri históriának summája 4.L. Kecskés András: Csínom Palkó
III.Elméleti ismeretek
Követelmények
A tanuló:
– ismerje fel hallás után és kottaképrõl a triolát, – legyen képes a 3/8-os és 6/8-os lüktetés megtartására, – tudja alkalmazni a módosító jeleket, – nevezze meg a kereszttel, majd b-vel módosított ABC-s hangokat, – tudjon kottázni egy kereszt (#) elõjegyzéssel ismerje fel és nevezze meg a szekund és a terc hangközöket
IV. Zenetörténeti ismeretek
Követelmények
A tanuló:
– tudjon 7 klasszikus dalt szépen, a megfelelõ tempóban is dinamikával énekelni, – ismerje a bécsi klasszicizmus korának jelentõségét, – tudja megnevezni a mûfajokat és a kor zeneszerzõit, – ismerje fel a meghallgatott zenemûveket.
Dalok
1. Haydn: Szerenád
2. Haydn: Szüreti kórus
3. Mozart: Vágyódás a tavasz után
4. Mozart: Az erdõt járva sípolok
5. Mozart: Bûvös csengettyû
6. Beethoven: A mormotás fiú dala
7.Beethoven: Lángolj fel a lelkünkben
Zenemûvek
1. Haydn: D-moll vonósnégyes
2.Haydn: G-dúr szimfónia
3.Mozart: Egy kis éji zene
4. Mozart: Varázsfuvola
5. Beethoven: Zongoraszonáta Op.13.
6. Beethoven: D-dúr hegedûverseny
7. Beethoven: IX. szimfónia
Ének-zene minimum követelmények 7-8.
7. évfolyam
A tanuló:
- tudjon 5 magyar népdalt énekelni, az érzelmi tartalmak, hangulatok és karakterek megjelenítésével,
- legyen képes megkülönböztetni az új és a régi stílusú népdalokat,
- tudjon 5 romantikus dalt, kellemes hangvétellel, kifejező előadásmóddal énekelni,
- tudja megnevezni a magyar és egyetemes zenekultúra egyéniségeit, kiknek életútját, műveit ismerteti,
- tudja levezetni a népdal, népies dal, népies műdal és a műdal jelentésének tartalmát.
8. évfolyam
A tanuló:
–tudjon 5 újonnan tanult népdalt énekelni, egyéni előadásban,
–ismerje és mutassa be röviden Bartók Béla életét és művészetét,
–tudjon tájékozódni és viszonyítani a zenei vonalrendszerben,
–tudjon 2 műdalt emlékezetből zeneileg igényesen, kifejezően megszólaltatni,
–tudjon beszélni a XX. századi zene irányzatairól, zeneszerzőiről.
Osztályozó vizsga követelményei erkölcstan tantárgyból 5-8. évfolyam
ERKÖLCSTAN ÖTÖDIK ÉVFOLYAM
A tanuló legyen tisztában az egészség megőrzésének jelentőségével,tudja, hogy ezért maga is felelős,
Képes legyen különféle szintű kapcsolatok kialakítására,ápolására, rendelkezzen a konfliktusok kezelésének ,az elkövetett hibák kijavításának néhány ,a gyakorlatban jól használható technikájával.
ERKÖLCSTAN HATODIK ÉVFOLYAM
Legyen tisztában azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, törekedjen arra, hogy tevékenységével minél kevésbé károsítsa a környezetét.
Ismerje a modern technika legfontosabb előnyeit, hátrányait,felismerje magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit.
ERKÖLCSTAN HETEDIK ÉVFOLYAM
Értse, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá teszik a tanulásra, mások megértésére, önmaga vizsgálatára.
Képes legyen ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni.
ERKÖLCSTAN NYOLCADIK ÉVFOLYAM
Legyen nyitott más kultúrák befogadására.
Van elképzelése saját jövőjéről, tisztában van azzal, hogy céljai eléréséhez erőfeszítéseket kell tennie.
Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel.
Fizika 7-8.
7. évfolyam
Minimum követelmény
· A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére.
· Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit.
· Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.)
· Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem.
· Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.
fizika
8. évfolyam
Minimum követelmény
· A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt.
· Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását.
· Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat.
· Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit.
· Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint.
· Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.
· Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.
Földrajz 7-8.
7. évfolyam
Minimum követelmény
- A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű ország csoportjairól, országairól).
- Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket.
- Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy ország csoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, ország csoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban.
- Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait.
- Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban.
- Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését.
- Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik.
- Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről.
- Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben.
- Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket.
- Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat.
- Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét.
8. évfolyam
Minimum követelmény
- Legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalom-földrajzi sajátosságairól, lássak azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét.
- Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében.
- Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével.
- Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal.
- Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze.
- Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben, a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is.
- A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-környezeti tartalmakat kapcsolni.
- Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre.
- Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.
Informatika 4-6.
informatika
4. évfolyam
Minimum követelmény
A tanuló:
- Ismerje a számítógép működését;
- Ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat;
- Tudja használni az alapvető informatikai eszközöket;
- Legyen képes interaktív kapcsolatot tartani a számítógép segítségével;
- Tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat;
· Legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára;
· Tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel;
· Legyen képes animációk megtekintésére;
- Legyen képes közhasznú információforrások használatára.
- Legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel;
- Ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát;
- Tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni.
- Legyen képes irányított módon információt keresni;
- Ismerje a személyi információk és a személyes adatok fogalmát;
- Ismerje a netikett alapjait;
- Legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében;
- Ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait;
- Ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat;
informatika
5. évfolyam
Minimum követelmény
A tanuló:
- Ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni;
- Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret;
- Ismerje a mappaszerkezetben való tájékozódás alapfogalmait;
- Tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni;
- Tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni;
- Ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait;
- Tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal;
- Segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat;
- Tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait;
- Ismerjen a számítógép előtt végzett munka káros hatásait csökkentő szabályokat és mozgásgyakorlatokat;
- Ismerjen alapvető adatvédelmi szabályokat.
- Tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni;
- Tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni;
- Legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt;
- Ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit;
- Képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni;
- Legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára;
- Legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni;
- Legyen képes a találatok értelmezésére;
- Ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat;
- A különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni;
informatika
6. évfolyam
Minimum követelmény
A tanuló:
- Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat;
- Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit;
- Ismerje egy bemutatókészítő-program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni;
- Ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket;
- Tudjon adatokat táblázatba rendezni;
- Segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat,
- Tudjon különféle adatbázisokban keresni;
- Ismerje legalább egy digitális térképes alkalmazás szolgáltatásait.
- Tudjon egyszerű programot készíteni;
- Legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára;
- A problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival.
- Legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére;
- Legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára;
- Legyen képes az interneten talált információk mentésére;
- Ismerje a netikett szabályait.
- Ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;
- Ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket;
- Ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;
- Szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében.
- Konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat;
- El tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.
Kémia tantárgy kimeneti követelményei 7-8.
A 7. évfolyam végén a tanuló
– tudjon különbséget tenni a vizsgált testek anyagai között, azok jellemző tulajdonsága alapján,
– tudjon megnevezni a természetben előforduló kémiai anyagokat,
– a mindennapi életünkben használt anyagok esetében ismerje fel, hogy melyek az ipari termékek,
– értse meg a kémiai ipar civilizált életünkben betöltött szerepét,
– értse meg a kémiatanulás módszereit, legyen képes alkalmazni azokat.
– tudjon példákat mondani a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások szerepére mindennapi életünkben,
– legyen képes a különféle anyagok tulajdonságainak megállapítására, a megismert anyagcsoportokba történő besorolásra,
– a különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján legyen képes a kölcsönhatások csoportosítására,
– tudja, hogy melyek az égés feltételei, mi a tűzoltás kémiai lényege,
– ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggéseket, az egészséges táplálkozás feltételeit,
– törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére,
– tudja a háztartási anyagokon szereplő pH adatokról a kémhatást megállapítani,
– legyen képes a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatok értelmezésére, oldatok készítésére,
– tudja a levegő összetevőinek nevét, ismerje a levegő és a víz szennyezésének fő forrásait és anyagait,
– váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága,
– tudjon példákat mondani a gyors és lassú égésre, ismerje az égésfajták hasonló és eltérő sajátosságait,
– tudja felsorolni a különféle energiaforrásokat, azok környezeti hatásait, érezze az energiatakarékosság szükségességét,
– tudja azt, hogy melyek a kőolaj-lepárlás termékei, milyen környezeti hatásaik vannak, tűzveszélyességüket, élettani hatásaikat,
– tudják a gázzal működő berendezések használatának szabályait, tűz- és robbanásveszélyességét, az égéstermékek élettani hatásait,
– ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést,
– tudja felsorolni az atomot felépítő elemi részecskéket,
– tudja megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket,
– tudja használni a molekulamodelleket,
– tudjon egyszerű számítási feladatot megoldani,
– tudja használni a megismert laboratóriumi eszközöket,
– legyen képes megadott utasítások alapján egyszerű kísérletek elvégzésére,
– tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban szóban vagy írásban megfogalmazni,
– tudja hasznosítani az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére,
– tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.
A 8. évfolyam végén a tanuló
– ismerje az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben,
– atomszerkezeti ismeretei segítségével legyen képes a periódusos rendszerben feltüntetett adatok alapján a halmazszerkezet és a tulajdonságok értelmezésére,
– legyen képes értelmezni az elemek és vegyületek jellemző kémiai tulajdonságait,
– legyen képes tendenciák megállapítására,
– tudja megnevezni és kémiai jelekkel felírni a tanult elemeket és vegyületeket, ismerje azok fontosabb reakcióit, környezeti, élettani hatásait,
– tudja használni a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására,
– tudja magyarázni a kémiai reakciók lényegét az elvégzett kísérletek alapján,
– legyen képes csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat,
– leírás alapján tudjon tanulókísérleteket végezni,
– tulajdonságaik alapján tudja azonosítani a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat,
– tudja felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit,
– ismerje az egyes nemfémes elemek és vegyületek élettani, környezeti hatásait,
– legyen áttekintése a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepéről a természeti folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és az iparban,
– ismerje fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti összefüggéseket,
– tudja a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból,
– ismerje a mérgező anyagok jeleit,
– tudja balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket,
– kísérje figyelemmel, és értelmezze a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat,
– érezzen személyes felelősséget, keressen cselekvési lehetőségeket közvetlen környezete megóvására,
– tudja a fontosabb fémek fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásukat, előállításukat és gyakorlati jelentőségüket,
– értse a fémes tulajdonságok hasonlóságának és változatosságának okait,
– legyen képes általános ismereteit alkalmazni az egyes fémek tárgyalásakor,
– tudja azt, hogy melyek azok az alkálifém- és alkáliföldfém vegyületek, amelyek mindennapi életünkben szerepet játszanak, azok élettani és gyakorlati jelentőségét, a vizek lágyításának módjait,
– legyen átfogó ismerete a p-mező fémeiről, kiemelten az alumíniumról, az ónról, az ólomról,
– értse az s- és a d-mező fémeinek tulajdonságbeli különbözőségeit,
– ismerje a legfontosabb ipari fémek előállításának eljárásait, a technológiák környezeti hatásait,
– értse az alumínium-, a vas- és acélgyártás gazdaságossági kérdéseit,
– ismerje a réz- és a cink-csoport elemeit,
– ismerje a fenti fémek fontosabb vegyületeinek felhasználási területeit, az alkalmazással kapcsolatos környezetvédelmi problémákat,
– ismerje az ötvözés, a korrózió lényegét, a korrózióvédelem hátterét,
– képes legyen értelmezni a mindennapok egyes kémiai folyamatait (pl.: fémtárgyak átalakulásai, mészoltás, a gipsz megkötése, fényképezés),
– ismerje az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat,
– tudjon számítási feladatokat megoldani,
– értse az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait,
– lássa a környezetvédelmi kérdések összefüggéseit,
– legyen képes a különféle információhordozók (videó- és tv-filmek, folyamatábrák, Internet) felhasználására az ismeretszerzésben,
– ismerje a hazai vegyipar történetének jelentős állomásait, fontosabb termékeit.
Minimumkövetelmények magyar nyelv és irodalomból 5-8.
5. évfolyam
A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazása.
A hang, a szó, a szóelem megkülönböztetése. A szó szóelemeinek pontos felismerése: képző, jel, rag. Alapismeretek a hangok képzéséről és tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak felismerése és csoportosítása. Mássalhangzó törvények nevének ismerete és helyes leírása. Szólások és közmondások jelentésének értelmezése. Olvasott irodalmi művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése.
Tudjon megnevezni három mesetípust példákkal. Tudjon különbséget tenni népmese és műmese között, mese és monda között. Tudjon felsorolni néhány művet Petőfi Sándortól. Tudjon elkülöníteni szövegekben nagyobb szerkezeti egységeket. Tudja összefoglalni a János vitéz és A Pál utcai fiúk cselekményét, ismerje a főbb szereplőket, tudja jellemezni őket. Értelmesen és pontosan, tagoltan, megfelelő ritmusban olvasson fel ismerős szövegeket.
