Feltöltöttük a 2015 májusi sportnapi képeit, itt megtekintehtőek:

Életképek, 2015 05 08 Sportnap

A Ceglédberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 
Ifjúsági Fúvószenekara meghívja Önt és szeretteit
a 2015. május 4-én, hétfőn 17.30-kor
a ceglédberceli katolikus templomban tartandó hálaadó koncertjére.

Különös közzétételi lista

2020/2021. tanév

Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges, melynek érdekében indokolt ezen adatok nyilvánossá tétele. A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. § (6) bekezdés/ kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához
2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége
3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve
4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói
5. Továbbtanulási mutatók
6. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége
7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai
8. Iskolai tanév helyi rendje
9. Iskolai osztályok száma, a tanulók létszáma az egyes osztályokban

1. 1.  A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

2. 2.  A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége

3. 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve

Kompetenciamérési eredmények 2009- 2019. években

A jelentések adatai alapján megállapítható, hogy iskolánk tanulói a kompetenciaméréseken egyenletes teljesítményt mutatnak. Eredményeink az országos átlagtól szignifikánsan nem különböznek. A minimumszintet el nem érők aránya alacsonynak mondható, az 1. képességszinten teljesítők aránya alacsony. Ez az eredmény a nevelőtestület, tanítók, tanárok, fejlesztőpedagógusok közös munkájának köszönhető. A matematika, illetve magyar órákon mellett a más tantárgyakat tanító kollégák is figyelmet fordítanak a képességfejlesztésre.

4. 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói

5. 5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók

A középiskolai eredmények nincsenek feltöltve a kijelölt elektronikus felületre, így csak részleges információkkal rendelkezünk.

Továbbtanulási mutatók

6. Szakkörök igénybevételének lehetősége, fejlesztés, felzárkóztatás, mindennapos testedzés lehetősége

2020/2021. tanévben

Fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs foglalkozások: összesen heti 48 óra

Nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján (BTMN tanulókra): 26 óra

Szakértői bizottság szakvéleménye alapján (SNI tanulókra): 22 óra

Felzárkóztatás, korrepetálás: összesen heti 8 óra

1.a                                           1 óra

2.a                                          1 óra

3.a                                           1 óra

4.a                                          1 óra

4.b                                          1 óra

5. évf. matematika 1 óra
6. évf. matematika 1 óra
7. évf. matematika 1 óra

Tehetséggondozás: 27 óra

Alsó tagozat: 13 óra

Informatika szakkör:                                                                        1 óra

Magyar néptánc szakkör:                                                                1 óra

Tehetséggondozás:                                                                           2 óra

Tömegsport:                                                                                       1 óra

Alprogrami foglalkozások

digitális                                                                                                3 óra

művészeti:                                                                                          1 óra

logikai:                                                                                                 2 óra

testmozgás alapú:                                                                             1 óra

életgyakorlat alapú:                                                                          1 óra                                                                                    

Felső tagozat: 14 óra

Tehetséggondozás:                                                                            3 óra

Matematika, magyar és német nyelvi előkészítő foglalkozás   3 óra

Nemzetiségi felsős tánc szakkör:                                                   1 óra

Tömegsport:                                                                                       1 óra

Alprogrami foglalkozások 5-6. évfolyam                                   

digitális:                                                                                              1 óra

művészeti:                                                                                          1 óra

logikai:                                                                                                 1 óra

testmozgás alapú:                                                                              2 óra

életgyakorlat alapú:                                                                          1 óra

7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

 Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Az ellenőrzés és értékelés a tanítási-tanulási folyamat alapvető alkotóeleme. A tanulók tanulmányi előrehaladásának, képességeiknek és személyiségfejlődésüknek ellenőrzése és értékelése a tájékoztatás, visszajelzés a nevelő és a tanuló számára egyaránt.

Az ellenőrzés során meglátják munkájuk eredményét. A tanuló visszajelzést kap önmaga képességeiről, tudásáról, így ösztönöz további munkára, szorgalomra. A tanár is tájékoztatást kap ismeret-, és információátadásának sikeréről, oktató munkájának eredményéről. Az ellenőrzés és az értékelés nevelő jellegű tevékenység, így része a személyiség fejlesztésének.

Lényeges, hogy a beszámoltatás ne legyen öncélú, ne csupán a „jó jegyért” dolgozzon a tanuló! Lényege a segítő szándék, a hibák javítása, a hiányosságok pótlása, melynek során a tanulók megfelelnek a tantervi követelményeknek.

Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:

• A tanulók minősítése
• Visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról
• Az önértékelés képességének kialakítása
• Személyiség fejlesztése

Az ellenőrzés az és azt követő értékelés legyen:

• Pedagógiailag kifogástalan, fejlesztő jellegű
• Folyamatos, rendszeres, tervszerű, aktuális
• Kiszámítható, nem kampányszerű
• Sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is
• Módszertanilag változatos
• Konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos
• Természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!

Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere. Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét és a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is.

A pedagógus a következő módokon végezheti a tanulók értékelését:

• tanórai munka megfigyelése,
• házi feladat javítása,
• szorgalmi feladat, otthon vagy tanári irányítással végzett plusz munka,
• otthon végzett kutatómunka, projekt munka, kiselőadás,
• tanórai vagy tanórán kívüli szóbeli felelet,
• rövidebb lélegzetű írásbeli számonkérés,
• egész tanórát kitöltő témazáró dolgozat,
• manuálisan előállított tanulói munka értékelése, pl. rajz, vizuális kultúra, népismeret, technika tantárgyakból,
• tanulói gyakorlati munka, értékelése, pl. testnevelés, ének, technika tantárgyakból

A tanuló által végzett többletmunkát értékelni kell, de ez a minimum követelmények teljesítése alól nem mentesít. A pedagógus joga, hogy az osztályzatokon kívül milyen értékelési rendszert alakít ki, amellyel a kisebb mulasztásokat elmarasztalja, vagy a pozitív megnyilvánulásokat honorálja (pl. piros pont, fekete pont, „kis jegy”, csillag, nyomda, stb.). Ez a sajátos értékelési rendszer segít abban, hogy a tanulót rendszeres munkára, odafigyelésre késztesse (pl. felszerelés vagy házi feladat hiánya, helyes feladatmegoldás, stb.)

A felsorolt beszámoltatási formák közül a témazáró dolgozatot és a próbamérést a megírás előtt 1 héttel jelezni kell. A dolgozat megírása és a javított írásbeli munka kiosztása között nem telhet el 2 hétnél hosszabb idő.

A gyakorlati tevékenységek értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló adottságait. Ha az adott tárgyból képességei, készségei nem teszik lehetővé a gyakorlati minimum követelmények teljesítését, lehetőséget kell biztosítani, hogy más területen, szorgalommal és elméleti teljesítménnyel megszerezze a továbbhaladáshoz szükséges érdemjegyet.

Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Formája

Írásbeli és szóbeli házi feladat

Célja

1. a) Az órán tanult anyag gyakorlása
2. b) A következő óra anyagának előkészítése, pl. kutatómunka, előadás

Típusa

A házi feladat lehet kötelező és nem kötelező.

