Kedves Gyerekek!

 

A Témahét utolsó napján megrendezésre kerülő játékhoz szükséges információkat az alábbi szövegben találjátok (a képekkel illusztrált teljes szöveget pedig a lap végén található PDF fájlban).

 

MAJMOK:

A majomalkatúak 

az emlősök osztályába, a főemlősök rendjébe tartoznak.

A hinduizmusban – ez a vallás többnyire Indiában terjedt el – a majmokat istenként tisztelik.

Életmódjuk:

A majmok táplálkozása nagyon változatos. A legtöbb faj gyümölcsökön, rügyeken, leveleken, magvakon és rovarokon él, de némelyek – így például a csimpánzok és a páviánok – szívesen esznek húst is.

Legtöbbjük a sűrű trópusi vagy szubtrópusi erdőségek lakója, de akadnak szavannán élő, sőt, magashegyi fajok is.

                                                     

Megjelenésük, felépítésük:

Alkatuk és méretük rendkívül változatos. Utóbbi két szélsősége a mindössze 60 g-os egérmaki, illetve a 160 kg-ot is elérő gorilla.

Az emlősök főbb jellegzetességeik: állandó testhőmérséklet, az utódokat születésük után a nőstény anyatejjel táplálja, felnőttkori képességeik jelentős részét tanulás útján szerzik meg.

Általános jellemzőik:

• Végtagjaikon öt, nagymértékben mozgatható, sugarasan elrendezett ujj nő.
• Az egyik ujj szembefordítható a többivel.
  Ez az embernél már csak a kezekre igaz.
• Az ujjak végén köröm van, az ujjvégeken pedig érzőidegek sokasága.
  Ezáltal lehetővé vált a tárgyak finomabb manipulációja. Néhány fajnak a félmajmok közül karma is van.
• Szemeik előre néznek.
  Az előre néző szemek tették lehetővé a térlátás kialakulását.
• A látásnaknőtt, a szaglásnak csökkent a jelentősége.
  Általában a legrosszabb szaglású emlősnek is jobb a szaglása, mint az embernek.
• Az arcorruk sokkal rövidebb lett.
• Csökkent a fogak száma.
• A testmérethez viszonyított agyméretüknőtt.

A darwinizmus egy olyan világnézeti rendszer, mely Charles Darwin (1809-1882) elméletein alapul. Elméletének lényege az, hogy a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes szelekció útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. Az evolúcióbiológia szerint a mai fajok ezen a módon alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig. Amikor Darwin leírta, hogy az embernek és az emberszabású majmoknak közös őse lehetett, negyven évig tartó tudományos, de máig tartó vallási vitát eredményezett.

                                                            Darwin:

                                                           - angol természettudós

                                                           - biológus

                                                           - a fajok eredetét kutatta

                                                           - Föld körüli utat tett

                                         

                                                       Állítása:                                        

Az ember NEM a majomtól származik, csak közös az ŐSÜK!

TÉVHIT !!!!!        Az ember a majomtól származik   

Már a történelmünk kezdetéről is tartja magát egy általános tévhit: Darwin szavait és kutatásait félreértelmezve mindenki azt gondolja, hogy az ember a majomtól származik. Számtalan karikatúra, kép és több ezer internetes hivatkozás található a Google keresőjében, amely ezt a tényt igazolja és támasztja alá.

Valójában azonban Charles Darwin sosem állított vagy írt ilyet. Az ő kutatása szerint a majom és az ember egy közös őstől származik, mely egy összekötő kapocsként pótolja az evolúció hiányzó láncszemét az ember és a majom között. Az evolúciót nem úgy kell elképzelni, hogy kifejlődött egy majom és fokozatosan alakult át emberré, még ha sok helyen található ilyen ábra. Mindössze annyi igaz, hogy egy közös ősből indult el a két faj, de egymástól elválva fejlődött. Az evolúciós folyamat közel 6,8 millió évig zajlott az ember esetében, mire emberré vált. Ezekből tehát látszik, hogy: a majom nem a nagyapánk, „csak” az unokatestvérünk.

 

HÍRES MAJMOK:

Hakapeszi Maki:  „Hakapeszi, ha kap, eszi!”

Hakapeszi rendszerint 10 tábla csokoládéért árulja egy-egy találmányát, de előfordul, hogy 100 tábla csokit vagy egy láda földimogyorót kér. A próbák ára egy-egy tábla csokoládé, ami nem számít bele a vételárba (ebből olykor vita támad). A mindig kifogástalan megjelenésű, öltönyös-nyakkendős Hiszékeny úr zakózsebéből sohasem hiányozhat egy-két tábla csoki (Boci, Piros Mogyorós vagy valamilyen töltött fajta), amelyekkel a próbák árát lerója, és bár az epizódok végén a kiderülő csalás miatt bedühödik (a bahernyőt például szét akarja verni Hakapeszi fején), végül belátja hiszékenységét, hibáit, és tanul belőlük. Hakapeszi persze hoppon marad, mert csak a próbákért járó csokoládékat zsebelheti be, ám ezeknek is nagyon örül, és rögtön nekilát, hogy felfalja őket.