6. évfolyam
A beszédhelyzethez és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód iskolai helyzetekben. A nyelvi és nem nyelvi jelek helyes használata az élőbeszédben.
Tudja szövegben a szavak szófaját felismerni, megnevezni, ismerje a szófajok jellemzőit, helyesírásukat. Ismerje az alapszófajokat: ige, főnév, melléknév, számnév, igenevek, névmások, határozószók. Tudja a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat és alkalmazásukat.
Tudjon verscímeket sorolni Arany Jánostól. Tudja összefoglalni a Toldi tartalmát, elkészíteni a szerkezeti vázlatát, főbb szereplőket felsorolni és jellemezni. Megismerni az egyszerűbb költői alakzatokat: megszemélyesítést és hasonlatot. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával.
Képes az Egri csillagok szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Megvilágítani a regény történelmi hátterét. Ismeri a líra, epika, epizód, regény, ballada, elbeszélő költemény fogalmát, saját szavaival képes ezek meghatározására.
7. osztály
Mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról saját vélemény megfogalmazására képes, az érvelés és meggyőzés eszközeivel. Megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás.
Ismeri az egyszerű mondat részeit és szintagmáit. A mondatokat biztosan felismeri szerkezet, logikai minőség és beszédhelyzet szerint. A megfelelő mondatvégi írásjeleket alkalmazza. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályokat alkalmazni tudja. Tudja a legalapvetőbb szószerkezeteket felismerni, fajtájukat megnevezni. / predikatív, tárgyas, határozós, jelzős/.Képes mondatok elemzésére, egyszerűbb szerkezeti rajz elkészítésére.
Képes A kőszívű ember fiai című regény szerkezeti elemeinek elkülönítésére, a fő- és mellékszereplők jellemzésére. Jellemek és érzelmek, gondolatok összefüggéseinek bemutatására. A történet alapján vázlat készítésére, hosszabb szóbeli előadásra a történelmi kor és a regény cselekményének összefüggéséről.
Képes meghatározni a következő fogalmakat: reformkor, romantika, rapszódia, hexameter, elégia. Képes Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi és Arany 1-2 versének értő elemzésére, ismeri ezen költők életének főbb eseményeit, ezeket vázlatba foglalni. Képes beszámolót, kiselőadást tartani elektronikus forrásból, kézikönyvekből.
8. osztály
A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható, esztétikus írás. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különböző műfajú szövegek kifejező olvasása, elmondása.
Tudja az összetett szó alfajtáit, helyesírásukat, nyelvhelyességi tudnivalóit. Példákat keresni szakszövegből és irodalmi szövegből. Szóképzés ismerete a leggyakoribb képzők segítségével.
Ismerje az összetett mondat fajtáit, képes legyen azok elemzésére alá- és mellérendelő összetett mondatokban. Egyszerűbb szerkezeti rajzok készítésére. Idézés, párbeszéd, központozás helyes alkalmazására. Mondattani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazására szóban és írásban.
A köznyelv, szaknyelv, társalgás és szleng szókészletében lévő eltérések felismerése, helyes használatukra.
Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján. Ismeri a Nyugat első és második nemzedékének alkotóit, életüket vázlat segítségével bemutatni, versekről hosszabb elemzés készíteni. Összefüggést találni a hasonló korszakban élt szerzők műveinek témájában, történelmi háttér ismerete az 1930-as, 40-es évek íróinál. Több mű értő szavalata, költői alakzatok biztos felismerése. A feldolgozott művekről összefoglalás készítése. Tudjon önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmazására, állításait indokolni.
MATEMATIKA Minimumkövetelmények 5-8.
5. évfolyam
Számtan, algebra
- A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.
- A tízes számrendszer biztos ismerete.
-
Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.
Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek, (legfeljebb ezredeket tartalmazó) tizedes törtek összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. - Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.
- Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.
Összefüggések, függvények, sorozatok
- Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.
Geometria, mérés
- Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.
- Felezőmerőleges szemléletes fogalma.
-
Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.
Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.
Valószínűség, statisztika
- Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.
- Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
6. évfolyam
Gondolkodási módszerek
- Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.
Számtan, algebra
-
Tört, tizedes tört, negatív szám fogalma.
Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. - 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.
- A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.
- Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.
Összefüggések, függvények, sorozatok
- Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben.
Geometria, mérés
- A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
- Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.
- Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.
- Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.
-
Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben.
A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása.
Valószínűség, statisztika
- Konkrét feladatok kapcsán a biztos és lehetetlen események felismerése.
- Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
7. évfolyam
Gondolkodási módszerek
- Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése.
- Egyszerű állítások igazságának eldöntése.
- Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.
Számtan, algebra
- Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedes törtek körében egyszerű esetekben.
- 10 pozitív egész kitevőjű hatványai. 10-nél nagyobb számok normálalakja.
- Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok.
- Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése.
- Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása.
- Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.
Összefüggések, függvények, sorozatok
- Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű estekben.
- Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.
Geometria
- Szög(fok), hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom, idő mérése, a szabványos mértékegységeinek ismerete.
- Háromszögek területének kiszámítása.
- Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése.
- Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések.
- Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.
- Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése.
Valószínűség, statisztika
- A gyakoriság fogalma.
- Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.
8. évfolyam
Gondolkodási módszerek
- Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.
- Szövegértelmezés egyszerű esetekben.
- A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.
- Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.
Számtan, algebra
- Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben.
- Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása.
- Elsőfokú egyenletek megoldása.
- Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.
Összefüggések, függvények, sorozatok
- Az ax+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.
Geometria
- Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.
- Adott pont eltolása adott vektorral.
- Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban.
- Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).
Valószínűség, statisztika
- Relatív gyakoriság.
-
Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban.
Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.
NÉMET NYELV emelt szint 5-8.
1-4. évfolyam
1. évfolyam
Továbbhaladási feltételek
Legyen képes a tanuló:
- a német nyelven vezetett tanórát követni, a tanár utasításaira helyesen cselekedni,
- mondatmodellek alapján önálló mondatalkotásra,
- határozott névelővel egyszerű mondatokat alkotni,
- határozókat használni (hely: itt-ott, elöl-hátul, fent lent, balra jobbra),
- színeket mondatban alkalmazni ( fekete-fehér, kék, piros, sárga, zöld, barna),
- 12-ig számolni,
- 3-4 verset elmondani; és három dalt elénekelni.
2. évfolyam
Továbbhaladási feltételek
A tanulók megtanulnak:
- mondatmodell alapján 3-4 mondatot alkotni,
- a tanult német betűket felismerni és a rövid mondatokat helyes hangsúllyal hangosan és halkan olvasni,
- pontot és kérdőjelet a mondat végén alkalmazni,
- tagadni,
- 20-ig tőszámneveket és 20-ig sorszámneveket felsorolni,
- 3-4 verset elmondani, és három dalt elénekelni.