A kötelező házi feladat feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak. Csak olyan kötelező házi feladat adható fel, amelyet a tanuló otthon, az órán gyakorolt anyag, ill. feladatok alapján meg tud oldani.
Nem kötelező házi feladatként feladható olyan feladat, amely kapcsolódik az anyaghoz, de több ismeretet, logikát követel. Ezek a feladatok a differenciálás eszközei lehetnek, a jó tanulóknál a tehetséggondozást szolgálhatják. A képességek szerinti differenciálást az otthoni feladatok mennyiségével is meg lehet valósítani.

Mennyisége

Az írásbeli házi feladat összesen annyi legyen, ami a napközis tanulási időben elvégezhető.

A szóbeli házi feladatok feleljenek meg az életkori sajátosságoknak.

A napi terhelés az otthoni munkákat tekintve ne haladja meg a délelőtti tanórák időtartamának a felét. Erről a napközis nevelők és az osztálytanítók, valamint a szaktanárok időszakonként és/vagy szükség szerint konzultálnak és egyeztetnek

Házi feladat hétvégére, szünetekre

Hétvégére, szünetekre (őszi, téli és tavaszi szünet) nem adható több házi feladat, mint amennyit a következő órára való felkészülés igényel.

A nyári szünetre javasolni lehet gyakorló feladatokat, házi olvasmányokat.

A házi feladat hiánya

A házi feladat hiányáért fekete pont adható.

A tanár belátása szerint, de általában 5 fekete pont után 1-es jár a naplóba. Ez a jegy a félévi, ill. év végi osztályzatba nem számít olyan súllyal, mint egy feleletjegy. Célszerű a naplóban jelezni, pl. ezt a jegyet más színnel beírni.

Betegség után: Elsősorban a szóbeli házi feladatnál biztosítani kell a tanulónak megegyezés szerinti időt, hogy bepótolja azoknak az óráknak az anyagát, amelyekről hiányzott. Az egyéni felkészülést kérésre segíteni kell (magyarázat, korrepetálás).

Ha éppen azon az órán jön vissza a tanuló a betegségről, amikor dolgozat következik, megírja, de figyelembe kell venni, hogy az adott anyagnál mennyit hiányzott. A tanár joga eldönteni, hogyan értékeli a dolgozatot, hogyan kéri számon a kimaradt anyag pótlását.

Az iskolaotthonos oktatásban a házi feladatot az iskolában végzik el a tanulók. (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 39/C (4)). Hét közben gyakorlás céljából csak az olvasókönyvet és a német nemzetiségi nyelvhez szükséges anyagot viszik haza. Hétvégére a többi felszerelést is hazaadja az iskola és házi feladat is adható, a fenti szabályok figyelembe vételével.

8. Iskolai tanév helyi rendje 2020/2021. tanév

A tanév rendje

Első tanítási nap: 2020. szeptember 1. (kedd)

Utolsó tanítási nap: 2021. június 15. (kedd)

Tanítási napok száma 180 nap

A szorgalmi év I. féléve 2021. január 22-ig tart (péntek)

Bizonyítványosztás: 2021. január 29.

Félévzáró értekezlet: 2021. február 8. (hétfő)

Őszi szünet: 2020. október 26. – október 30-ig

Utolsó tanítási nap október 22. (csütörtök), első tanítási nap november 2. (hétfő)

Téli szünet: 2020. dec.21.- 2020. január 3-ig

Utolsó tanítási nap 2020. december 18. (péntek), első tanítási nap 2021. január 4. (hétfő)

Tavaszi szünet: 2021. április 1. (csütörtök) – április 6.

Utolsó tanítási nap 2021. március 31. (szerda), első tanítási nap 2021. április 7. (szerda)

Jeles időpontok:

Zeneiskolai tanítás indul: 2020. szeptember 6-án (hétfő)

SNI fejlesztések: 2020. szeptember 6-tól (hétfő)

Szakkörök: 2020. szeptember 13-tól (hétfő)

2021. jan. 20. (szerda): Félévi osztályozó értekezletek

2021. január 29. (péntek): Bizonyítványosztás

2021. február 5. (péntek): Farsang

2021. február 8. (hétfő): Félévi záró értekezlet

2021. március 22-26. Digitális Témahét

2021. jún. 8 - 9. (kedd, szerda): Év végi osztályozó értekezletek

2021. június 10. Zeneiskolai tanévzáró értekezlet

2021. jún. 11. (péntek): Ballagás napja

2021. június 15. (kedd): utolsó tanítási nap

2021. jún. 16. (szerda): Tanévzáró ünnepély

2021. jún. 25. (péntek): Évzáró értekezlet

2021. július 1. (csütörtök)-2021. augusztus 19-ig (péntek) szabadság (36 nap)

2021. augusztus 23-án, hétfőn jelentkezés

6 tanítás nélküli munkanap programja:

1. nap: 2020. szeptember 25. Eötvös sportnap
2. nap: 2021. április 7. szakmai nap
3. nap: 2020. december 12. Pályaorientációs nap (online)
4. nap: 2021. március 26. (péntek) Eötvös-nap
5. nap: 2021. február 22. (hétfő): nevelési értekezlet
6. nap: 2021. június 15. DÖK nap (kedd)

Munkaszüneti napok:

2020. október 23. (péntek): nemzeti ünnep

2020. november 1. Mindenszentek (vasárnap.) (őszi szünet)

2020. dec. 24. állami pihenőnap (csütörtök) (téli szünet)

2020. dec. 25-26. Karácsony (péntek-szombat) (téli szünet)

2020. december 27. állami pihenőnap (téli szünet)

2021. jan.1. Újév (péntek) (téli szünet) 2021 március 15. (hétfő) nemzeti ünnep

2021. április 2. Nagypéntek (tavaszi szünet)

2021. április 4-5. Húsvét, (vasárnap-hétfő) (tavaszi szünet)

2021. május 1. (szombat): a Munka ünnepe

2021. május 23-24. (vasárnap-hétfő): Pünkösd

2021. augusztus 20. (péntek): az Államalapítás ünnepe és pihenőnap

Országos szintű munkavégzési időpontok

2020. december 12. szombat (december 24. csütörtök helyett)

9. Iskolai osztályok száma, a tanulók létszáma az egyes osztályokban

Különös Közzétételi Lista Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zeneiskola

1. Az első minősítés évéhez viszonyítva az előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamok száma

2020/2021.