 

Charly: Majom a családban Német filmsorozat kismajma (csimpánz)

 

King Kong: kitalált amerikai figura, 7,3 méter magas, gonosz majom

 

Magilla Gorilla: kedves amerikai rajzfilmfigura, aki sokat rosszalkodik

 

Julien király: Animációs, gyűrűsfarkú maki a „Madagaszkár” meséből

 

Pöcök: Ace Ventura, állati nyomozó hű társa, kapucinusmajom

 

Lajcsi király: Dzsungel könyve / Balu kapitány rajzfilmek szereplője

                              (kihalt ősi óriásmajom)

 

HAM, az első ŰRMAJOM:

 

Ham (1957 júliusa – 1983. január 19.), más néven Ham, az űrcsimpánz volt az első emberszabású élőlény, amely eljutott a világűrbe, és onnan épségben vissza is tért. 1961. január 31-én Ham a Mercury–Redstone–2 küldetés keretében hajtott végre űrugrást. Becenevének jelentése sonka, emellett annak a laboratóriumnak a rövidítése, amely felkészítette őt történelmi küldetésére: a Holloman Aerospace Medical Centeré, amely az új-mexikói Holloman Légitámaszponton található, Alamogordótól délnyugatra. A csimpánz az űrutazást követően még hosszú éveket élt állatkertben.

                                                                            

A majmok GÁRDONYI GÉZA (1863-1922) magyar írónkat is megihlették:

Majom Úr gondolkozik:

Nem tudta, mi az a tükör. Azt gondolta, egy másik szobának az ajtaja, és hogy abban a másik szobában is van egy majom. Szeretett volna azzal a másik majommal pajtáskodni.
Egy reggelen véletlenül kikapcsolódott a lánca. A szobában nem volt senki. Makszi egyenesen a tükörhöz futott, és a pajtás nyakába akart ugrani. Persze betörött a tükör is, meg az orra is.
– Az orvos írni szokott, mikor gyógyít – mondotta magában –, én is írok, bizonyos, hogy az írástól meggyógyul az orrom.
Azzal belemártotta az ujját a tintába. Az asztalon egy drága könyv feküdt. Abba írt mindenféle ákombákomot.
Végül arra gondolt, hátha inni is jó a tinta. Egyet nyelt belőle, de hanyatt is esett ijedtében a széken.
Mikor feltápászkodott, véletlenül az ablakra nézett.
– Kimegyek a kertbe – mondotta –, megkeresem azt a fát, amelyiken a túrós rétes terem.
Mert a túrós rétes volt a kedves étele.
Csakhogy siettében nem gondolt arra, hogy az ablakot ki kellene nyitni. Úgy ugrott ki az ablakon, hogy az üveget is magával ugrotta.
– Ejnye, de furcsa! – mondotta az oldalát nyomogatva. – Ki hitte volna, hogy a semmi üvegből van.
Mindenfelé keresgette a túrósrétes-fát, de persze nem találta. Eközben elvetődött a baromfiudvarra.
– Megnézem – monda –, melyik ketrecben lakik a kirántott csirke.
Bement egy ketrecbe. A homloka vérzett egy kicsit az üvegcseréptől.
– Ejnye – szólt magában –, kilyukadt a homlokom. Dugok a fejembe szalmát, mint ahogy a kárpitos dugott a díványba. A dívány azért szép, mert szalma van benne. Hadd legyen szép az én fejem is.
Aztán, ahogy a szalmát bele akarta dugni a fejébe, akkor pillantotta meg őt az öreg házinyúl.
– Gyere csak hamar, fiam – mondotta az öreg házinyúl –, nézd, micsoda furcsa állat. Ni, hogyan gondolkozik. A majom úr ez a kastélyból. Nagyon töri a fejét valamin. Istenem, Istenem, látszik rajta, hogy nagyon okos állat.
És félelemmel, csodálkozással nézegették a majmot a nyulacskák.

 

Törpe selyemmajom:

Élőhelye: Dél-Amerika, Amazonas, zöld dzsungelek

Súlya:  Kb 10 dkg

Étele: gumifa

Érdekesség: egyik legkisebb főemlős

 

Ormányos majom:

Élőhelye: Délkelet- Ázsia, Borneó-szigete

Súlya:  kb 22 kg

Étele: levelek, gyümölcsök

Érdekesség: nagyon mély a hangja

 

Fehér arcú kapucinus majom:

Élőhelye: Közép-Amerika

Súlya:  kb 4 kg

Étele: levelek, gyümölcsök, magvak, kis állatkák

Érdekesség: Karib-tenger kalózai filmben váltak híressé

Pávián

Élőhelye: Afrika, Arab-félsziget

Súlya:  kb 20 kg

Étele: levelek, gyümölcsök, magvak, kis állatkák, tojás, rovarok

Érdekesség: Nevének jelentése=grimasz

 

Csimpánz

Élőhelye: Afrika (főleg), fás szavannák

Súlya:  kb 25-70 kg

Étele: mindenevő, akár más kismajmokat is elejt

Érdekesség: 32 foga van és nagy az agytérfogata, van éntudata, kifejezi az érzelmeit és eszközöket használ

 

Orángután

Élőhelye: Borneó, Szumátra szigetei

Súlya:  kb 30-90 kg

Étele: rügyek, gyümölcsök, ízeltlábúak, tojás, de kedvence a füge

Érdekesség: magas intelligenciaszint, jól tudnak megszökni a fogságból

   

Gorilla

Élőhelye: Afrika (esőerdők, hegyek-akár 4000m magasan)

Súlya: 100-270 kg

Étele: rügyek, gyümölcsök, ők nem szeretnek vadászni

Érdekesség: a földön fészket építenek gallyakból és ott alszanak

 

Geoffroy pókmajom

Élőhelye: Közép-Amerika, Mexikó

Súlya: kb 9 kg

Étele: rügyek, gyümölcsök, levelek, rovarok

Érdekesség: fekete a keze, ujjai nagyon erősek, hosszúak és kampósak

      

Gyűrűsfarkú maki (katta)

Élőhelye: Madagaszkár

Súlya: kb 3-5 kg

Étele: rügyek, gyümölcsök, levelek, rovarok, növényi nedvek

Érdekesség: akár 33 évet is élhetnek, nagyon intelligensek, egymás közt 28 különböző hanggal kommunikálnak