3. évfolyam
Továbbhaladási feltételek
Legyen képes a tanuló:
- a feldolgozott témakörökben tájékozódni, információt szerezni,
- a tagadást kifejezni,
- feldolgozott és gyakorolt 8-10 mondatos szövegeket helyes kiejtéssel olvasni,
- a megtanult szavakat helyesen leírni,
- a nyomtatott és írt szövegeket hibátlanul leírni,
- az elválasztási szabályokat helyesen alkalmazni,
- diktálást, mely egyszerű szavakból és mondatokból áll hibátlanul leírni,
- a "haben" és a "sein" igéket és más tanult igéket egyes és többes számban alkalmazni,
- 4 új dalt vagy verset megtanulni,
- 4 új gyermekjátékot eljátszani.
4. évfolyam
Továbbhaladási feltételek
- Egyszerű nyelvi kapcsolat teremtése és a beszédhelyzetnek megfelelő rövid párbeszéd folytatása.
- Ismert témákkal kapcsolatban kérdések feltevése, a feltett kérdésekre értelem szerinti egyszerű válaszok megfogalmazása.
- Ismert témában, olvasott szöveggel, képpel, eseménnyel vagy élménnyel kapcsolatban tanári segítséggel néhány összefüggő mondat elmondása.
- Beszélgetés tanári és tanulói kérdések alapján egy olvasott szövegről.
- Adott kérdések alapján szövegrészek kikeresése.
- Egyszerű szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondás írása.
- A tanult szókincs szavainak helyes leírása.
- A főnevek nemének és számának felismerése.
- Egyszerű igék kijelentő mód jelen idejének alkalmazása.
- Egyszerű igék felszólító módú alakja.
- A tagadás formáinak ismerete.
- mondókák, közmondások és versikék elmondása.
- énekek ismerete.
Német nyelv, emelt szint
5-8. évfolyam
5. évfolyam
Továbbhaladási feltételek
A tanulók tudjanak:
· Élményekről mesélni
· Egyszerű kívánságokat, kéréseket kifejezni, megfogalmazni
· Egyszerű utasításokat adni, felszólítani
· Ismert témákban párbeszédeket folytatni
· Megfelelő szó – és mondathangsúllyal tartalmilag tagoltan olvasni és a szöveghez kérdéseket feltenni
· Egy lexikailag ismert, felolvasott, vagy elolvasott szöveget megérteni
· Meghívót, karácsonyi – húsvéti lapot írni
· Írásban bemutatkozni, rövid levelet írni
· Az igék Präsens alakjának biztos alkalmazása
· Egyszerű kérdő- és birtokos névmások ismerete
6. évfolyam
Továbbhaladási feltételek
· Ismert és tárgyalt témákban rövid párbeszéd folytatása
· Nyelvtanilag és lexikailag ismert szövegek folyékony olvasása
· Megfelelő szó- és mondathangsúlyos olvasás és a szöveghez kérdésfeltevés
· Kérdésekre adott válasszal a szövegértés bizonyítása
· Személyek szóbeli és írásbeli jellemzése
· Sms, e-mail írása
· A tárgyeset alkalmazása a mondatokban
· A melléknév határozatlan névelő utáni helyes használata, kivéve a birtokos esetet
· A „viel, man, es” határozatlan névmások alkalmazása
· Az igék Präsens és Perfekt idejének biztos alkalmazása
· Az elváló és nem elváló igék használata tanult igeidőkben
· A módbeli segédigék jelen idejű alakjának biztos alkalmazása
· Bővített mondatok képzése állítmánnyal
7. évfolyam
Továbbhaladási feltételek
· A kibővített szókincs alkalmazása
· Köznapi témákról önálló beszélgetés
· Ismeretlen irodalmi vagy tényközlő szöveg értelmes, helyes tempóban és hangsúllyal történő olvasása
· A saját gondolatok szóban és írásban való kifejezése
· Szövegek, levelek írása időrendi és logikai sorrendben
· Írásbeli munkákban a kibővített szókincs és a tanult nyelvi ismeretek alkalmazása
· Az év folyamán további három költemény megtanulása
· A módbeli segédigék jelen időben való alkalmazása
· A főnevek ragozása
· A számnevek
8. évfolyam
Továbbhaladási feltételek
· A tanult szókincs írásbeli alkalmazása
· Köznapi témáról irodalmi német nyelven beszélő partner megértése és válaszadás a kérdésekre
· Német nyelven kapcsolat teremtése, kívánság kifejezése, tájékoztatást adása
· Állásfoglalás
· Érthető beszéd
· Az und, aber, oder, sondern, denn, darum, deshalb, dann, dass,weil, ob, als, wenn kötőszavak alkalmazása
· A bővített és összetett mondat szórendjének használata
· Szövegek érthető, értelemszerű hangsúlyozással történő folyékony olvasása
· Egyszerű szövegek megértése szótár, kézikönyv, lexikon segítségével
· Beszámoló és vélemény nyilvánítás olvasmányélményekről
· Saját gondolatok írásban való kifejezése
· Személyek leírása, jellemzésük viselkedésük alapján a tanulót magát is beleértve
· Rövid magánlevelek írása, tartalmi és formai jegyeinek ismerete és alkalmazása
· Tudjon kijelenteni, kérdezni, tájékozódni és tájékoztatni
Cél: Az európai A2-es szint elérése ezen a tagozaton a nyolcadik évfolyam végére.
Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret,állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Beszédértés:
Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.
Beszédkészség:
Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni pl. családját, lakóhelyét, tanulmányait.
Olvasásértés:
Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a kifejező olvasásra, megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával.
Írás:
Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.
Német hon- és népismeret 5-8.
5. osztály
A továbbhaladás feltételei
Ismeretek a saját iskoláról, családról, a lakás berendezéséről.
Egy szokás bemutatása, ismeretek az év mezőgazdasági munkáiról, a település dűlőneveiről.
Alapvető ismeretek a magyarországi német népzenéről, három népdal megtanulása kívülről, néhány táncmotívum ismerete.
6. osztály
A továbbhaladás feltételei
Információk gyűjtése a falusi és városi életmódról és az ottani foglalkozásokról. A kötelező történelmi tananyag ismerete az államalapítástól a török kiűzéséig a magyar-német politikai és kulturális érdekek tükrében. Régi foglalkozások. A gyógynövények elnevezésének ismerete, a tavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása, a hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése. Három népdal kívülről történő megtanulása.
7. osztály
A továbbhaladás feltételei
A német telepesek magyarországi letelepedése, a telepes sorsok elbeszélése.
Példák a magyar ipari létesítményekbe befektető német vállalkozók soraiból.