Egyéni hangszeres oktatás: 44 tanuló, szolfézs előképző 9 tanuló         

hangszeres előképző 1.: -
hangszeres előképző 2.:1 zongora + 2 furulya + 1 ütő = 4 fő

1. évfolyam: 1 trombita + 6 zongora + 2 klarinét + 4 furulya + 2 tenorkürt + 3 ütő = 18 fő
2. évfolyam: 2 furulya + 1 fuvola + 1 zongora + 2 klarinét + 2 tenorkürt = 7 fő
3. évfolyam: 2 zongora + 2 furulya + 1 trombita + 2 kürt +1 tenorkürt = 8 fő
4. évfolyam: 1 zongora + 2 klarinét + 1 tenorkürt = 4 fő
5. évfolyam: 1 zongora = 1 fő
6. évfolyam: 1 trombita +1 tuba = 2 fő

2019/2020

Egyéni hangszeres oktatás: 45 tanuló           

ek 1.: 2 furulya + 5 zongora = 7 fő
ek. 2.:1 zongora

1. évfolyam: 3 fuvola + 1 zongora + 2 klarinét + 5 furulya = 11 fő
2. évfolyam: 5 furulya + 1 fuvola + 2 zongora + 1 klarinét + 3 kürt + 2 trombita + 1 harsona + 1                      

tenorkürt = 16 fő

3. évfolyam: 1 zongora + 2 klarinét + 1 tenorkürt = 4 fő
4. évfolyam: 1 zongora
5. évfolyam: 1 zongora + 2 trombita + 1 tuba = 4
6. évfolyam: 1 trombita

2018/19. Egyéni hangszeres oktatás: 45 tanuló

ek 1.: zong. = 3

ek 2.: fur, tr, kürt, zong, fuv, klar = 25

1. évfolyam: fuv, klar, tr, ten, zong = 7
2. évfolyam: zong, fuv. = 2
3. évfolyam : tr, zong, tuba = 5
4. évfolyam: tr = 1
5. évfolyam: zong = 1
6. évfolyam : tr. = 1

B tagozat: zong, klar. =2 fő

2017/18. egyéni hangszeres oktatás: 45 tanuló
ek 1.: zong. = 3
ek 2.: fur, tr, kürt, zong, fuv, klar = 25
1.: fuv, klar, tr, ten, zong = 7
2.: zong, fuv. = 2
3.: tr, zong, tuba = 5
5.: tr = 1
7.: zong = 1
9.: tr. = 1
B tagozat: zong, klar. =2 fő

2. Szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon való részvétel

• Pest Megyei Kamarazenei verseny
• Nemzetiségi Fúvószenekari Találkozó
• Német Nemzetiségi Önkormányzat Farsangszoba
• Német Nemzetiségi Kultúregyesület Nemzetiségi Napok
• Német Nemzetiségi találkozó
• Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kamarazenei Verseny

3. Megyei, területi szakmai versenyeken elért eredmények

2019/2020

II.Ceglédberceli Regionális Rézfúvós Kamarazenei Verseny

Kürtös Kamaracsoport: Dicséret

Rézfúvós trió: Nívó díj

Rézfúvós kvartett: Nívó díj

Klarinét trió: Nívó díj

XII. Pest Megyei Kamarazenei verseny, Cegléd

Regionális Kamarazenei verseny, Pécel

2018/2019

-

2017/2018

• Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kamarazenei Verseny Ceglédbercel
• Sváb Zenekari Találkozó Ceglédbercel
• Regionális Német Nemzetiségi Zenei Verseny ezüst minősítés Taksony

2016/2017. tanév

• VII. Országos Farkas Ferenc Zongoraverseny
• II. Iskolai szolfézsverseny

2015/16. tanév

• VIII. Pest Megyei Kamaraverseny
  Nívódíj: rézfúvós kamara, 3 fő
  Dicséret: klarinét kamara, 2 fő

Iskolai szolfézs verseny

2014/15-ös tanév
VII. Pest Megyei Kamaraverseny:
Nívó díj: rézfúvós kamara együttes 3 fő; rézfúvós kamaraegyüttes, 2 fő.
Kiemelt nívó díj: rézfúvós kamara, 3 fő
Dicséret: trombita kamara, 2 fő

2013/14-es tanév:
- VI. Pest Megyei Kamarazenei Verseny

2012/13-as tanév:

- Pest Megyei Rézfúvós Verseny (Göd)
- V. Pest Megyei Kamara Verseny

4. Az alapfokú művészeti iskola rendezvényei, hagyományai (több évre visszamenően)

- félévi és év végi tanszaki hangverseny
- karácsonyi ünnepi hangverseny
- iskolai ünnepségeken szólisták vagy kamara csoportok szereplése (a nemzeti összetartozás napján, évnyitó és/vagy évzáró ünnepélyen)
- óvodai Mikulás-hangverseny és hangszerbemutató
- Eötvös-napi rendezvényen
- Mindenki Karácsonyán

- Farsangszobán
- Siklódi versenyen
- anyák napi osztály ünnepségeken
- pedagógus napon
- ballagási ünnepségen

5. Helyi kulturális életben történő szerepvállalás

- Szólisták, kamara zenekarok illetve ifjúsági zenekar fellépése községi ünnepségeken (pl. nőnap, március 15-én, okt. 6-i koszorúzáson, nov. 4-ei falunapon, Mindenki karácsonyán, )
- Fellépés nemzetiségi rendezvényeken (Nemzetiségi napok, Farsangszoba, Báránytánc, nemzetiségi ünnepek, németek kitelepítésének évfordulója)
- Zenekari tagság a helyi és közeli csoportokban (Freude Kapelle, Német Nemzetiségi Fúvószenekar, Kisparty Zenekar, Gerjeparti Fúvósegylet)

6. Zeneművészeti ágon a csoportok száma, és a csoportok tanulólétszáma

2020/2021.

Szolfézs: 5 csoport

- szolf. előképző = 9 fő

- szolf.1. csoport= 13 fő
- szolf. 2-3. csoport =12 fő

- szolf. 4. csoport = 5 fő

- zeneirodalom-zenetörténet 1-2. csoport = 7 fő

B tagozat: nincs

Kamara: 8 fő

Zenekar: 10 fő

Tehetséggondozás: 4 fő

Attachments:

különös közzétételi lista 2020-2021..pdf

[ ]

1224 kB

Kérjük a szülőket, hogy a mellékletben található nyilatkozatott töltsék ki.

Attachments:

Hit és erkölcs.pdf

[ ]

1284 kB

                               E Ö T V Ö  S     H Í R E K

Február végén is eseménydús iskolai életről számolhatunk be.

Február 2-án összevont szülői értekezlet volt az iskolába készülő nagycsoportosok szüleinek, az óvodában. A szülők tájékoztatót hallhattak az iskola által nyújtott lehetőségekről, megismerkedhettek az elsős tanító nénikkel.

2015. február 13. Ceglédberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola farsangjáról készült videó megtekinthető az Mozgóképek menüpont alatt. 

                               E Ö T V Ö  S     H Í R E K

Karácsony előtt csupa jó dolog történt az iskolában.

Ilyen volt például az Eötvös est, melyre minden osztály nagy lelkesedéssel készült és a pedagógusok segítségével színvonalas, szórakoztató produkciók kerültek a nézők elé.  

AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK

( Frissítve: 2017. 05. 02. )

Ceglédberceli  

Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi

Általános Iskola  és 

Alapfokú Művészeti Iskola

OM azonosító: 201 365 2737 Ceglédbercel, Pesti út 160.