Térképmunka: Hol éltek a Monarchiában németek?
Egy régi parasztház leírása.
Ismeretek a német nyelvű médiáról.
Egy magyarországi német személyiség bemutatása.
Egy ünnepi viselet és egy szokás bemutatása.
8. osztály
A továbbhaladás feltételei – A TANULÓ ISMERJE MEG:
A népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után.
A mai kisebbségi lét jellemzői.
A gyógynövények és alkalmazásuk, ünnepi ételek felsorolása.
Szórakozási lehetőségek régen.
Nemzetiségi német nyelv 5-8.
Továbbhaladási feltételek
5. évfolyam
A tanulók tudjanak:
· Élményekről mesélni
· Egyszerű kívánságokat, kéréseket kifejezni, megfogalmazni
· Egyszerű utasításokat adni, felszólítani
· Ismert témákban hosszabb párbeszédeket folytatni
· Olvasott szöveg tartalmát röviden elmesélni, képekről, dolgokról röviden beszélni
· Megfelelő szó – és mondathangsúllyal tartalmilag tagoltan olvasni és a szöveghez kérdéseket feltenni
· Egy lexikailag ismert, felolvasott, vagy elolvasott szöveget megérteni
· Meghívót, karácsonyi – húsvéti lapot írni
· Írásban bemutatkozni, rövid levelet írni
· Megtörtént dolgokról, észrevételekről 3-4 egyszerű mondatot írni
· A tárgy- és részes esetet, az erős főnevekkel mondatban alkalmazni az elöljáró szók után is
· Az igék Präsens és Perfekt alakjának biztos alkalmazása
· Egyszerű kérdő- és birtokos névmások ismerete
· Bővített mondatok képzése összetett állítmánnyal
· 3 további vers, 4 új dal és 10 új közmondás megtanulása
6. évfolyam
· Ismert és tárgyalt témákban rövid párbeszéd folytatása
· Nyelvtanilag és lexikailag ismert szövegek folyékony olvasása
· Megfelelő szó- és mondathangsúlyos olvasás és a szöveghez kérdésfeltevés
· Kérdésekre adott válasszal a szövegértés bizonyítása
· Személyek szóbeli és írásbeli jellemzése
· Személyes levél írása és annak minimális formai követelményeinek ismerete
· A tárgy és részes eset alkalmazása a mondatokban erős főnevekkel
· A melléknév határozatlan névelő utáni helyes használata, kivéve a birtokos esetet
· A „viel, man, es” határozatlan névmások alkalmazása
· Az igék Präsens és Perfekt idejének biztos alkalmazása
· Igék Imperfekt alakjának alkalmazása
· Az elváló és nem elváló igék használata tanult igeidőkben
· A módbeli segédigék jelen idejű alakjának biztos alkalmazása
· Bővített mondatok képzése állítmánnyal
· 3 további vers és 4 új ének ismerete
7. évfolyam
· A kibővített szókincs alkalmazása
· Köznapi témákról önálló beszélgetés
· Ismeretlen irodalmi vagy tényközlő szöveg értelmes, helyes tempóban és hangsúllyal történő olvasása
· A saját gondolatok szóban és írásban való kifejezése
· Szövegek, levelek leírása időrendi és logikai sorrendben
· Írásbeli munkákban a kibővített szókincs és a tanult nyelvi ismeretek alkalmazása
· Az év folyamán további három költemény megtanulása
· A módbeli segédigék jelen, egyszerű és összetett múlt időben való alkalmazása
· A főnevek ragozása
· A számnevek ragozása
8. évfolyam
· Kb. 2000 szó ismerete
· A tanult szókincs írásbeli alkalmazása
· Köznapi témáról irodalmi német nyelven beszélő partner megértése és válaszadás a kérdésekre
· Német nyelven kapcsolat teremtése, kívánság kifejezése, tájékoztatást adása
· Állásfoglalás
· Érthető beszéd
· A régmúlt idő használata
· A cselekvő és szenvedő ragozás közötti különbség ismerete
· A feltételes mód jelen és múlt idejének, a „würde” és főnévi igeneves szerkezet használata
· Az und, aber, oder, sondern, denn, darum, deshalb, dann, dass,weil, ob, als, wenn kötőszavak alkalmazása
· A bővített és összetett mondat szórendjének használata
· Szövegek érthető, értelemszerű hangsúlyozással történő folyékony olvasása
· Egyszerű szövegek megértése szótár, kézikönyv, lexikon segítségével
· Beszámoló és vélemény nyilvánítás olvasmányélményekről
· Költemények előadása
· Saját gondolatok írásban való kifejezése
· Személyek leírása, jellemzésük viselkedésük alapján a tanulót magát is beleértve
· A magánlevelek tartalmi és formai jegyeinek ismerete és alkalmazása
· Tudjon kijelenteni, kérdezni, tájékozódni és tájékoztatni
· További három költeményt ismerete
|
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén |
A2+ vagy B1 nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. |
NÉMET NYELV 5-8.
5. ÉVFOLYAM
A továbbhaladás feltételei összefoglalva
Hallott szöveg értése
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;
ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.
Beszédkészség
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;
tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel;
megértési probléma esetén segítséget kér.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;
ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.
Íráskészség
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír;
egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.
NÉMET NYELV
6. ÉVFOLYAM
A továbbhaladás feltételei összefoglalva
Az európai minimumszint fele: A1
Ezen a szinten a diák
megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud;
megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat;
képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni;
felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat;
a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni.
Hallott szöveg értése
A tanuló
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért;
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.
Beszédkészség
A tanuló
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol;
– tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;
– tanult minta alapján kérdéseket tesz fel;
– tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.
Íráskészség
A tanuló
– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;
– egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;
– egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz.
Tartalmak
a) Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
|
Köszönés, elköszönés |
Guten Morgen/Tag! Auf Wiedersehen! |
|
Köszönet és arra reagálás |
Danke! Bitte! |
|
Bemutatkozás |
Ich heisse… Ich bin… |
|
Megszólítás |
Entschuldigung, … |
|
Érdeklődés hogylét iránt, arra reagálás |
Wie geht’s dir? Danke, prima. |
|
Bocsánatkérés és arra reagálás |
Entschuldigung! Kein Problem! |
|
Gratuláció, jókívánságok, arra reagálás |
Herzlichen Glückwunsch zum…, Danke. Fröhliche Weihnachten ! |
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
|
Véleménykérés, arra reagálás |
Magst du Mathe? Ja. |
|
Valaki igazának az elismerése, el nem ismerése |
Da hast du (nicht) recht! |
|
Egyetértés, egyet nem értés |
Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht recht! |
|
Tetszés, nemtetszés |
Das finde ich gut/blöd! |
|
Akarat, kívánság, képesség |
ich will…, ich möchte…, ich kann… |
|
Kedvtelés |
ich mag…., ich spiele gern Fußball |
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
|
Dolgok, személyek megnevezése, leírása |
Das ist… Meine Mutter ist… |
|
Információkérés, -adás |
Wie ist…? Prima. /Wie alt bist du? |
|
Ígenlő vagy nemleges válasz |
ja, nein, nicht, kein, doch |
|
Tudás, nemtudás |
Ich weiss (nicht). |
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
|
Kérés |
Gib mir bitte…! |
|
Javaslat, arra reagálás |
Möchtest du…? Spielen wir…! Ja, gerne! |
|
Meghívás és arra reagálás |
Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir leid. |
|
Kínálás és arra reagálás |
Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. |
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok
|
Visszakérdezés |
Wie bitte? |
|
Nemértés |
Ich verstehe nicht. |
|
Betűzés kérése, betűzés |
Buchstabiere bitte. |
b) Fogalomkörök
|
Fogalomkörök (5-6. évfolyam) |
A fogalomkörök nyelvi kifejezései |
||
|
|
ű |
Präsens |
Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint. |
|
|
|
Präsens mit Vokalwechsel, Er liest das Buch vor. trennbare Verben , sich-Verben Ich freue mich. |
|
|
|
ű |
Präteritum (haben, sein) |
Er hatte ein Fahrrad. Ich war schon in England. |
|
|
|
Perfekt |
Ich habe ein Eis gegessen. |
|
|
Jövőidejűség |
Futur (mit Präsens) |
Ich bleibe morgen zu Hause. |
|
|
|
Sich-Verben |
Ich freue mich. |
|
|
|
Haben |
Ich habe einen Bruder. |
|
|
|
Possessivpronomen |
Das ist meine Familie. |
|
|
|
Hier, dort, links, rechts, |
Ich lege das Heft |
|
|
|
oben, unten, hinten… in, |
auf den Tisch. |
|
|
|
auf, vor, hinter, neben (A/D) |
Das Bild hängt an der Wand. |
|
ő |
Gyakoriság |
Wie oft, selten, manchmal, oft, immer, nie |
Ich spiele oft mit Peter. |
|
|
Időpont |
In, um, am, wann? |
Im Winter, um 8 Uhr, |
|
|
Dátum |
|
am Freitag , der 14. April, am 14-ten April |
|
|
|
|
Eins, zwei, eine Portion |
|
|
|
|
Pommes |
|
|
|
Alles, viel, wenig, nichts |
Ich lerne viel, und ich habe |
|
|
|
|
wenig Zeit. |
|
ő |
|
Wie? |
Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. |
|
|
|
|
…besser, als… …so schön, wie…. |
|
|
Származás |
Woher…? |
stammt aus.., kommt von... besteht aus… |
|
|
|
möchte |
Ich möchte ein Eis. |
|
|
|
können, wollen |
Er kann nicht schwimmen. |
|
|
|
mögen |
Ich will nach Hause. Er mag Tischtennis. |
|
|
|
|
Komm morgen wieder! |
|
|
|
névszók a mondatban |
Spielt Tennis! |
|
|
|
Nominativ, Akkusativ |
Mein Freund zeichnet Bilder. |
|
|
ő |
und/oder/aber/denn |
|
|
|
|
das/ich, mich, |
|
|
|
|
mein/dieser/man |
|
NÉMET NYELV
7. ÉVFOLYAM
A továbbhaladás feltételei összefoglalva
Hallott szöveg értése
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését.
Beszédkészség
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;
kérdéseket tesz fel;
tanult minta alapján eseményeket mesél el;
részt vesz egyszerű párbeszédben;
beszélgetést kezdeményez, befejez.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;
egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;
ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.
Íráskészség
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;
egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;
egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;
tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír.
NÉMET NYELV
8. ÉVFOLYAM
A továbbhaladás feltételei összefoglalva
Hallott szöveg értése
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;
jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.
Beszédkészség
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;
kérdéseket feltesz;
eseményeket elmesél;
fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
egyszerű történetet megért;
jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;
jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.
Íráskészség
A tanuló
egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;
egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;
kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.
TARTALMAK
a) Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
|
Megszólítás |
Entschuldigung,… |
|
Köszönés, elköszönés |
Guten Morgen/Tag! Auf Wiedersehen! |
|
Köszönet és arra reagálás |
Danke! Bitte! |
|
Bemutatás, bemutatkozás |
Das ist Peter. Ich heisse… Ich bin… |
|
Érdeklődés hogylét iránt, arra reagálás |
Wie geht’s dir? Danke, prima. Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. |
|
Engedélykérés, arra reagálás |
Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. |
|
Bocsánatkérés és arra reagálás |
Entschuldigung! Kein Problem! |
|
Segítségkérés |
Könne Sie mir bitte sagen,…! |
|
Gratuláció, jókívánságok, arra reagálás |
Herzlichen Glückwunsch zum… Danke, Fröhliche Weihnachten. Gute Besserung! |
|
Személyes levélben megszólítás, elbúcsúzás |
Liebe(r) … Dein(e) …, Viele Grüße. |
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
|
Sajnálkozás |
Es tut mir leid! |
|
Öröm |
Ich freue mich, dass…/Toll! |
|
Elégedettség, elégedetlenség |
Es ist prima, dass… Schade, dass… |
|
Csodálkozás |
Oh, das ist aber schön! |
|
Remény |
Ich hoffe, du kannst kommen! |
|
Bosszúság |
Das ist aber schlimm! |
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
|
Véleménykérés, arra reagálás |
Magst du Mathe? Ja. |
|
Véleménynyilvánítás |
Was meinst du dazu? |
|
Valaki igazának az elismerése, el nem ismerése |
Da hast du (nicht) recht! |
|
Egyetértés, egyet nem értés |
Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht recht! |
|
Tetszés, nemtetszés |
Das finde ich gut/blöd! Das gefält mir (nicht)! |
|
Akarat, szándék, kívánság, képesség |
ich will…, ich möchte…, ich kann |
|
Ígéret |
Ich mache das schon! |
|
Dicséret |
Klasse! |
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
|
Dolgok, személyek megnevezése, leírása |
Das ist… Meine Mutter ist… |
|
Események leírása |
Zuerst… dann…, zum Schluss. Es war einmal… |
|
Információkérés, -adás |
Weißt du…? Können Sie mir, bitte sagen? |
|
Igenlő vagy nemleges válasz |
Ja, nein, nicht, kein, doch |
|
Tudás, nemtudás |
Ich weiß (nicht), dass/ob… |
|
Bizonyosság, bizonytalanság |
Ich weiss es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass/ob… |
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
|
Kérés 7. o. |
Gib mir bitte…! Kannst du bitte…? |
|
Felszólítás 7. o. |
Schreib noch nicht. Öffne die Tür! |
|
Javaslat, arra reagálás 8. o. |
Möchtest du…? Ja, gerne! Können wir gehen? |
|
Meghívás és arra reagálás 7. o. |
Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir leid. |
|
Kínálás és arra reagálás 7. o. |
Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. |
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok
|
|