Tel./ fax: 53/ 378 007 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

HÁZIREND

Ceglédbercel, 2015. 

                                                                                    dr. Nagy Gáborné

                                                                                                         igazgató Tartalomjegyzék

A házirend célja és feladata.................................................................................................................. 3

A házirend hatálya................................................................................................................................ 3

A házirend nyilvánossága..................................................................................................................... 3

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló jogok.................................................. 3

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló kötelességek...................................... 4

A tanulók közösségei............................................................................................................................ 5

Az osztályközösség....................................................................................................................... 5

A diákkörök................................................................................................................................... 5

Az iskolai diákönkormányzat....................................................................................................... 5

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása................................................................. 6

Az iskola működési rendje.................................................................................................................... 6

A tanulók tantárgyválasztása................................................................................................................ 8

Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje.............................................................................................................................................................. 8

A tanulók iskolai megjelenése, viselkedése, feladatai.......................................................................... 9

Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken elvárható magatartás............................................................................................................................. 9

A tanulók mulasztásának igazolása...................................................................................................... 9

Osztályozó vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja, határideje, az osztályozó vizsgák minimum követelményei.................................................................................................................... 10

Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése....................................................................................... 10

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei......................................................... 11

Tankönyvtámogatás.................................................................................................................... 11

Tanórán kívüli foglalkozások............................................................................................................. 11

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások.......................................................... 11

Szakkörök................................................................................................................................... 12

Iskolai sportkör........................................................................................................................... 12

Kirándulások............................................................................................................................... 12

Versenyek, vetélkedők, bemutatók............................................................................................. 12

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások................. 12

Szabadidős foglalkozások........................................................................................................... 13

Iskolai könyvtár.................................................................................................................................. 13

A tanulók jutalmazása......................................................................................................................... 13

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések.............................................................................. 14

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába................................................ 15

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai...................................................................... 15

A házirend célja és feladata

1. A házirend határozza meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
4. A házirend 2013.04.1-én napján lép hatályba, és 5 évenként kerül felülvizsgálatra.

A házirend nyilvánossága

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető:
   5. az iskola nevelői szobáiban,
   5. az iskola igazgatójánál,
   5. a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, v az iskolai szülői szervezet vezetőjénél.
3. Az újonnan elfogadott illetve módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell:

- a tanulókat az első tanítási napon, az első tanórán,

- a szülőket a szülői értekezleten.

4. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: v a tanulókkal osztályfőnöki órán, v a szülőkkel szülői értekezleten.
5. Az igazgatónak gondoskodni kell arról, hogy a házirendet az intézmény valamennyi dolgozója megismerje. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló jogok

1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja.
2. Az iskolaorvos elvégzi:
   • A tanulók szűrővizsgálatát kétévente /belgyógyászati vizsgálat, szemészeti vizsgálat, orthopediai szűrés, valamint testtömeg- és testmagasság meghatározása/
   • A szükséges sportorvosi vizsgálatokat
   • Táborozás előtti vizsgálatot
   • Az iskolába kerülés előtti vizsgálatot /lehetővé téve a hiányzó védőoltások ellenőrzését és pótlását a más iskolából év közben érkezőknél, vagy az első osztályt kezdő, de nem Ceglédbercelen élők számára/
   • Kötelező védőoltások beadását /hiányzóknál a pótlást a védőnő tartja számon/
3. A fogorvosi szűrővizsgálatot a fogorvos végzi.                     
4. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát.
5. Az iskola tanulói szociális problémájukkal segítségért fordulhatnak az intézmény                gyermek és ifjúságvédelmi felelőséhez és az osztályfőnökhöz. A gyermekvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről minden tanév kezdéskor tájékoztatást kapnak az iskolai hirdetőkön  keresztül.

1. Az iskola területén és az iskolaépület 5 méteres körzetében dohányozni tilos.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló kötelességek

1.      A tanuló kötelessége, hogy:

1. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét.
2. Viselkedjen emberségesen, tisztelettudóan a körülötte élőkkel. Senki nem tanúsíthat durva, sértő, másokat bántó, illetve megalázó magatartást.
3. Sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és a testi épségét szolgáló ismereteket.
4. Ne hozzon az iskola épületébe és ne fogyasszon a tanulmányi idő alatt egészségre káros ételeket és italokat (nyalókát, energiaitalt vagy más koffein tartalmú italt).
5. Tartsa be és igyekezzen társaival is betartatni a nevelői által nyilvánosságra hozott balesetmegelőzési szabályokat.
6. Azonnal jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, ha személyes biztonságot veszélyeztető helyzetet észlel.
7. Ismerje meg az épület kiürítési tervét, és vegyen részt annak évenkénti gyakorlatában.
8. Rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
9. Azonnal jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, ha rosszul érzi magát, megsérült, vagy társaival kapcsolatban tapasztalja ugyanezt. 
10. Az épület és az udvar részeit az osztályfőnökkel a tanév elején megbeszélt rend szerint használja. 
11. Az óraközi szünetekben mozogjon a friss levegőn az iskolaudvaron, kivéve a nagyszünetet, amikor az épületben ülve tízóraizik. 
12. A mellékhelyiségeket rendeltetésszerűen használja, annak tisztaságát, épségét őrizze meg.

2.      A testnevelési órákon, sportfoglalkozásokon is tartsa be az általános szabályokat és ezeken kívül a következő külön előírásokat:

1. A tanuló a tornateremben és az öltözőkben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.
2. A tornaterem és az öltözők tisztaságát, rendjét minden használó köteles megóvni.
3. A sportöltözőkben értéket hagyni tilos (pl. ékszert, telefont, márkás cipőt), sportfoglalkozás ideje alatt ezeket a lakattal zárható személyi szekrénybe kell elzárni.
4. A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, fehér zokni, fehér ujjatlan trikó vagy póló, kék tornanadrág, kék tornadressz, szabadidőruha) kell viselniük. Utcai cipőben a tornaterembe lépni tilos!
5. A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót és egyéb balesetet okozó ékszert.
6. Tartós felmentést orvosi igazolással kell igazolni, egyszeri felmentést a szülő az

ellenőrző könyvben, írásban kérheti. 

A tanulók közösségei

Tanulóinkat, a tanulói jogok gyakorlása az első iskolai tanév megkezdésekor, valamint más iskolából való beiratkozás időpontjától illeti meg. A tanulói kötelességek is ettől az időponttól vannak érvényben.

Az osztályközösség

1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll.
2. Az 5-8. osztály tanulók maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájuk szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg.
   5. osztálytitkár,
   5. két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
3. A tisztségviselőket az osztályközösség tagjai közül választják.

A diákkörök

1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődéseinek megfelelően diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport.
2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végégig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. /A jelentkezők létszámának figyelembevételével/
3. A diákköröket nevelő, vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején, szeptember 15-ig kell jelentkezniük és a diákkör

tevékenységében május végéig részt kell venniük.