Wie, bitte? Wiederholen Sie bitte. |
|
|
Sag es noch einmal! |
|
|
Ich verstehe nicht. Warum….? |
|
|
Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. |
|
Betűzés kérése, betűzés |
Buchstabiere bitte. |
|
Felkérés lassabb, hangosabb beszédre |
Kannst du bitte langsamer/leuter schprechen? |
b) Fogalomkörök
|
Fogalomkörök (7–8. évfolyam) |
A fogalomkörök nyelvi kifejezései |
||
|
|
ű |
sein, es gibt Präsens Präsens mit Vokalwechsel, |
Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint. |
|
|
|
trenn-bare Verben |
Er liest das Buch vor. |
|
|
ű |
Präteritum (haben, sein) |
Er hatte ein Fahrrad. |
|
|
|
|
Ich war schon in England. |
|
|
|
Perfekt |
Ich habe ein Eis gegessen. |
|
|
őű |
Futur |
Ich werde morgen zu Hause bleiben. |
|
|
|
sich-Verben |
Ich freue mich. |
|
|
Személytelenség |
es |
Es ist kalt. Es regnet. |
|
|
|
haben gehören Wessen? |
Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Das buch von Peter, |
|
|
|
von, -s |
Peters Geschichte |
|
|
|
Possessivpronomen |
Das ist meine Familie. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
hier, dort, links, rechts, |
|
|
|
|
oben, unten, hinten… |
|
|
|
|
Ich lege das Heft auf den |
|
|
|
|
Tisch. |
|
|
|
|
|
|
|
|
durch, um (A) |
Gehen Sie durch den Park! |
|
|
|
|
Die Bücher sind bei Karl. |
|
|
|
|
Ich komme von meiner |
|
|
|
|
Oma. |
|
ő |
Gyakoriság |
Wie oft? selten, manchmal, immer, nie |
Ich spiele oft mit Peter. |
|
|
Időtartam, időpont |
Wie lange? in, um, am, wann? |
eine Woche, von… bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat |
|
|
Határozott mennyiség |
(tő-, sor-, törtszámnevek) |
eins, zwei, eine Portion Pommes |
|
|
Határozatlan mennyiség |
alles, viel, wenig, nichts, alle, einige, keine |
Ich lerne viel, und ich habe weinig Zeit. |
|
Minőségi viszonyok |
|
Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleichen |
Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Dieses Buch ist besser, als… |
|
Modalitás |
|
mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen |
Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Du sollst Sport treiben. |
|
|
Feltételes mód |
würde |
Ich würde gern… |
|
|
Felszólítás |
|
Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! |
|
Esetviszonyok |
Névszók a mondatban |
Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv |
Mein Freund zeichnet Bilder. |
|
Logikai viszonyok |
Alárendelések |
Kausalsatz Objektsatz |
denn, weil Ich weiss (nicht), dass (ob)… Ich weiss, wo du wohnst. |
|
|
Kötőszók |
Und/oder/aber/denn Weil/dass/ob |
|
|
|
Névmások |
|
Das/ich, mich, mir, mein/dieser, jener, man |
SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van: egyrészt visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról, az erős és gyenge pontokról, másrészt a tanulók nyelvtanulási motivációját fenntartani és tovább erősíteni, harmadrészt hozzájárulni reális önértékelésük kialakításához.
Mivel a kerettantervi célok között első helyen a hallott és olvasott szövegek értésének fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségekből kell értékelni. A bevezetésben arról volt szó, hogy a tanulók teljesítményének mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (beszédértés, beszédkészség, olvasásértés és íráskészség) keresztül valósulhat meg. A két utóbbival nincsenek is nehézségek, hiszen ezekből a legkönnyebb a számonkérés, míg a hallás utáni értést és a beszédkészséget hajlamosabbak vagyunk elhanyagolni. Pedig ez nem helyes, hiszen ha ezeket a készségeket nem értékeljük rendszeresen, a gyerekekben kialakulhat az a téves elképzelés, hogy ezek nem is olyan fontosak.
Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységeket kell használni, és a tanulók értékelése folyamatosan történjen. Legalább minden hónapban kapjanak visszajelzést az előrehaladásról, hogy értsék, miben és hogyan fejlődhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie, amely nem azonos a hibák összeszámolásával. Azt értékeljük, amit a diákok tudnak, ne a hiányosságokat hangsúlyozzuk! Mivel ennek a korosztálynak is a beszédértésben és beszédkészség területén is a folytonosság az erőssége, csak tapintatosan és türelemmel törekedhetünk a hibátlan megoldásokra .
A számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg, a gyakorláshoz hasonlóan. A gyengébb teljesítményt nyújtó gyerekeknek több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak. Lehetőleg kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez.
A felső tagozatban már számíthatunk a tanulók önértékelésére is. Fontos, hogy tisztában legyenek saját fejlődésük menetével, hol kell még jobban teljesíteniük, milyen területen igazán jók.
A teljesítmények értékelésekor is fontos alapelv: ne a nyelvről való tudást, hanem a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük!
Normál német
A továbbhaladás feltételei
5. évfolyam
Hallott szöveg értése
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;
ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.
Beszédkészség
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;
tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel;
megértési probléma esetén segítséget kér.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;
ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.
Íráskészség
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír;
egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.
6. évfolyam
Az európai minimumszint fele: A1
Ezen a szinten a diák
megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud;
megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat;
képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni;
felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat;
a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni.
Hallott szöveg értése
A tanuló
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért;
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.
Beszédkészség
A tanuló
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol;
– tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;
– tanult minta alapján kérdéseket tesz fel;
– tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;
– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.
Íráskészség
A tanuló
– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;
– egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;
– egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz.
7. évfolyam
Hallott szöveg értése
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését.
Beszédkészség
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;
kérdéseket tesz fel;
tanult minta alapján eseményeket mesél el;
részt vesz egyszerű párbeszédben;
beszélgetést kezdeményez, befejez.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;
egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;
ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.
Íráskészség
A tanuló
ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;
egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;
egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;
tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír.
8. évfolyam
Hallott szöveg értése
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;
jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.
Beszédkészség
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;
kérdéseket feltesz;
eseményeket elmesél;
fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
egyszerű történetet megért;
jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;
jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.
Íráskészség
A tanuló
egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz;
jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;
egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;
kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.
Vizuális kultúra 5-8.
5. évfolyam
Minimum követelmény
- A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.
- Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban.
- Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.
- A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása.
- Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.
- Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása.
vizuális kultúra
6. évfolyam
Minimum követelmény
- Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során.
- Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.
- A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása.
- Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása.
- Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése.
- A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.
- Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.
vizuális kultúra
7. évfolyam
Minimum követelmény
- Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.
- A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.
- Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében.
- Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása.
- Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése.
- Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása.
- Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.
vizuális kultúra
8. évfolyam
Minimum követelmény
- Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során.
- A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán.
- A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése.
- Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint.
- Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.
- A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.
- Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.
- A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.
- Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.
Osztályozó vizsga követelményei technika tantárgyból 5-6. évfolyam
TECHNIKA ÖTÖDIK ÉVFOLYAM
Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről.
Elemi rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és kivitelezés során.
Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről.
TECHNIKA HATODIK ÉVFOLYAM
A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá takarékossá célszerűvé válása.
A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szabályainak biztonságos alkalmazása.
A vasúti közlekedésben való biztonságos részvétel.
Természetismeret tantárgy kimeneti követelményei 5-6.
Az 5. évfolyam végén a tanuló:
– legyen képes a természeti formák, élőlények, egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak összegzésére és ismertetésére,
– tudjon tanári irányítással egyénileg és csoportban dolgozni,
– legyen képes az élő és élettelen világ ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, példákkal történő illusztrálására,
– használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit
– ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot,
– a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el – elemi szinten – Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerű tematikus térképein,
– ismerje az időjárási elemek területi, időbeli változásai közötti összefüggéseket,
– fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás,
– tudjon különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között,
– ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit,
– ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen,
– ismerje fel leírásból, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait. Értse a felszínük kialakulásában résztvevő folyamatok egymásutániságát, összhatását,
– tudjon példákat mondani a haza nagytájak természeti-társadalmi-környezeti értékeire,
– legyen képes felismerni, megnevezni és jellemezni az őszi és a tavaszi kertben megismert élőlényeket,
– ismerje és hasznosítsa a gyümölcs- és zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait,
– tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek,
– ismerje az ember természetformáló munkáját a kultúrnövények kialakulásának és az állatok háziasításának folyamatában,
– ismerje fel és tudja jellemezni a megismert állatok küllemét, testfelépítését, életmódját és az emberhez való kapcsolatát,
– ismerje a háziállatok tenyésztésének célját és az egészséges állattartás ismérveit,
– rendelkezzen a növényi és állati termékek fogyasztásának elemi egészségügyi ismereteivel és gyakorlatával,
– sajátítsa el és használja a mindennapi életében a helyes fogyasztói magatartás ismereteit,
– törekedjen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására,
– ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket, folyamatokat,
– értse és tudja, hogy élő és élettelen környezetének állapotáért ő is sokat tehet.
A 6. évfolyam végén a tanuló:
– legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére, a megszerzett tapasztalatok elemzésére, összegzésére és a mért adatok értékelésére,
– tudjon vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket – leírás alapján – fegyelmezetten az érintésvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásával végezni,
– használja megfelelő biztonsággal a szaknyelvet,
– legyen képes a konkrét tényektől, jelenségektől, összefüggésektől elvonatkoztatni, általánosítani,
– ismerje fel, értse, és tudja példákkal bizonyítani az élő és élettelen világ oksági összefüggéseit,
– tudjon tájékozódni a Földön: a kontinensek, óceánok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározásával, valamint a földrajzi fokhálózat segítségével,
– helyezze el Magyarországot Európában és a mérsékelt éghajlati övezetben,
– ismerje a Föld gömb alakja és az éghajlati övezetek kialakulása közötti oksági összefüggést,
– tudja megmagyarázni a Föld tengelykörüli forgásával a nappalok és éjszakák váltakozását,
– ismerje fel a Nap-Föld viszonyának modellezése segítségével a Föld Nap körüli keringése (tengelyferdesége) és az évszakok kialakulása közötti összefüggést,
– tudjon példákat mondani a földfelszín kialakulásában, a talaj keletkezésében résztvevő folyamatokra, ismerje fel egymásutániságukat vagy egyidejűségüket,
– ismerje a felszín, az éghajlat és a folyók jellemzői közötti összefüggéseket,
– ismertesse a víz körforgásának, a külső vizek munkájának folyamatait,
– válasszon ki jellemzői alapján néhány könnyen felismerhető kőzetet,
– ismerje a hazai életközösségek területi elhelyezkedését, az élőhelyek környezeti tényezőit, életfeltételeit,
– ismerje fel, nevezze meg, és a megismerési algoritmusok segítségével tudja jellemezni hazánk életközösségeinek élőlényeit,
– ismerje az élőlények egymás közötti kapcsolatait, az életközösségben betöltött szerepét,
– értse és tudja példákkal bizonyítani az élőlények igénye és előfordulása; környezete, szervezete és életmódja, a szervek felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggéseket,
– legyen képes az életközösségek élőlényeit a megismert rendszertani kategóriákba besorolni,
– tudjon egyszerű táplálékláncokat összeállítani,
– tudatosuljon benne a megismert élőhelyek és élőlények veszélyeztetettsége,
– ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét és legjellemzőbb természeti kincseit,
– lássa a természet védelmének fontosságát,
– rendelkezzen környezettudatos szemlélettel és magatartással,
– ismerje és becsülje hazánk tudósainak életét, munkásságát.
Történelem minimum követelmények 5-8. évfolyam
A továbbhaladás feltételei az 5. évfolyam végén
- A tanuló tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között.
- Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt korábban és később, illetve mennyivel.
- Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók.
- Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával.
- Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni.
- Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez.
- Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között.
- Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.
A továbbhaladás feltételei a 6. évfolyam végén
- A tanuló tudjon a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.
- Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában - tanári segítséggel.
- Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával.
- Tudja a tanult történet lényegét kiemelni.
- Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel.
- Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.
A továbbhaladás feltételei a 7. évfolyam végén
- A tanuló tudjon önállóan vázlatot készíteni az adott témáról.
- Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján.
- Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban.
- Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit.
- Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban.
- Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit.
- Tudja egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni.
- Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.
- Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására.
A továbbhaladás feltételei a 8. évfolyam végén
- A tanuló tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani.
- Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején.
- Tudjon összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között.
- Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem fontos fordulópontjait, idejét.
- Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait.
- Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani.
- Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit.
- Helytörténeti ismeretek birtokában környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a megismert történeti folyamatokban.