Az iskolai diákönkormányzat

1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. Működését a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata alapján szervezi.
3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzat elnöke látja el. 
5. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie a diákok véleményét. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének, legalább a tanulólétszám 50%-a számít.

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális tudnivalókról v az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan 
   5. a DÖK-segítő tanár a diákközgyűléseken, valamint az aulában elhelyezett hirdetőtáblán folyamatosan tájékoztatják.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.
3. Az IPR programban résztvevő tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése céljából az érdekeltek (szülő vagy gondviselő, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, osztályfőnök, tanuló) 3 havonként találkoznak.
4. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
5. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, nevelőtestületével.
6. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról v az iskola igazgatója a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, illetve a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
   5. az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
7. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
   5. szóban: a családlátogatásokon, szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, vagy előre egyeztetett időpontban
   5. írásban: a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első évfolyamon a negyedévi, félévi, háromnegyedévi és a második év félév végi szöveges értékelő lapon. Az év végi minősítő értékelés bizonyítvány útján történik.
8. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
9. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselők, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a Szülői Munkaközösséghez fordulhatnak.

  9.  A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.             

Az iskola működési rendje

1. Az iskola épületei, szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00-tól este 20.00-ig vannak nyitva.
2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.00-tól 16.00 óráig, külön szülői kérésre 17.00 óráig tudja biztosítani.
3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 és 7.45 között kell megérkezniük 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
   0. óra:       7.10 -  5.55
   1. óra:      8.00. – 8.45
   2. óra:      8.55 – 9.40
   3. óra:      9.55 – 10.40
   4. óra:      10.50 – 11.35
   5. óra:      11.45 – 12.30
   6. óra:      12.40 – 13.25
   7. óra:       13.30 – 14.15
   8. óra:      14-20 -15.05

9. óra         15.15 -16.00

5. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, november, március, április, május, június) reggel 7.30. óra és 7.45 között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk, a téli hónapokban pedig a földszinti folyosón. Rossz idő esetén /eső, hó/ az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók felsorolt hónapokban is a földszinti folyosón maradhatnak. A felső tagozatosok, az alsósok felé, mind a folyosón, mind az udvaron fokozott figyelmességgel viselkedjenek.
6. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor az alsós tanulók a tantermekben, a felsősök a folyosókon, tanári felügyelettel a tantermekben is étkezhetnek.
7. A főétkezés a Petőfi Sándor utca 1. szám alatti étkezőben bonyolódik. Az ebédeltetés 11.30 és

14.30 között történik. 

8. Az iskola területén nem engedélyezett a napraforgómag, a szotyola fogyasztása, a rágógumi, a nyalóka, és a serkentőszereket tartalmazó italok (pl. cola, energiaital).
9. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. A szaktantermekbe vonulás, iskolai felszereléssel, fokozott gonddal és fegyelmezettséggel történjék.
10. A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésre az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
11. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 és 15.00 óra között (hétfőtől – csütörtökig), pénteken 8.00 – 13.00 óráig.
12. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit tanítási időn kívül, csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják.
14. A tanulók tanáraikat a tanári szobából kihívhatják, de oda be nem mehetnek.
15. A padozat linóleum borítását, a lambériát, a falat, a szigetelést, a radiátorokat és minden iskolai és magántulajdont rongálni tilos.
16. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kapnak.
17. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek fogadása, tájékoztatása a portaszolgálaton keresztül történik. A portás köteles felírni a látogató nevét, a látogatás célját, időpontját, és a keresett személyt. A látogatót a megfelelő irodába kell kísérni, vagy ha gyermeket keres, a portásfülke előtt a keresett tanulót megvárhatja. A tanórát zavarni nem lehet.
18. A tantermeket óraközi szünetekben és délután zárva kell tartani, tanulók a termekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. 
19. A tornaterem használata tanórán kívül:
    5. A tornatermet a községben működő vagy más sportegyesületek külön megállapodás alapján használhatják.
    5. A tornaterem használatáról a fenntartó díjmeghatározása alapján az intézményvezető dönt.
    5. A tornaterem tanórán kívüli használata csak állandó felügyelet mellett engedélyezett. A nyitást, zárást a megbízott hivatalos személy végezheti.
    5. A használók az átvétellel azonos állapotban kötelesek hagyni a termet (tisztaság, épség). Ha a használó ettől a szabálytól eltér, a tornaterem használatának felfüggesztését vonja maga után.

A tanulók tantárgyválasztása

Iskolánkban a német nyelvet nemzetiségi, emelt szintű és normál tantervű formában oktatjuk.

1. Az újonnan beiratkozó elsős tanuló, illetve szülője az előre meghirdetett időpontban, az iskolában adhatja le nyilatkozatát, igényli-e gyermeke számára a következő tanévre a nemzetiségi nevelést-oktatást. Ugyanekkor nyilatkozhat a nemzetiségi hovatartozásáról is. v Iskolánkban a nemzetiségi nyelvoktatás választása esetén a helyi tantervben meghatározott követelmények csak a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetők. Ezért a beiratkozás a nemzetiségi nyelvoktatásra a nem kötelező, /szabadon választott/ tanórai foglalkozásokon való részvétel vállalását is jelenti.
2. Amennyiben a tanuló nem kíván részt venni a német nemzetiségi nevelésben-oktatásban, az iskola egyéb lehetőségeket biztosít: normál tantervű német vagy angol nyelvoktatást.
3. Választásáról a szülő a harmadik osztály végén nyilatkozik. Az iskola igazgatója áprilisban értesíti ezen tanulók szüleit a következő tanévben választható tantárgyakról.
4. Minden tanév május 20-ig írásban adhatja le a szülő a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. v Amennyiben a tanuló később kíván belépni a nemzetiségi nyelvoktató programba, ezt a 3. osztály végéig megteheti, különbözeti vizsga letételével. Más iskolából érkező tanuló magasabb évfolyamokon is csatlakozhat, ha a különbözeti vizsgán a megfelelő szintet teljesíti.
5. A tanulót a szülő kérésére az igazgató mentesítheti az egyes tantárgyak, vagy tantárgyrészek értékelése alól, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján.
6. Az intézmény minden tanévben indít iskolaotthonos 1. osztályt, ha azt a szülői igények indokolják.
7. Az intézmény részt vállal a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált módon történő oktatásában, fejlesztésében. Ha lehetőség van rá, pályázik és működteti az integrált pedagógiai rendszert (IPR).  

Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje.

1. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
2. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói anyagi és fegyelmi felelősséggel tartoznak:
   5. az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, (épület, felszerelés, növényzet)
   5. az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
   5. tűz-és baleset-megelőzési, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
   5. az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
3. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

A tanulók iskolai megjelenése, viselkedése, feladatai

1.Iskolánkban a váltócipő használata kötelező. Ez a délutáni és a sportfoglalkozásokra is igaz.

2. A hétköznapi viseletben a tisztaság, mértékletesség, egyszerűség legyen a mérvadó.
3. A díszítő és szépítőszerek (erős smink, műköröm, körömlakk, piercing, tetoválás, természetellenes hajfestés, stb.) használata tanítási időben nem javasolt. A feltűnő vagy botrányos megjelenés a tanuló magatartás jegyének romlását vonhatja maga után. 
4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, megbízatásuk egy-egy hétre szól. A hetesek feladatai:
   5. gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint)
   5. az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,
   5. az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat.
   5. ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg az órára, értesítik az iskolavezetést,
   6. az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát,

Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segíthetik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének, a házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását (pl.: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős).

Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken elvárható magatartás

1. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Ezeken a rendezvényeken is tanulóinknak iskolánkhoz méltó módon kell részt venniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.
2. Községi rendezvényeken, iskolai, térségi, megyei, országos és egyéb versenyeken a tanulók a       legjobb tudásuk szerint kötelesek részt venni, és méltó módon viselkedni.

4. A tanulók az iskolai ünnepélyeken ünneplő ruhában (fiúk sötét nadrág, fehér ing, lányok sötét szoknya, vagy nadrág, fehér blúz, hozzá illő cipő) jelenjenek meg.
5. Ha a tanuló aktívan részt vállal egy iskolai program végrehajtásában – pl. szereplő, versenyző, szervező, stb.- menet közben nem hagyhatja abba, illetve indokolt hiányzás esetén a szülő vagy a tanuló időben értesítse az irányító tanárt.

A tanulók mulasztásának igazolása

1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.
2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.

A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát. Lehetőség szerint már a hiányzás első napján jelezzen az osztályfőnöknek.

3. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül igazolhatja mulasztását:
   • három napig terjedő mulasztás esetén szülői (lásd a fenti 2. pont szerint), egyébként orvosi igazolással,
   • három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással 
4. Tanulmányi versenyek, találkozók esetén egy napot az osztályfőnök, több, legfeljebb öt napot az igazgató engedélyezhet előzetes szülői kérés alapján.
5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 
6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Három késés 1 igazolatlan órának minősül.
7. Tanítási órán, ha rosszul lesz a tanuló, a tanár beírja a tájékoztató füzetbe és a naplóba, hogy a tanuló melyik órán távozott. A rosszullétről, balesetről minden esetben értesíteni kell az iskolavezetést és a hozzátartozót. Beteg gyermeket felügyelet nélkül nem szabad az iskolából elengedni. 8. Ha a tanuló tanítási idő alatt engedély nélkül elhagyja az intézmény, vagy az iskola területét, igazolatlannak minősül a hiányzása és a házirend megszegéséért felelősségre vonásban részesül.

9. Az iskola által szervezett tanulmányi versenyről, sportrendezvényről, szereplésről, tanítás nélküli munkanapról való hiányzást is igazolni kell. A fejlesztő és habilitációs, rehabilitációs órák is tanórának számítanak, így ugyanezek a szabályok vonatkoznak a délutáni fejlesztő foglalkozásokra is. 
10. Az osztályfőnök már az első igazolatlan óra után írásban értesíti a szülőt. Tíz igazolatlan óra után az osztályfőnök jelez az iskolavezetésnek, igazgató írásban értesíti a szülőket és a jegyzőt

Ismételt igazolatlan mulasztás esetén a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve az osztályfőnök megkeresi a tanuló szüleit. 50 igazolatlan óra után a járási közigazgatási hivatal megvonhatja az iskolalátogatási támogatást. 

Osztályozó vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja, határideje, az osztályozó vizsgák minimum követelményei 

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a 250 órát, és emiatt teljesítménye nem értékelhető érdemjeggyel, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letételéről és időpontjáról a tantestület dönt. Erről két héttel a vizsga időpontja előtt az intézmény értesíti a tanulót és szülőt. A nevelőtestület akkor tagadhatja meg az osztályozó vizsga letételét, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 igazolatlan órát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségeinek.

Az osztályozó vizsga minimum követelményeit tantárgyanként és évfolyamonként a házirend melléklete tartalmazza.

Ha az első féléves nagyszámú hiányzása miatt a tanuló félévkor nem osztályozható, akkor a tantestület az egyes tárgyakból osztályozó vizsgára kötelezheti. Az osztályozó vizsga anyagát a szaktanár állítja össze az adott félév tananyagából. A vizsgabizottságot az igazgató vagy a helyettes jelöli ki.  Az értesítés, megjelenés, lebonyolítás szabályai megegyeznek az év végi osztályozó vizsgákéval.

Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése

1. Az iskola Pedagógiai Programja alapján a térítési díj ellenében folyó oktatás, szolgáltatás díját minden tanév májusában a következő tanévre meg kell határozni.
2. A nemzeti köznevelési törvény előírásai alapján az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről, a befizetési határidőkről az iskola fenntartója dönt. A fenntartó által megállapított szabályok szerint az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója határoz. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a Szülői Szervezet véleményét.
3. A zeneiskolai térítési díjakat és tandíjakat a titkárság kezeli.
4. A napközis étkezési térítési díjakat a községi önkormányzat, mint működtető szedi be. A díjbefizetés alapjául szolgáló napi étkezési nyilvántartást az iskola vezeti.

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

Amennyiben van lehetőség szociális támogatás adására, ezek odaítéléséről az osztályfőnök véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. 

Tankönyvtámogatás

A tankönyvtámogatás alanyi jogon jár a tanulóknak, a mindenkor érvényes jogszabályok szerint.

Zeneiskola

Iskolánk biztosítja, hogy tanulóink alapfokú művészetoktatási intézmény /zeneiskola/ növendékei lehessenek. A felvétel rendjét a Pedagógiai Program 3. számú melléklete tartalmazza. A zeneiskolai tanulmányokért térítési díjat kell fizetni. A térítési- és tandíj fizetés rendjét a 8/2010. (VI.04.) ÖK rendelet tartalmazza. A rendelet szövege a házirend mellékleteként megtalálható. A zeneiskolai órák délután vannak. A házirend a délutáni zeneiskolai órákra is vonatkozik.

Tanórán kívüli foglalkozások

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően a tanítási napokon a délutáni időszakban a tanulók részére foglalkozásokat kínál az iskola. A délutáni benntartózkodás alól a szülő írásos kérelmére az igazgató adhat felmentést. A döntés meghozatala előtt az igazgató konzultál az osztályfőnökkel és a gyermeket tanító pedagógusokkal.

Napközi, tanulószoba

1. Alsó és felső tagozaton napközi otthon, felsőben – ha szükség van rá - tanulószoba működik. 
2. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén, létszámtól függően – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. 
3. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.
4. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el.
5. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.
6. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén könyvjutalomban részesíthető.
7. Az iskolaotthonos foglalkozásról akkor lehet a tanulót korábban elengedni, ha a szülő írásban
8. kéri, megjelölve a kérdéses napot és a távozás időpontját.

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat gyógypedagógus, a magatartási zavarral küzdőket (BTMN) fejlesztő pedagógus fejleszti.

Az intézmény lehetőség szerint részt vesz az IPR működtetésében. Ennek szellemében fokozott figyelmet fordít a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, egyéni fejlesztésére.

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör vagy hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola vezetősége dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportköri díjat a tanév elején önkéntes szülői támogatás formájában kapja az intézmény. Felhasználásáról minden tanév elején a tantestület dönt, és erről tájékoztatja a Szülői Munkaközösséget. Az intézmény együttműködési megállapodást köt iskolán kívüli sportegyesületekkel a tanulók foglalkoztatására.

Kirándulások

Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok évente egy alkalommal tanítási idő alatt tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az itthon maradók a párhuzamos osztályban vagy az eggyel alacsonyabb évfolyamon teljesítik tanulmányi kötelezettségüket. A kirándulás akkor engedélyezett, ha az osztály tanulóinak legalább 70 %-a részt vesz azon.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában minden évben rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

Erdei iskola

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az itthon maradók a párhuzamos osztályban vagy az eggyel alacsonyabb évfolyamon teljesítik tanulmányi kötelezettségüket. Az erdei iskola akkor engedélyezett, ha az évfolyam tanulóinak több mint 70 %-a részt vesz azon.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások 

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturális eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, úszás, táncos rendezvények). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését az iskolai könyvtár is segíti. Nyitvatartása lehetővé teszi könyvtári órák szervezését, másrészt a könyvkölcsönzést. Az a tanuló, aki a kölcsönzött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza, kártérítést fizet. A könyvtári nyitvatartási időben a tanulók használhatják az ott található személyi számítógépeket és az internet szolgáltatást. Az iskolai könyvtár végzi a tartós tankönyvek és a pedagógus kézikönyvek nyilvántartásba vételét, elkülönített tárolását és kölcsönzését. Az ingyenes tartós tankönyvek kezelését a tankönyv felelős  szervezi, az iskolai könyvtáros segíti.

A tanulók jutalmazása

1. Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten
   5. példamutató magatartást tanúsít,
   5. vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
   5. vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
   5. vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon eredményesen vesz részt,
   6. vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.
2. Az iskolában – tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: 
   5. szaktanári dicséret, (versenyért, kutató-, gyűjtő munkáért, kiemelkedő tanulmányi munkáért, sporttevékenységért, szakköri, szertárosi munkáért, zeneiskolai

teljesítményért.)

5. napközis nevelői dicséret,
5. osztályfőnöki dicséret,(több dicséret után, vagy egyszeri közösségi munkáért.) v igazgatói dicséret

3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
   5. szaktárgyi teljesítményért,
   5. példamutató magatartásért,
   5. kiemelkedő szorgalomért,
   5. példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. 
   6. A legkiválóbb tanulók nevelőtestületi dicséretben részesíthetők / a nevelőtestület szavazata alapján /
   5. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, kimagasló közösségi, kulturális vagy sportmunkát végzett, oklevelet és jutalmat kap, melyet a ballagáson az iskola közössége előtt vehet át. 
4. Az iskolai szintű versenyek első helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, a második és harmadik helyezett oklevelet kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át március 15-én vagy a tanévzáró ünnepélyen.
5. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
6. A megyei versenyeken elért 1.-6. helyezésért, országos versenyen elért 1-10. helyezésért, és a bemutatókon, előadásokon többször eredményesen szereplő tanuló igazgatói dicséretben és könyvjutalomban részesíthető.
7. Kiváló tanulói díjban részesíthető az arra érdemes 8. osztályos tanuló. Ez a díj tárgyjutalommal jár, az iskola PP-ja 2. számú mellékletében megállapított szempontok alapján
8. A mindenki elé példaképként állítható tanulók fényképe, neve felkerül a dicsőség-falra, és az

iskola honlapjára.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

1. Szankcióban kell részesíteni azt a tanulót, aki
   5. tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
   5. magatartásával zavarja társait a tanulmányi munkában
   5. agressziót kifejtve szóban, testileg vagy lelkileg bántalmazza iskolatársait vagy az iskola dolgozóit 
   5. a tanulói házirend előírásait megszegi, v vagy igazolatlanul mulaszt. 

2. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái:
   5. szaktárgyi figyelmeztetés,
   5. napközis nevelői figyelmeztetés 
   5. osztályfőnöki figyelmeztetés,
   5. osztályfőnöki intés, 
   6. osztályfőnöki megrovás,
   5. igazgatói figyelmeztetés,
   5. igazgatói intés, v igazgatói megrovás,
   5. tantestületi megrovás.

3. A tanuló súlyos és vétkes kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb szintű jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

Fegyelmi eljárás lezárásaként meghozható szankciók: 

5. megrovás
5. szigorú megrovás
5. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
5. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába v eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától v kizárás az iskolából.

A fegyelmi büntetés indokolt esetben maximum 6 hónapra felfüggeszthető.

4. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

5. A tanulói kötelességszegés súlyosságától függően a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, indokolt esetben a tanuló azonnal magasabb büntetési fokozatban részesíthető. 

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek például az alábbi esetek:

5. agresszió másik tanulóval vagy felnőtt dolgozóval szemben (verés, bántalmazás, fenyegetés, zsarolás, kényszerítés, megalázás, stb.)
5. az egészségre ártalmas vagy más tiltott szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,
5. testi épséget veszélyeztető tárgy (petárda, bicska, lézer) iskolába hozatala, 
5. másik tanuló testi épségének veszélyeztetése,
6. a szándékos károkozás,
5. az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,
5. ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

6. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb szintű jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek.
2. Nagyobb értékű tárgyat, valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő írásbeli engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskola felelősséget csak akkor vállal érte, ha érkezéskor a tanuló leadja azt megőrzésre az iskolatitkári irodában. Egyéb esetben az esetlegesen bekövetkezett kárért az iskola nem vállal felelősséget.
3. Mobiltelefont az iskolában csak kikapcsolt állapotban lehet tartani. Ez alól kivétel, ha a saját mobiltelefon használatát valamely tanórán oktatási célból engedélyezi a pedagógus.
4. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.
5. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az év elején az osztályfőnököknek be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. A kerékpárok sérüléseiért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
2. A házirendet a diákönkormányzat véleményezi, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.
3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.
4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 
5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.
6. A házirendet a Nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, a Ceglédberceli Német Nemzetiségi Önkormányzat egyetértésével és az igazgató jóváhagyásával lép hatályba.
7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.

 A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

Attachments:

Iskola házirend 2017. -PDF[842].pdf

[Iskolai házirend (PDF)]

391 kB

NÉVADÓNK

Báró Eötvös József

Eötvös József 1813-ban született nemesi családban. Édesanyja a német arisztokrácia tagja volt, aki fia oktatását otthon végezte anyanyelvén, vagyis németül. Így Eötvös József még kamaszkorában is csak törte a magyar nyelvet. Ezért édesapja, Ignác nyilvános iskolába íratta és magyar nevelőt fogadott mellé, Pruzsinszky Józsefet. Az ő lelkes magyarsága és liberális gondolkodása gyakorolták az ifjú Eötvösre az első jelentős hatást. Ezt erősítette a pesti egyetem /1826-31/ szellemisége, és Szalay Lászlóval, a későbbi jó nevű történetíróval kötött barátsága. Az egyetem befejezése után Eötvös ügyvédi oklevelet szerzett 1833-ban.

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

Ceglédbercelen 1879-ig két tanteremben folyt a tanítás, amelyek szűknek bizonyultak. Az első és a második osztály, 200 nebuló együtt tanult egy nagy pajtaszerű épületben. Az iskola katolikus egyházi iskola volt. A helyi plébános a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz fordult anyagi támogatásért, amit azonban elutasítottak. Végül az uradalom által adományozott 14 hold föld jövedelméből sikerült a harmadik termet felépíteni.

Tisztelt Látogató!
Szeretettel üdvözlöm a Ceglédberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és AMI honlapján.

Iskolánk nyolc évfolyamon, 14 osztállyal működik. Osztályaink általában kis létszámúak, 18-20 fősek. Ez kedvező a gyermekek szempontjából, hiszen több figyelem és idő jut rájuk, valamint kedvező a differenciálás, a kompetenciaalapú oktatást jellemző kiscsoportos tanulás-szervezés és a hatékony nyelvoktatás szempontjából is.

• a nyelvoktatás sokszínűsége,
• zeneiskolai képzés,
• 1-3. évfolyamon egész napos iskola,
• sajátos nevelési igényű, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása, fejlesztése.

A nyelvoktatásban többféle lehetőség közül választhatnak a szülők. Első a német nemzetiségi tagozat, melynek hagyományos nyelvoktató formájában vehetnek részt a gyermekek iskolánkban. Ez minden évfolyamon heti öt németórát, valamint hetente 1 német hon- és népismeret órát jelent. Az emelt nyelvi óraszám mellett a német nemzetiségi identitástudat elmélyítését, a nemzetiségi hagyományok ápolását tartalmazza a tanterv. Ezt a formát elsősorban a német kisebbséghez tartozóknak és azoknak a gyermekeknek ajánljuk, akik jó képességekkel és kiváló nyelvérzékkel rendelkeznek, hiszen ez a tanrend nagyobb terhelést és magas követelményszintet takar.

A másik alternatíva a normál tantervű oktatás, melyben a nyelvoktatás 4. osztályban kezdődik, és heti három órában zajlik az általános iskolai oktatás végéig. Normál tagozaton elegendő számú jelentkező esetén német vagy angol nyelvet választhatnak a szülők. Ezt a tagozatot azoknak ajánljuk, akiknek a legfontosabb, hogy a gyermek biztos alapokat szerezzen az írás, olvasás, számolás és az egyéb készségek (mozgás, szociális kompetenciák, stb.) területén. Ezt a formát javasoljuk azoknak a gyermekeknek is, akiknél írási, olvasási, számolási vagy beszéd probléma merül fel, vagy ahol a szülő szeretné későbbre időzíteni a nagyobb terhelést. Itt nagyobb óraszámban tanulhatják a matematikát és a rajzot, lehetőség van az órák utáni egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokra is.

Az egyes tagozatok között átjárhatóság van: az 1. és a 3. osztály végén lehet megváltoztatni az előző döntést. Magasabb nyelvi óraszámú tagozatra akkor lehet átkerülni, ha az aktuális követelményszintet a tanuló különbözeti vizsga keretében teljesíteni tudja.

A zeneiskolai képzés kezdeteként már első osztálytól zenei előképzőre iratkozhatnak be a gyerekek, amely játékos módon a hangszeres oktatást alapozza meg. Itt heti két csoportos foglalkozáson vesznek részt. Az előképző osztályok elvégzése harmadik osztálytól nem feltétele a hangszeres képzésnek.
A későbbiekben a következő tanszakok közül választhatnak:

• billentyűs: zongora
• fafúvós: furulya, fuvola, klarinét
• rézfúvós: trombita, kürt, tenorkürt, harsona, tuba
• ütő: ütőhangszerek (dob, harangjáték, marimba)

Tanulóink kamaracsoportokban és az iskolai zenekarban is játszhatnak.

A zeneoktatás nagy népszerűségnek örvend nem csak a tanulók körében, hanem a pedagógusokéban is. Hiszünk abban, hogy a zene széppé formálja és gazdagítja a gyermekek lelkét.

Az iskolaotthonos nevelési-oktatási forma a 2011/2012. tanévtől indult az iskolában. Kedveltségét jól mutatja, hogy minden évben kérik a szülők beiratkozáskor. Itt a gyermekek reggel 7.45-től délután 16.00 óráig az iskolában tartózkodnak. Az osztállyal foglalkozó két tanító segíti az átmenetet az óvodából a tanulás világába. A zökkenőmentesebb átállás és a fokozatos terhelés érdekében a tanórák egész napra el vannak osztva, 15.00 órakor fejeződnek be. A tanulók az iskolában elkészítik a házi feladatot, iskolatáskát csak a hétvégén viszik haza. Ennek a formának az előnyei, hogy a gyermekek terhelése egyenletesebb, a felzárkóztatás intenzívebb, így kevesebb a lemaradó. A két osztálytanító között kiegyensúlyozottabb a feladatmegosztás, hiszen felváltva látják el feladataikat délelőtt és délután. A házi feladat elkészítésében is segítséget nyújtanak, ezzel rögtön képet is kapva a tanulók haladásáról. Hátránya, hogy a külön foglalkozásokra csak 16.00 óra után mehetnek a tanulók.

A sajátos nevelési igényű és a magatartás zavarral küzdő tanulók integrált oktatása 2002. óta folyik intézményünkben. Ha szükséges, eltérő tanterv szerinti, illetve differenciált foglalkoztatást biztosítunk a rendszerbe kerülő gyermekeknek. Az ellátást gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, és logopédus segíti. Előny, hogy a fejlesztés helyben történik, és az óvodából az iskolába történő átmenet során is folyamatos és zavartalan az ellátás.

Az iskola két telephelyen működik, a Petőfi úti épület négy alsó tagozatos osztálynak, a Pesti út 160. szám alatti központi három alsós és hét felsős osztálynak ad otthont. A főépületet néhány éve korszerűsítette Ceglédbercel Község Önkormányzata, itt modern, esztétikus környezetben tanulhatnak a gyermekek. Bár a Petőfi úti épület nem új, a külső és belső környezet is gondozott, biztonságos és igényesen kialakított.

Délután három napközis és egy tanulószobai csoport fogadja a gyermekeket. A gyermekétkeztetés a Petőfi utca 1. szám alatti épületben zajlik.

A főépületben található tornaterem 2010. év nyarán került felújításra. Az udvaron nemrég felújított, gumiborítású szabadtéri pálya szolgálja a sportolni vágyókat

A Ceglédberceli Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és AMI szeretettel vár minden gyermeket és felnőttet. Az itt dolgozók munkájukkal, törekvéseikkel magas színvonalú nevelést, oktatást szeretnének nyújtani Önöknek. Legyen a partnerünk!